A napfény okozta káros hatásokról, illetve bőrbetegségekről sok platformon esik szó a tavaszi időszakban: nem csak a betegeket igyekeznek tájékoztatni az egészségügy szereplői, de a szakma munkatársait is. A felelős magatartás ma már megköveteli a hatékony fényvédelmet a sugárzás mértékének és a bőr típusának megfelelően.
A Napból a Földre érkezô UV (ultra ibolya) fény három részre osztható: a rövid hullámhosszúságú UV-C fényt az ózon réteg ki tudja szûrni, azonban az UV-A és az UV-B sugárzást nem teljesen, így ezek tehetôk felelôssé az akut és krónikus napfényártalomért.
Bőr, mint védvonal
Testünk legnagyobb szerve a bôr, amely határt képez közöttünk és a külvilág között. Felsô rétege a hámréteg nemcsak a fizikai és kémiai ágensektôl véd, hanem az UV-sugárzással szemben is. Legkülsô védelmi vonalunkat a fiziológiásan és folyamatosan elhaló és lelökôdô száraz hámsejtek képezik, melyekrôl visszaverôdik a napsugárzás egy része. A hámréteg, bôrtípustól függôen pigmenttermeléssel védekezik a fény ellen. Minél erôteljesebb pigmentálódásra alkalmas a bôr, annál több idôt tölthet a páciens a napfényen, minél világosabb a bôr és minél kevésbé pigmentálódik, annál nagyobb a veszélye, hogy a védtelen sejtek DNS károsodást szenvednek. Ha ez a károsodás a javítórendszert (DNS repair) is érinti, így a károsodott DNS javítása nem megfelelô, és annak módosulása miatt rosszindulatú folyamatok indulhatnak el.
Jól ismert a fény által okozott napégés és a napfény provokálta különbözô típusú bôrgyulladások, kiütések, érzékenységi reakciók. Ezek a tünetek átmeneti jellegûek, de a bôr egy élet során emlékszik az UV-fény hatására. Már 1-2 erôteljes leégés is pigmentfoltok kialakulásához vezethet, például a vállon. A krónikus fényhatás a pigmentfoltok és a korai bôröregedés, ráncosodás provokálása mellett rosszindulatú folyamatok kialakulását idézheti elô.
A rettegett bőrdaganatok
Mindhárom rosszindulatú bôrdaganat (lásd a keretben) összefüggésbe hozható az UV-sugárzás okozta fényártalommal. A basalioma hazánkban a leggyakrabban elôforduló rosszindulatú daganat. A hámréteg basalis, vagyis alapsejt sorából indul ki. Fontos a korai felismerése, hiszen ilyen esetekben a mûtét még elkerülhetô. A basalioma bár rosszindulatú, belszervi áttétet nem ad, így kezdeti felszínes formáiban szóba jöhet a folyékony nitrogénes fagyasztás, illetve a krémmel történô kezelés. Ha a folyamat mélyre terjed, súlyosan roncsolja a környezô szöveteket, akár a bôr alatti porcot, csontot is, így elôrehaladott stádiumban csak a sebészi kimetszés lehet a megoldás.
A laphámrák rosszindulatú bôrdaganat. Szintén a hámsejtekbôl indul ki, gyakran kezdôdik az intenzív fénysugárzás következtében kialakuló makacs lencsényitôl a körömnyi méretig terjedû, érdes vörös, hámló elváltozással, (solaris keratosis) mely akár évek alatt lassan fejlôdik daganattá. Orron, orcán és kopasz fejtetôn a leggyakoribb, de bármely testfelszínen kialakulhat. Bár kevésbé agresszív mint a melanoma, idônként belszervi áttétet adhat. Ezért fontos, a nehezen gyógyuló sebekre nagyon odafigyelni! A megoldás, ha idôben észleli a bôrgyógyász, rendkívül gyors és egyszerû a kezelés, késôbb viszont nem ritka a bôrpótlással járó plasztikai sebészeti mûtét szükségessége.
A melanoma malignum a hámréteg pigment sejtjeibôl kiinduló legagresszívebb rosszindulatú bôrdaganat, kifejezett belszervi áttétképzôdési hajlammal. Európa szerte 10 évenként megduplázódik a melanomás betegek száma! Bár a gyakorisága nô, az utóbbi idôben a korai felismerésnek köszönhetôen a melanomával kapcsolatba hozható halálesetek száma relatíve csökken.
