A világ Kelet-Magyarországon: Kabay János és az Alkaloida

Folytatjuk a hazai gyógyszergyárakról, feltalálókról szóló sorozatunkat Kabay János életével, aki forradalmasította a morfingyártást. Szerzőnk, Brém-Nagy Ferenc író, aki eredeti végzettsége szerint vegyészmérnök, különös módon került közel a Kabay család történetéhez.

kabay_janosÚgy nagyjából húsz éve lakást újítottunk fel, és jött hozzánk egy parkettázó mester a segédjével kijavítani, felcsiszolni és lelakkozni a talán még a bérház száz évvel előbbi felépítésekor lerakott tölgyfaparkettát. Hullámos fekete hajú, harcsabajszú ember volt, Gézának hívták, a negyvenes éveinek közepén járhatott akkor. Hamar kihozta a sodrából a feleségemet, hiszen rezignáltan röviden válaszolt az általa kért összes javításra: „Hát azt nem lehet.” Az asszony kihívott a konyhába és azt mondta, beszéljek vele, mert ô mindjárt elzavarja. Így hát rám testálódott a feladat, hogy az elkövetkező napokban a kölcsönlakásból, ahova a munkálatok idejére költöztünk elmenjek a miénkbe, megnézzem, hogy halad Géza és segédje a munkával, megkínáljam őket, beszélgessek velük, egyszóval megtegyek mindent, ami ilyen esetekben a megrendelôre hárul. Végül a kért javítások egytôl egyig elkészültek, ráadásul precízen, Gézáról pedig kiderült, olyan mesterember, aki nagyon ért a szakmájához, a világgal szemben viszont pajzsot vont maga köré lemondásból és unalomból. Mintha nem várna már semmit, hiszen ami jön, az úgyis csak rosszabb lehet a mostaninál.

Joggal kérdezhetik, hogy jön ez a magyar gyógyszeripar történetérôl és nagy alakjairól írott sorozatba? Nos, a javítások és a csiszolás végeztével, amikor a segéd hátul a szobában elkezdte a lakkozást, Gézával álltunk az elôszobában és a fociról beszélgettünk, régi nagy csapatokat és egyéniségeket idéztünk meg, ô Albertet, Nyilasit emlegette, én Göröcsöt, Benét, Törôcsiket, aztán summázva mintegy azt mondta: „Régen még volt futball ebben az országban, ma már nincs.” Bólogattam, mi mást tehettem volna. Néhány pillanatnyi csend után hozzátette: „Okos emberek is voltak, mint például Kabay János.” Meglepôdtem, mert nem az volt a tapasztalatom, hogy az Alkaloida alapítójának neve széles körben ismert lenne a magyar közvélekedésben. Meg is kérdeztem tôle, „Honnan tud maga Kabay Jánosról?” Rám nézett és azt válaszolta „Édesanyám nagybátyja volt.” Így találkoztam a kilencvenes évek közepén Budapesten, a Hernád utcában, a száraz mákszalmából történô morfinszármazékok kinyerésének technológiáját – ami nem mellesleg ma is e termékek gyártásának alapja – kidolgozó magyar vegyészmérnök és vállalatalapító rokonával.

Sokszor gondolom, egy történelmére, nagyjaira büszke, – az alaptalan és giccsbehajló kivagyiság, egy illuzórikus múlt nagyságon feletti kesergés és szerencsétlenkedô önsajnálat helyett – a valódi teljesítményt felismerni képes és azt tisztelô országban nem fordulhatna elô az imént leírt beszélgetés. Nem feltétlenül azért, mert egy gyáralapító rokona ne lehetne parkettázó mester, hanem mert kizárható lenne, hogy egy olyan életút, mint Kabay Jánosé, ne legyen eleven része a közemlékezetnek. A világ hagyományt tisztelô részein az identitás alapjaiba épülnek be az ilyen történetek, amelyben nélkülözés, irigység, viszály ugyanúgy megjelenik, mint a hit, az elkötelezettség, az önfeláldozás. Filmek, regények készülnek belôlük, mert példát jelentenek, egyszerre tanítanak és inspirálnak.

makgubo_betakaritasKezdjük az elején. Kabay János 1896. december 27-én született Büdszentmihályon (a mai Tiszavasváriban), Kabay József fôjegyzô és Deák Piroska hat gyerekének egyikeként. Hajdúnánáson érettségizett, majd 1915-ben a budapesti József Nádor Mûszaki Egyetemre iratkozott be a gépész-
mérnöki karra, de abbahagyta, mert már szeptemberben, amikor önkénteseket toboroztak az egyébként felmentett egyetemisták között, ô is bevonult.

A háború után bátyja, Kabay Péter hajdúnánási gyógyszertárában gyakornokoskodott, és beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre. 1923-ban szerezte meg a gyógyszerész oklevelét, majd 1924-ben letette a gyógyszerészi esküt. Ezt követôen a Gyógynövény Kísérleti Állomáson dolgozott, itt ismerte meg feleségét, a szintén vegyész Kelp Ilonát. Együtt dolgozták ki a morfinkinyerés ipari módszerét, az úgynevezett zöld módszert, ami azt jelentette, hogy a zöld mákot virágzás után learatták, majd a felaprított mákfejekbôl préselés után vonták ki a hatóanyagot. E módszert 1925-ben szabadalmaztatta. 1927-ben alapította meg Büdszentmihályon az Alkaloida Vegyészeti Gyárat.

1931-ben újabb szabadalmat nyújtott be: sikerült morfint kivonnia a mindaddig mezôgazdasági hulladékként kezelt száraz mákszalmából. Ez az úgynevezett száraz eljárás forradalmasította a morfingyártást. A Kabay-házaspár tíz országban szabadalmaztatta módszerét. Kabay Jánosnak küzdelmes és rövid élet adatott. 1936-ban egy sérvmûtétet követôen vérmérgezés következtében hunyt el.

Felesége ezt írta naplójába a gyermekeinek két hónappal a férje halála után: „Ó tudom, hogy mindig élni fog bennetek az ô napfényes mosolya, az ô jókedvû hangja. Hogy mindig tudni fogjátok, hogy életetek elsô kis szakaszában milyen gazdagok és boldogok voltatok, mert valaki a tenyerén hordta az életeteket és megvédelmezett minden bajtól. A védelmezô kar lehanyatlott, mielôtt mindent megadhatott volna Nektek, amit akart. Ô nagyon sokat akart még Nektek adni, mindent a lábatok elé akart tenni, amiben küzdelmes, nélkülözésteljes fiatalsága során neki nem volt része. Rátok hagyta küzdelmes munkájának gyümölcsét, melyet ô már nem élvezett. De ha küzdenetek kellene is, az sem baj. Az ô gyermekei fognak tudni küzdeni, s szembe fognak tudni nézni az élet minden nehézségével.

Mindig tudnotok kell, mindig éreznetek kell, nem szomorú emlékképpen, de édes büszkeséggel: én tudom, ki volt az Édesapám és méltó akarok lenni hozzá.

Ezt szeretném Nektek leírni: ki volt az Édesapátok. Ragyogó üstökös csillag, mely végigfutott a mi életünk felett, betöltötte lelkünket ragyogással, elkápráztatta a világot és azután eltûnt az éjszakában. De a mi lelkünkben élni fog az ô fényessége mindig.”
Budapest, 1936. március 29.
(Folyt. köv.)
Brém-Nagy Ferenc

Forrás: John J. Kabay: Kabay János magyar feltaláló élete, Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt., Tiszavasvári, 1992.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>