Horváth Ildikó: A patikusok fontos egészségértéket képviselnek 

Az államtitkár szerint nincs ok aggodalomra a gyógyszerazonosítás bevezetése miatt 

Az egészségügyért felelős államtitkár szerint az ágazat felkészült február 9-re, a gyógyszer-azonosítási rendszer indulására. Horváth Ildikó a Marketing Pirulának adott interjúban ugyanakkor hangsúlyozta: az átállás nem egyik napról a másikra történik, és lesznek jogszabályban rögzített kivételek is. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a tárca is támogatja a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó irányelvek mihamarabbi megjelenését. Leszögezte: a kormány a gyógyszertárakat az egészségügyi ellátórendszer részének tekinti, amelyekre fontos népegészségügyi feladat hárul. Azt is megtudtuk, hogy a patikai árrés módosítása jelenleg nem szerepel a kormány napirendjén. 

A gyógyszer-azonosítási rendszer kiépítése az elmúlt időszak legnagyobb ágazatközi projektje, ami minden szereplőtől komoly erőfeszítéseket igényel. Hogyan látja, felkészültek-e a hatóságok, a piaci szereplők, megvannak-e a szükséges jogszabályok ahhoz, hogy minden zökkenőmentesen és az előírásoknak megfelelően működjön február 9. után? 

A rendszer zökkenőmentes bevezetése és működtetése érdekében másfél éve folyamatos egyeztetés zajlik egy az OGYÉI által vezetett munkacsoportban. Annak minden érintett (tehát a HUMVO Magyarországi Gyógyszer-azonosítási Nonprofit Zrt., a gyártók, a nagykereskedők, az ÁEEK, az MGYK stb.) tagja, így az aktuális információk rendelkezésükre állnak. A hatóságok is felkészültek tehát, ismerik a folyamatot európai szinten, részt vettek a jogszabályok átültetésében, a gyakorlati megvalósításban, és szoros kapcsolatban vannak a szereplőkkel. 

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár

A patikusok közül sokan mégis aggódnak. Leginkább amiatt, hogy sok lesz a probléma, a feszültség az expediálásnál. Például amikor a beteg, bár kikérte, valamiért végül mégsem viszi el a gyógyszert, emiatt az deaktiválva lesz és az újraélesítésig nem adható ki újra.

 Meggyőződésem, hogy mire élesíteni kell a rendszert (beszélgetésünk január közepén készült – a szerk.), addigra a hatóságok a piaci szereplőkkel, illetve a felhasználók- kal, valamint ez utóbbiak egymás között minden vitás kérdést rendeznek. Fontos látni, hogy az átállás nem egyik napról a másikra történik, hiszen a már legyártott és kiszállított, egyedi azonosító nélküli készítményeket természetesen még akár évekig ki lehet majd szolgálni. Nincs tehát mitől tartani, ez egy folyamat lesz. Abban bízom, hogy az új rendszer ugyanúgy a mindennapi munka részévé válik majd, ahogyan például az e-recept, amellyel kapcsolatban szintén rengeteg aggály fogalmazódott meg a bevezetés előtt.

Úgy tudjuk, a gyártók minden dobozt el tudnak majd látni kóddal, a patikákban is ott a kódleolvasó készülék. Kérdés, hogy az egészségügyi intézmények mennyire készültek fel a jogszabályváltozásra? 

Az ÁEEK, amely szintén részt vesz a HUMVO-munkacsoportban, megvásárolta és időben kihelyezi a szkennereket, így az egészségügyi intézményekben is van lehetőség az előzetes tesztelésre. Az ÁEEK folyamatosan egyeztet az egészségügyi intézményekkel, valamint azok informatikai szolgáltatóival. 

Az EU-s előírás nem mindenben kompatibilis a magyar valósággal. Hogyan érvényesíthető a rendelet a háziorvosi és védőnői szolgálatok, a szakrendelők vagy a mentőszolgálat esetében? 

Bár az európai uniós rendeletet Magyaror- szágon is további jogalkotás nélkül alkalmazni kell, a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy a gyógyszerellátás helyi sajátosságaira tekintettel, egyes speciális esetekre külön jogszabályt alkossanak. A rendelet 23. cikke sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a nagykereskedőkre terhelik a biztonsági elem ellenőrzését és az egyedi azonosító deaktiválását. Ezek jellemzően azok az esetek, amikor a végleges kiadást végző nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával az ellenőrzéshez, és a deaktiváláshoz. Már folyamatban van azoknak a jogszabályoknak a módosítása, amelyek kivételként nevesítik a mentőszolgálatot, a nem egészségügyi intézmény keretében működő dialízis központokat, továbbá – a kötelező védőoltásokhoz használt oltó- anyagok miatt – a kormányhivatalokat. Emellett, a kézigyógyszertárak esetében egy kétéves átmeneti időszakban az ellátó közforgalmú gyógyszertár is elvégezheti majd a kijelentést. 

