C-vitamin: több mint vitamin

Az aszkorbinsav hatása a szervezetre

Magyarországon a C-vitamin a legismertebb és valószínűleg a legnépszerűbb vitamin, nem véletlenül: azon kívül, hogy felfedezése egy magyar tudóshoz köthető, sokoldalú felhasználása is hozzájárul népszerűségéhez.

A C-vitamin hőskora
A C-vitamin és Szent-Györgyi Albert neve összeforrt: a szegedi professzort aszkorbinsavval kapcsolatos korszakalkotó kutatásaiért 1937-ben Nobel-díjjal jutalmazták. Bár a vegyületet nem ismerték, hiányának következményeirôl az ókor óta több írás tanúskodik. A 18. században jöttek rá arra, hogy a tengerészek körében jelentôs halálozással járó betegség, a skorbut valószínûleg táplálkozási okokra, pontosabban hiányosságokra (zöldség-gyümölcsmentes étrend) vezethetô vissza. A citrusfélék skortbutellenes hatását egy Lind nevû hajóorvos már a 18. században felismerte, majd a 20. század elején norvég kutatók egyértelmûen bizonyították, hogy hiánybetegségrôl van szó. Ebben az idôben volt a vitaminok felfedezésének hôskora, s a jelentôségét tekintve azonosított, de kémiailag ismeretlen anyagot C-vitaminnak nevezték. A vitaminhatásért felelôs kristályos anyagot végül Szent-Györgyi Albert állította elô az 1920-as évek végén. Nagy mennyiségû elôállításának módszerét a szegedi paprikából az 1930-as években dolgozta ki.

Csipkebogyó 650 mg
Piros édes paprika 250 mg
Fekete ribizli 181 mg
Kivi 180 mg
Petrezselyemzöld 150 mg
Kelbimbó 100mg
Licsi 75,5 mg
Madárberkenye 70 mg
Karfiol 70 mg
Pomelo 60 mg
Papaya 60,9 mg
Kelkáposzta 60 mg
Eper 60 mg
Spenót 55 mg
Citrom 53 mg
Karalábé 50 mg
Narancs 45 mg
Grapefruit 31,2 mg
Magnó 28 mg
Mandarin 27,8 mg

Az aszkorbinsav hatása
A C-vitamint nagyon sokan a megfázás megelôzésére, kezelésére alkalmazzák, de nem ilyen jellegû hatásaiért tekinthetjük vitaminnak. Bár közvetve szerepet játszhat a megfázások megelôzésében, nem elsôsorban ezért értékes. Az aszkorbinsav több, az emberi szervezetben megtalálható enzim normális mûködéséhez elengedhetetlenül szükséges. Feladata, hogy az enzimekben található vas- és rézionokat redukált állapotban tartsa (Fe2+ és Cu+). A C-vitamin vitaminjellege tehát a vegyület antioxidáns hatásának következménye. Bár ezt a funkciót elvileg más anyag is betölthetné, bizonyított tény, hogy a szervezetben lévô élettani viszonyok között erre csak az aszkorbinsav képes.
Az enzimek mûködésének biztosítása révén szerepet játszik a karnitin- és noradrenalin-szintézisben, valamint a fehérjék amidálásában is, elsôsorban a kötôszövetekben nagy mennyiségben jelen lévô kollagén elôállításában betöltött kulcsszerepe miatt nélkülözhetetlen. A vitaminhiány esetén megfigyelhetô kóros kollagénszintézis káros hatással van a csont-, ízület- és izomképzôdésre, és ennek következménye a skorbut is.
Kiegyensúlyozott, növényeket is tartalmazó étrend esetén a normális életmûködésekhez szükséges napi néhány 10 mg C-vitaminhoz nem feltétlenül szükséges vitaminpótlás. A vitamin étrend-kiegészítôként való szedése nem hordoz kockázatot, így sokan egészítik ki az étrendjük vitamintartalmát valamilyen gyári készítménnyel. Ezek az L-aszkorbinsavat, annak különbözô sóit (nátrium-, kálium- és kalcium-aszkorbát), valamint észterszármazékát (aszkorbil-palmitát) tartalmazhatják. Utóbbi vegyület a bélben hidrolizálódik és aszkorbinsavként szívódik fel. Az aszkorbinsav a vérplazmából gyorsan kiürül, a dózis növelésével nem nyújtható meg érdemben az az idô, amíg a vegyület jelentôs koncentrációban kimutatható a vérbôl. A tartósan magas plazmaszint akkor érhetô el, ha a napi dózist több részre elosztva adagoljuk, vagy pedig valamilyen nyújtott hatóanyag-leadású készítményformát alkalmazunk.

80 milligramm
A C-vitamin hivatalos, ajánlott napi beviteli értéke 80 mg. Ahhoz, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által elfogadott egészségre vonatkozó állítások szerepelhessenek a termékek csomagolásán, minimálisan ekkora aszkorbinsav-tartalommal kell rendelkezniük. Az EFSA által jóváhagyott, tudományosan alátámasztott egészségre vonatkozó állítások listája a következô:
● hozzájárul a normál kollagénszintézishez, ezáltal az erek, a csontok, az ízületek, az íny, a bôr, a fogak egészségéhez
● hozzájárul a normál energiatermelô anyagcsere-folyamatokhoz
● hozzájárul az idegrendszer normál mûködéséhez
● hozzájárul a normál pszichés mûködéshez
● fokozza a vas felszívódását
● hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez
● hozzájárul a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez
● hozzájárul az immunrendszer normál mûködéséhez
● hozzájárul az E-vitamin redukált formájának regenerálásához
Egy állítás esetén elvárás, hogy ennél magasabb, legalább 200 mg legyen az étrend-kiegészítô napi adagjának C-vitamin-tartalma:
● hozzájárul az immunrendszer normál mûködésének fenntartásához intenzív testmozgás alatt vagy azt követôen.

