A gyógyszerhamisítás szerteágazó károkat okoz a társadalomnak. A hatóanyagot nem vagy nem a feltüntetett mennyiségben tartalmazó, esetleg kifejezetten mérgező szerek elsősorban a betegeket veszélyeztetik: egészségkárosodást, egészségveszteséget okoznak. A jelenség által erősen sújtott Afrikában például az illegális utcai árusok által kínált hamis maláriagyógyszerek évente 100 ezer ember halálát okozzák. A hamisítás emellett kieső patikai és állami bevételekhez vezet, ellenőrizhetetlenné teszi az egészségügyi folyamatokat, továbbá károsíthatja az érintett gyártók márkaneveit is.
Mekkora a probléma?
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a hamis gyógyszerek piaca a teljes gyógyszerpiac 10 százalékára rúg. A fejlett világban ez az arány 1 százalék, míg Ázsia, Afrika és Latin-Amerika elmaradt országaiban a 30 százalékot is elérheti. Egy Pfizer által támogatott kutatás 2010-ben a nyugat-európai piac méretét 14,3 milliárd dollárosra becsülte. A viszonylag megbízható ellátórendszerrel rendelkező Egyesült Államokban az FDA jelentése szerint 2012-ben és 2013-ban hatóanyag nélküli – és az országban egyébként sem engedélyezett – Altuzan rákgyógyszer, 2015-ben pedig hamis Botox injekciók és Cialis tabletták kerültek forgalomba, és jutottak el akár a kórházakba is. Az Amerikai Külkereskedelmi Hivatal (USTR) szerint 2015-ben az államhatáron elkobzott hamisítványok 97 százaléka négy helyről, Kínából, Hong-Kongból, Indiából és Szingapúrból érkezett. A jelenség elleni fellépést nehezíti, hogy az illegális szereket gyakran – egyéb áruk közé rejtve – körbeutaztatják a világon, hogy eltitkolják a származási helyüket.
Érdekesség, hogy a hamis gyógyszerek azonosítását szolgáló eszközök – spektroszkópok, ultraibolya és infravörös fénnyel működő eszközök, mikrofluid rendszerek és kémiai gyorstesztek – piaca a Research and Markets adatai szerint 2016-ban meghaladta a 900 millió dollárt, 2021-re pedig 1368 millió dollárosra növekedhet.
Nemzetközi fellépés
Az Interpol 2008 óta folytatja a Pangea-akciót, amelynek célja a hamis és illegális gyógyszerek online árusításának felgöngyölítése. Minden évben egy héten át ellenőrzik az internetszolgáltatókat, valamint a fizetési és a kézbesítési rendszereket.
Míg az akció kezdetekor elsősorban úgynevezett életstílus-gyógyszereket (pl. merevedési zavar kezelésére szolgáló, illetve fogyasztószereket) foglaltak le, az utóbbi években a krónikus megbetegedésekre szánt szerek – rákgyógyszer, koleszterinszint-csökkentő, epilepsziagyógyszer -, valamint a fájdalomcsillapítók és a mentális zavar megelőzésére és kezelésére szolgáló gyógyszerek előretörtek a lefoglalt anyagok listáján. Nagy mennyiségben kerültek elő étrendkiegészítő-szerek is, 2016 óta pedig az orvostechnikai eszközökre – például hamis fogászati készülékek, implantátumok, óvszerek, fecskendők, kötszerek és tiltott sebészeti eszközök – is koncentrálnak a hatóságok.
Magyarország is érintett
Magyarországon a Rendőrség mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) vett részt a X. Pangea-akcióban. A lefoglalt tabletták száma meghaladta a 100 ezret, a 25 ezer darab dobozos és 200 tasakos kiszerelésű áru mellett, melyek értéke megközelítőleg 160 millió forint. A hazai viszonyokra jellemző, hogy idén kiemelt figyelmet fordítottak az illegális testépítő szerekre – anabolikus szteroidokra, teljesítményfokozókra –, melynek keretében edzőtermekben is razziákat tartottak, több embert kihallgattak és volt aki előzetes letartóztatásba is került.
Az online csatornák a legveszélyesebbek
Dr. Fittler András, a Pécsi Tudományegyetem GYTK Gyógyszerészeti Intézetének docense szerint az internethasználók 4-6 százaléka rendelt már online gyógyszert. A szakember által hivatkozott amerikai verifikációs adatbázis szerint több mint 81 ezer illegális forgalmazó található meg az interneten. A WHO becslése szerint az online árusított szerek 50 százaléka hamisítvány.