A beteg bármit is érzékel majd ebből a változtatásból? Terveznek-e bármilyen lakos- sági tájékoztatást az egyedi gyógyszer-azo- nosítás bevezetésével kapcsolatban? 

Fontos a lakosságot tájékoztatni erről, hiszen az uniós rendeletnek van egy fontos üzenete. Az egész folyamat azt szolgálja, hogy a legális gyógyszerforgalomban még nagyobb legyen a biztonság, és még kisebb legyen a lehetőség bármilyen visszaélésre, konkrétan a hamis gyógyszerek megjelenésére. 

Magyarország e tekintetben jól állt eddig is… 

Így van. A magyarországi gyógyszerellá- tási láncban – ismereteink szerint – nem fordult meg hamis gyógyszer. A lakosság figyelmét arra kell felhívni, hogy továbbra is legális úton szerezzék be a gyógysze- reket, mert a patikai forgalmazás minden másnál és minden eddiginél biztonságo- sabb. Február 9. jó alkalom arra, hogy ismét ráirányítsuk a figyelmet az illegális gyógyszerforgalomban rejlő kockázatokra, veszélyekre. Ahogyan a szakmai felkészítést, úgy a lakossági tájékoztatást is a HUMVO Zrt. végzi majd. 

Horváth Ildikó államtitkár lapunk főszerkesztőjével, Nagy Gabriellával, félháttal pedig a kérdező, Haiman Éva – Fotó: Csatlós Norbert

A Magyar Gyógyszerészi Kamara kezde- ményezésére immár évek óta központi forrásból támogatja a kormány a kis pa- tikákat, hogy a lehető legtöbb településen helyben elérhető legyen gyógyszertár. Mennyi forrás jut idén működési célú támogatásra? 

A kormány kiemelt figyelmet fordít a köz- vetlen lakossági gyógyszerellátás rendszerének biztonságos működtetésére. Ezért a 2012 óta biztosított működési célú támogatás 700 millió forintos keretét 2018-tól 50 százalékkal, 1,05 milliárd forintra emelte, tovább erősítve ezzel az egy települést ellátó kis gyógyszertárak finanszírozását. A megemelt összegből 380 közforgalmú és 145 fiókgyógyszertár juthat támogatáshoz. 

A kis vidéki gyógyszertárak kamatmentes támogatáselőleget is igényelhetnek. Mennyi ennek összege az idén? 

A kamatmentes, visszatérítendő finanszírozási előleg összege 2019-ben maximum 4 millió forint, fiókgyógyszertárat működtető gyógyszertár estében pedig legfeljebb 5 millió forint lehet, hasonlóan az elmúlt évhez. 

Mekkora forrás jut idén az úgynevezett generikus helyettesítésért fizetendő díjra, illetve a szolgáltatási díjra? 

Fontos kiemelni, hogy a gyógyszertárat működtető vállalkozások gazdasági helyzetének javulásában nagy szerepe volt az egyes gyógyszerészi szolgáltatások terén bevezetett, költségvetési forrásból megvalósuló ellentételezésnek. A generikus ösztönző, amely 2012 óta áll rendelkezésre, évi 3,6 milliárd forint volt 2018-ig, amikortól 500 millió forinttal 4,1 milliárd forintra nőtt, és az idén is ekkora a kere- te. A gyógyszertári szolgáltatási díj 2013-as bevezetésétől évi 4,5 milliárd forint, a rendelkezésre álló keretösszeg 2019-ben is változatlan. 

Mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket a generikus ösztönző? 

A gyógyszerfogyás alapján ebben vannak még tartalékok. 

A patikákban évente 65 millió gyógyszerész-beteg találkozás történik. Feller Antal, a Hungaropharma Zrt. vezérigazgatója tavaly arról beszélt, nagyon fontos lenne, hogy minél több olyan irányelv szülessen, amely segíti a gyógyszerészi gondozás elterjedését. Azt is szorgalmazta, hogy szülessen egy olyan finanszírozási rendszer, ami működőképessé teszi a gyógyszerészi gondozást, hozzájárulva a népegészségügyi mutatók javulásához. Van-e erre esély, lehetőség? 