Rendszeres vizsgálat javasolt
Ezért nagyon fontos, ha a páciens új, esetleg szabálytalan pigmentjelenséget talál a bôrén, minél elôbb mutassa meg bôrgyógyásznak, hiszen az MM korai stádiumában (in situ melanoma) egyszerû sebészi kimetszéssel gyógyítható, illetve megelôzhetô az áttétképzôdés. Minél tovább vár egy furcsa bôrjelenség vizsgálatával, annál rosszabbak a tumoros elváltozásoknál a gyógyulási esélyek.
A basalioma és a melanoma kialakulása fôként az intermittáló, azaz idônként elszenvedett fényártalom eredménye. Így a világos bôrûek (skandinávok, észak-európaiak) felelôtlen napozási szokásaikkal, a csalogató és elegáns déli tengerpartokon minden évben biztosított 2-3 hetes fényexpozícióval kockáztatják a bôrrák kialakulását. A laphámrák ezzel szemben az életünk során ért krónikus fényártalom következménye.
Bőrdaganatok
• Basalioma
• Laphámrák
• Melanoma Malignum (MM)
Személyre szabott fényvédelem
Értelemszerûen a különbözô bôrtípusoknak különbözô mértékû fényvédelemre van szüksége. Alapvetô igazság, hogy a legmelegebb déli órákat nyáron (11-15 h között) ajánlatos árnyékban tölteni. Ez azokra is vonatkozik, akik úgy érzik, hogy nem égnek le, szépen barnulnak a napfény hatására. Jól ismert tény, hogy az utóbbi években a föld körüli ózonréteg idôszakosan elvékonyodik, s bár így is védi a föld felszínét az UV-C sugárzással szemben, az UV-B terhelés azonban növekszik. A szépen barnult bôr sem biztos, hogy teljes védelmet nyújt. A bôrnek nincs jelzôrendszere, hogy jelezze, az általa termelt pigment elegendô-e a fénysugarakkal szembeni védelemre! Az utóbbi években a fényvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap.
Ha mindenképp a szabadban kell tölteni a napfényben dús napokat, védeni kell a fejet széles karimájú kalappal, napszemüveget kell feltenni, illetve sûrû szövésû ruhanemût kell viselni. Strandoláshoz a bôrtípusunknak megfelelô fényvédelem ajánlott. A gyógyszertárban kapható fotostabil fényvédôkészítmények erôteljes sugárzás esetén is minden korosztálynak 2-3 órán keresztülvédelmet biztosítanak . Külön kiemelendô az orr és az alsó ajak védelme, mert ezeken a felszíneken az utóbbi idôben különösen megszaporodott a kóros elváltozások száma.
Ma már nem kell attól tartani, hogy a napvédô krémek, kenôcsök, olajok ragadnak, hiszen a korszerû készítmények fizikai és kémiai védôkomponensek mellett a kozmetikai igényekhez is alkalmazkodnak. A fényvédôkrémek fizikai komponensei az UV-fény bôrbe jutását gátolják, míg a kémiai komponensek a bôrbe jutott UV-sugárzás hatását semlegesítik. A választásban segíthet, hogy száraz, illetve zsíros, vagy pattanásos bôrre ajánlott-e, gyermek vagy felnôtt bôrre kerülô készítmény. Minél magasabb a faktorszám, annál több idôt lehet a napon tölteni, de nem szabad megfeledkezni, hogy egész napos strandolás során a bôrt néhány óránként újra kell kenni!
Ne feledjük: napfény nélkül nincs élet! Az ember napfényhez való viszonyát is a mértékletesség kell, hogy meghatározza. Tudjuk, mint annyi másban, a napfényigényben is különbözôek vagyunk. A sok-sok, néha ellentmondásosnak tûnô információ mellett a páciensnek kell okosan dönteni, hiszen a saját bôét viszi vásárra.
Dr. Nagy Zsuzsa
bôrgyógyász
Fényvédô készítmény választási szempontjai
A gyógyszertárakban jellemzôen egész évben keresik a fényvédô termékeket, hiszen télen is sokan utaznak „nyaralni”, illetve az igazán tudatos életmódot folytatók egész évben gondoskodnak a fényvédelemrôl. Télen gyakrabban keresik az arcra való fényvédôket. Az igazi fényvédôszezon azonban április májusban indul. Az expediálásnál elôször is fontos tisztázni, hogy kinek veszi a páciens a fényvédôt; felnôtt vagy gyermek, illetve a gyermekek esetében az életkor is meghatározó a választásnál. Fontos azonban minden esetben elmondani, hogy kisgyermeket ne tegyünk ki közvetlen napsugárzásnak. Különbséget teszünk az arcra vagy testre való termékek közöttt, illetve a bôrtípusa és a fototípus között is – világosabb vagy sötétebb-e a páciens bôre, van-e valamilyen bôrproblémája, érzékeny-e a kémiai szûrôkre.