„Az idei Pangea-akció egyik legfontosabb tanulsága, hogy továbbra is rendkívül magas a törvénytelenül működő online felületek száma és bár a lefülelt hamis gyógyszerek összértéke érdemben nem változott, annak mennyisége duplájára nőtt tavaly óta, vagyis a fogyasztók olcsóbban juthatnak hozzá a hamis gyógyszerekhez” – értékelte a 2017. évi akciót dr. Ilku Lívia, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője.
Jó hírnek számít, hogy az online felületek többsége partner a hamisítás elleni harcban. „Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi időben a hazai online lapkiadók, portálok az első felszólítás után leveszik felületeikről a hamis gyógyszerek apróhirdetéseit, vagyis egyre inkább együttműködők és felelősségteljesebbek a szerkesztők és a laptulajdonosok, ami jelzi a társadalom egyre erősödő érzékenységét a gyógyszerhamisítás veszélyeivel kapcsolatban” – jelentette ki dr. Pozsgay Csilla, az OGYÉI főigazgatója. Hozzátette, hogy a Facebook is ígéretet tett arra, hogy az európai hatóságok jelzései alapján a jövőben letiltja a hamis gyógyszert árusító profilokat.
Patikai esetek
A zárt rendszerben működő, legális csatornákon viszonylag ritkák a visszaélések. Magyarországon az eddigi legsúlyosabb eset a Prompt Pharma Kft.-vel szemben 2013-ban indult hatósági ellenőrzési eljárás. Dr. Dernovics Mátyás, az OGYÉI jogászának tájékoztatása szerint a vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a cég nagy mennyiségű és nagy értékű rákgyógyszert szerzett be ellenőrizetlen forrásból, majd legális eredetűként feltüntetve azt, a legális gyógyszerellátási lánc csatornáin keresztül külföldi uniós országokba értékesítette 2011 decembere és 2013 januárja között. Ennek eredményeképpen olyan gyógyszerek kerültek a legális gyógyszerellátási láncba és betegeken történő életmentő alkalmazásra, melynek a minősége – az ismeretlen helyen történő tárolás, és az esetleges a gyógyszer összetételét érintő hamisítás eredményeképpen – semmilyen módon sem igazolható. A vállalkozást 500 millió forintos bírsággal sújtották, gyógyszer-nagykereskedelmi engedélyét visszavonták.
Arra sincs túl gyakran példa, hogy legális szereket törvénytelen módon értékesítsenek: bár kisebb szabálytalanságokat elég sok patikában találnak, 2015-ben mindössze 46 esetben fordult elő pénzbírsággal végződő vizsgálat. Az OGYÉI mindenesetre komolyabb szigort ígért az illegális exporttevékenységet folytató patikákkal szemben. Idén januárban egy budapesti gyógyszertár 25 darab, úgynevezett külföldi megrendelőlap alapján 6670 doboz, kizárólag recept ellenében kiadható készítményt – daganatellenes szereket, immunrendszert befolyásoló készítményeket, az asztma kezelésére szolgáló gyógyszereket, pszichoaktív szereket és véralvadásgátló készítményeket – szolgáltatott ki vény nélkül. A gyógyszertár működési engedélyét visszavonták és 45 millió forintos bírságot szabtak ki. Egy hónappal később további két fővárosi patika működési engedélyét vonták vissza, mert a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságok és a személyi jogos gyógyszerészek figyelmen kívül hagyták a hatályos jogszabályokat, és ismeretlen – a gyanú szerint svéd – személyeknek, cégeknek különféle jogellenes technikákkal, több tízezer doboznyi klonazepám hatóanyag-tartalmú nyugtató-szorongásoldót értékesítettek. Nem sokkal később egy Komárom-Esztergom megyei patikát és két fiókgyógyszertárát is bezáratták.
Az EU rendelete értelmében 2019 elejéig Magyarországon is be kell vezetni az egyedi gyógyszer-azonosítást, ami tovább nehezíti majd a homályos zónában tevékenykedők helyzetét. Figyelembe véve azonban a rendszer bevezetésének költségeit és a probléma jelenlegi súlyát, annak haszna inkább a nyomon-követhetőség és a farmakovigilancia területén jelentkezhet majd.
