Hallgatni arany

A legnépszerűbb gyógyszerészi podcastok 2017-ben

Lassan egy évtizede velünk van egy kifejezés, amit egyre többet hallani mindenfelé. A podcast, avagy a rádiózás huszonegyedik századi formája itthon még nem mindenki számára ismerős, miközben az Egyesült Államokban a lakosság ötöde aktív hallgató. Ezen a színtéren akár a gyógyszerészből is lehet műsorvezető, ha megtalálja lelkes hallgatóit.

A podcast sokban hasonlít a blogokra, hiszen készítése és terjesztése ugyanúgy nem igényel sem különösebb szakértelmet, sem anyagi erôforrásokat. Ezért is válhatott a rétegérdeklôdés, a szakmai témák egyik legszabadabb fórumává a podcast színtér, ahol mindenki lehet mûsorvezetô és minden téma megtalálhatja lelkes hallgatóit.
Az egyik vezetô magyar tech-témájú podcast a következô üzenetet kapta hallgatójától a minap: „…Buszsofôr vagyok, hordozható hangszórón hallgatom az adást. Múltkor odajön egy pali és kérdezi, mit hallgatsz, Kossuthot vagy Petôfit? Mondom, nem, ez az internet, onnan töltöm le. Nem igazán akartam belemerülni jobban, mert nagyon mélyrôl indultunk volna:)”

Ha ebbôl még nem is derül ki, mi az a podcast, az sejthetô, hogy a „hordozható rádióadás” kifejezéssel nem járunk messze az igazságtól, ahogy azzal az állítással sem, hogy immár nem csak a rendszergazdák hallgatnak digitális forrásból beszerzett audio magazinokat.

A podcast a definíciója szerint olyan hangzó tartalom, amely epizodikusan, többé-kevésbé rendszeresen válik elérhetôvé az interneten, s automatikusan jelenik meg a hallgatónál. Magyarul a podcast formailag rádiómûsorra hasonlít, de nemcsak egy adott idôpontban érhetô el, hanem az internetrôl letöltve bármikor meghallgatható az összes olyan eszközön, amin digitális hangfájlokat ô magyarul MP3-at ô le lehet játszani. Akinek ismerôs a blog fogalma, annak világos lesz, ha úgy fogalmazunk, a podcast a blog hallgatható megfelelôje.

Rendszeresen, egy témát követve készülnek ezek a magazinok, és abban is hasonlatosak írott megfelelôjükhöz, hogy a szerzôk, avagy ez esetben mûsorkészítôk gyakran nem hivatásuk gyakorlása közben készítik az adásokat, hanem hobbiból, a téma szeretete miatt. Nem ritka azonban az sem, hogy szakértôk vállalkozásuk, szolgáltatásaik népszerûsítése okán indítanak podcastot.

Tényleg csak az Apple?
A kifejezésbôl adódóan sokan ma is azt hiszik, hogy a podcast valamilyen módon az Apple céghez kötôdik, azaz iPhone vagy iPad nélkül nem is lehet hallgatni, avagy a ma már lényegében eltûnt iPod kell hozzá. Ez nem így van, az elnevezés sokkal inkább ered abból a korból, amikor a podcast megjelent. Úgy 2004 környékén a világ angolul beszélôfele határozottan Apple iPodon hallgatta az MP3-at, ez volt a de facto zenehallgató eszköz. Csoda, hogy a xeroxozáshoz vagy hipózáshoz hasonlóan nem lett az Apple lejátszó márkanevébôl ige. Nem lett, de a podcast elnevezésben megôriztük az iPodok emlékét, elvégre a kifejezést az iPod és a broadcast (közvetítés) kifejezésekbôl barkácsolta össze Ben Hammersley, a BBC újságírója egy 2004-es cikkében, állítólag azért, hogy egy amúgy kissé kurtára sikerült cikkét felduzzassza az elvárt hosszúságra.

A podcast egy sima MP3 fájl, azaz bármin meg lehet hallgatni, amin lehet zenét lejátszani – laptopon, okostelefonon (sôt a legtöbb bután is), MP3 lejátszón, autórádión, okostévén és talán némely mosógépeken is. Jó azonban, ha az adott eszköz képes az internetre csatlakozni, mert akkor nemcsak lejátszani, hanem beszerezni (letölteni) is képes az egyes epizódokat.

A tartalomtípus sajátosságaiból következôen érdemes erre a célra fejlesztett szoftverhez fordulni, a podcast epizódok ugyanis sokszor több órásak, ezekkel az applikációkkal (podcather) félbe is hagyhatjuk a hallgatást, majd visszatérhetünk. Tetszés szerint podcastot válthatunk, feliratkozhatunk a hírfolyamra (RSS feed), ami alapján automatikusan le is töltik a friss epizódot.