Az elfogadott állítások között is található az immunrendszer befolyásolásával kapcsolatos mondat, s a C-vitamint alkalmazók körében nagyon gyakori, hogy vélt megfázásellenes hatása miatt alkalmazzák ezt a vitamint. Tény, hogy ha a vegyület napi bevitele nagyon alacsony, akkor romlanak az immunfunkciók (egyes fehérvérsejt-típusok mûködése korlátozott), ugyanakkor kérdéses, hogy a bevitel növelésével a várható haszon (betegségek elleni védelem) is fokozódik-e.
A C-vitamin megfázásellenes hatására egy Nobel-díjas kutató, Linus Pauling irányította a figyelmet, aki a kémiai kötések tanulmányozásában elért eredményeiért érdemelte ki a kémiai Nobel-díjat, majd atombomba-ellenes közéleti-politikai tevékenységéért a béke Nobel-díjat is megkapta. Igazi polihisztor volt. Gyakran szenvedett súlyos megfázástól, ezért nagy érdeklôdéssel fogadta egyik biokémikus ismerôse tanácsát, aki ennek megelôzésére napi több gramm aszkorbinsav fogyasztását ajánlotta. Mivel Pauling hatásosnak találta a kúrát, népszerûsíteni kezdte a módszert, és könyvet is írt a vegyület ilyen célú alkalmazásáról. Állítólag Szent-Györgyi Albert is napi több gramm aszkorbinsavat fogyasztott egészsége megôrzése érdekében.

Megfázásra C-vitamin?
A C-vitamin nagy dózisú szedésének megfázás megelôzésében (és kezelésében) betöltött szerepérôl a vita régóta tart, és valószínûleg még nem jutott nyugvópontra. A jelenlegi tudományos álláspontot legjobban egy 56 klinikai vizsgálat eredményeit összegzô meta-analízisbôl olvashatjuk ki. Ebben azokat a placebó-kontrollos vizsgálatokat vették górcsô alá, amelyekben a C-vitamint megfázás megelôzésére, vagy a tünetek csökkentésére, legalább 200 mg-os napi adagban alkalmazták. A megelôzéssel kapcsolatos 30 cikk eredményeinek összesítése szerint a C-vitamin-fogyasztás nem csökkentette a megfázásos betegségek elôfordulási gyakoriságát. Érdekes módon azonban azoknál, akik nagy fizikai stressznek voltak kitéve, a C-vitamin-fogyasztás a megfázás esélyét 50 százalékkal mérsékelte. A pozitív eredménnyel záruló 5 vizsgálatban egyébként nem alkalmaztak különösen magas aszkorbinsav dózist (átlagosan 1 g).
További konklúzió, hogy a C-vitamint szedôk körében a betegség gyorsabban lezajlott, a betegség idôtartama mintegy 10 százalékkal rövidebb volt. A tünetek súlyossága is kis mértékben csökkent az aszkorbinsavat fogyasztók körében. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a 30 vizsgálatból 26-ban a C-vitamint némileg kedvezô hatásúnak találták a placebóval szemben. A megfázás alatt terápiás céllal fogyasztott C-vitamin hatásait tanulmányozó vizsgálatok zömében az aszkorbinsav kedvezô hatása nem volt kimutatható.
Ezek a klinikai vizsgálatok azonban nem az aszkorbinsav vitaminfunkciójából adódó elônyöket vizsgálták, a belôlük levonható következtetés nem érvényes az ajánlott beviteli értékkel azonos nagyságrendû aszkorbinsav-mennyiséget tartalmazó termékekre. De még ha a napi több grammos dózis esetén egyértelmû is lenne a megfázásellenes hatás, étrend-kiegészítôként akkor sem lehetne az ilyen dozírozású termékeket gyógy- vagy preventív hatással forgalmazni.

A C-vitamin lehetséges mellékhatásai
A C-vitamint biztonságosan alkalmazható. Vízoldékonyságának köszönhetôen nem halmozódik fel a szervezetben. Egyebek között ennek is köszönhetô, hogy a C-vitamin esetében az ajánlott adagolás mellett mellékhatásra nem kell számítanunk. Amire érdemes azonban odafigyelni, az a túladagolás, mert egyre elterjedtebbek a nagy dózisú C-vitamint tartalmazó készítmények. Aki tehát többféle aszkorbinsav tartalmú terméket is használna, az legyen figyelemmel arra, hogy a napi adagban a C-vitamin mennyisége ne haladja meg a 2000 mg-ot. Nagy adagok hosszú ideig tartó alkalmazása során ugyanis gyomorégés, hányinger, hasmenés léphet fel és megnövekedhet az oxalátos vesekô képzôdésének veszélye. A C-vitamin egyes laboratóriumi vizsgálatok eredményét is megváltoztathatja, ezért a laboratóriumi vizsgálatot elrendelô orvost tájékoztatni kell arról, ha valaki nagy dózisú C-vitamint szed.
A C-vitamin segíti a vas felszívódását, azonban ez az igen elônyös hatás gondot okozhat a vastárolási betegségekben (hemokromatózisban) szenvedôknél.
A MÉKISZ elkötelezett abban, hogy a készítmények kedvezô hatásai teljes körû elfogadottságot nyerjenek és abban is, hogy minél több információt gyûjtsön az esetlegesen elôforduló mellékhatásokról. Aki ilyet észlel, kérjük írja meg a mellekhatas@mekisz.hu címre!

Dr. Csupor Dezső

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>