Merre keressem?
A podcastok sajátossága, hogy nincs egyetlen leltár, ahol az összes podcast megtalálható, leginkább szóbeszéd, social média említés vagy keresés útján találhatunk rájuk. Idôrôl idôre felbukkannak lelkes internetezôk, akik önszorgalomból nekiállnak összeállítani a listát, ilyen például a magyar nyelvû Wikipedia szócikk szerzôje, vagy a Podkaszt.blog.hu készítôje, ezen két oldal listái a legteljesebb ismert magyar podcast-gyûjtemények.
Egyes podcast hallgató appok kínálnak ország vagy nyelv szerinti szûrést, tapasztalatunk szerint azonban ezek a szûrések vagy csak a világnyelvekre összpontosítanak, vagy nem teljes a keresôjük.

Ezt meg ki hallgatja?
2016-ban az amerikaiak 21 százaléka hallgatott podcastot a megkérdezése elôtti hónapban, ez 57 millió embert jelent. Csak összehasonlításképp: Spotify-t csupán 13 százalék, Twittert pedig ugyanennyi ember, 21 százalék használt. A felhasználó aránya 2013 folyamatosan nô.
Az Egyesült Államokban a becslések 150 ezer aktív podcastról tudnak, s érdekes módon a legnépszerûbbek az USA közrádió (NPR – National Public Radio) podcastjai.
Az USA-hoz hasonló hazai felmérés sajnos nem áll rendelkezésünkre, de egy-két, korántsem reprezentatív vagy torzítatlan próbálkozás alapján azért alkothatunk képet a magyar színtérrôl is. A keresések, becslések alapján mintegy száz podcast érhetô el magyar nyelven, s ezek közül a legnépszerûbbeket epizódonként tízezrek hallgatják. A podcastok közönsége itthon túlnyomórészt ma még 20-as, 30-as, 40-es férfiakból áll. A többség utazás közben (44%) és lefekvés elôtt (kb. 40%) hallgatja az adásokat, illetve a házimunka és a sportolás is alkalmat teremt erre a szórakozásra. Elvárásuk a szórakoztató és a minôségi tartalom, fontos a hangminôség, ugyanakkor csak 17 százalékuk várja el, hogy legyen „oktató” a mûsor.

Gazdasági érdek nélkül
Manapság sok „civil” vág bele a podcastkészítésbe azért, mert az olyan legyôzhetetlen versenytársak, mint a könyv, az újság, a weboldalak és a tévék, videólejátszók ellenében is van esélye kihasítania egy szeletet a közönség figyelmébôl. A podcastok világa a blogok évtizeddel ezelôtti aranykorát idézi, hiszen nem annyira jól fésült, professzionális és gazdasági érdekek által vezérelt, mint a média többi ága. Itt megjelenik a civil hang, a téma szeretete miatt tevékenykedô szakértô, a lelkes amatôr és ráadásként mindazok, akik olyan rétegtémákban szeretnének megnyilvánulni, amelyek nem férnek be a kereskedelmi média forgalmi elvárásai közé. Így lehetséges, hogy itthon is több olyan témában készül meglepôen nagy hallgatottságú podcast, amely egy kereskedelmi rádióba hiába is keresné az útját: ki gondolná például, hogy az e-cigarettával foglalkozó Párásító podcast, a Body Builder Radio vagy Pál Feri atya Alkalmai több évad óta komoly közönséget vonzanak?

Gyógyszerészrádió?
A gyógyszerészet az imént leírtak fényében különös helyzetben van: habár szakmai közönségét akár szûknek is gondolhatnánk, az eredményei iránt szó szerint mindenki érdeklôdik, ráadásul számos kérdése feldolgozható ismeretterjesztô és mélyen tudományos formában egyaránt. Nem csoda, hogy idegen nyelven számos gyógyszerészeti témájú podcast érhetô el, melyek készítôi között egyaránt találhatunk gyógyszerészhallgatókat, patikusokat és kutatókat is. A diákok számára elérhetô közelségbe hozza a meginterjúvolt szaktekintélyeket, míg akik vállalkozásként foglalkoznak a gyógyszerészettel, személyes márkájuk vagy üzletük megismertetésében használják ezt a platformot. Nemkülönben hasznos azoknak, akik szakmai konferenciák elôadásaira vagy összefoglalóira kíváncsiak, hiszen sok esetben ezek is podcast formában érhetôek el. Míg angol nyelven több gyógyszerészeti podcast közül is válogathatunk, addig magyarul egyelôre hiányos ez a piac. Még várjuk azt a gyógyszerészt, aki az „online éter” sztárja lehetne.
Pohly Ferenc

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>