Természetesen. Azon, hogy a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó irányelvek mihamarabb megjelenjenek, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága és az Egészségügyi Szakmai Kollégium gyógyszerészeti tagozatai folyamatosan dolgoznak. Azt követően érdemes majd rátérni arra, hogy vajon ezeket a tevékenységeket teljes egészében lefedi-e a szolgáltatási díj, ha e feladatok ellátása a mindennapi tevékenység részévé váltak. Egy biztos: a gyógyszerészi gondo- zás, felvilágosítás szerte a világon egyre fontosabb része a népegészségügyi tevékenységnek. A nagy, népegészségügyi jelentőségű betegségek esetében az általuk végzett felvilágosító munka nagyon jól kiegészíti az orvostól kapott információkat, amiket elsőre sokszor meg sem ért, fel sem fog teljes mélységében a beteg. A gyógyszertárak ezért mindinkább egyfajta népegészségügyi találkozó és tájékoztató pontként is funkcionálnak. Ezt még akkor is fontos tudatosítani, ha a páciensek közül sokan inkább kereskedelmi egységnek, semmint egészségügyi intézménynek tartják a gyógyszertárakat. A kormány úgy tekint a patikusokra, mint akik nagyon fontos egészségértéket képviselnek, illetve nyújtanak a hozzájuk betérőknek. 

A gyógyszerészek maguk is azt hang- súlyozzák, hogy ők az egészségügyi ellátórendszer részei, akiknek persze vállalkozóként meg is kell élniük. Ezzel összefüggésben fontos kérdés például, hogy gondolkodik-e a kormányzat a patikai árrés növelésén. A támogatott gyógyszerek árának egyébként örvendetes csökkenése miatt évek óta csökken a patikák jövedelmezősége. 

Ez a kérdés most nincs a kormány napirendjén. 

Az elöregedés hamarosan a gyógyszerészeknél is problémát jelent. Tervezi-e a szaktárca, illetve az államtitkárság, hogy a jelenleginél hatékonyabban segítse a fiatal gyógyszerészek tulajdonhoz jutását, hogy át tudják venni a jelenlegi személyi jogosok helyét. 

A kormány 2012-ben döntött arról, hogy segíti a gyógyszerészek számára a többségi tulajdon megszerzését. Az ennek érdekében létrehozott úgynevezett patikaalapban 10 milliárd forint összeg állt rendelkezésre a Patika Hitelprogram, illetve a Patika Tőkeprogram keretében. 2018-tól a Patika Hitelprogram átalakult, lehetőséget biztosítva az 50 százalék feletti gyógyszerészi tulajdonhányad növelésére, ezzel együtt arra is, hogy a nyugdíj előtt álló patikusok saját tulajdonrészüket értékesítsék. De a hitelprogram segíti a gyógyszerellátás szempontjából fontos, azonban kevésbé előnyös helyen fekvő patikák fennmaradását is. Mindemellett egy 2018 decemberében kihirdetett törvénymódosításnak köszönhetően a Patika Tőkeprogram működtetése is biztosított ebben az esztendőben is. Lényeges mindemellett – ahogyan a háziorvosi praxisoknál történik – megbecsülni, hogy egy-egy évben előreláthatólag mennyi fiatal kerül be a rendszerbe, illetve hogy ez milyen arányban van a rendszerből való kilépésen gondolkodók számával. 

Ha már a háziorvosi praxisokat említette, azokhoz hasonlóan a gyógyszerellátásban is vannak bizony fehér foltok az országban. Erre a problémára milyen megoldást lehet találni? 

Számos lehetőség van arra, hogyan lehet gyógyszert eljuttatni olyan kistelepülésekre, ahol nem lehet rentábilis egy patika. Azt gondolom, hogy ezeket a külföldön is megtalálható mintákat elemezni kell, és amit lehet, érdemes azt átemelni. 

Egy 2015-ös számítás szerint évente 1,8-2 milliárd forintjába kerül a patikáknak az ügyeleti nyitva tartás, mégis, csaknem félmillió ember él olyan helyen, ahol nincs elérhető ügyeletes patika. A szakmai szervezetek évek óta kérik a helyzet rendezését, és 2015-ben már az alapvető jogok állampolgári biztosa is elodázhatatlannak nevezte egyik jelenté- sében a patikai ügyeletek rendbetételét. Mikorra várható lépés ez ügyben? 

A gyógyszertári ügyelet szabályozásá- nak áttekintése érdekében elindultak az egyeztetések a szakmai szervezetek, az OGYÉI, valamint az Egészségügyért Felelős Államtitkárság között. A törvényi rendelkezések megalkotását követően a munka a miniszteri rendeleti szintű szabályozás kialakításával folytatódik. A cél az, hogy ezt is konszenzus előzze meg. A jogalkotási folyamat jelentősen előrehaladt, egyelőre az ügyeletet vállaló patikák kompenzálásában kell még megegyezésre jutni. Ugyanakkor az utolsó, tavaly szeptember végi egyeztetésen döntés született arról, hogy a gyógyszertári ügyelet véglegezésekor a háziorvosi ügyeleti és a sürgősségi ellátásban végbemenő változásokra is figyelemmel kell lenni. 

A gyógyszerészek régóta szorgalmazzák a patikákban kapható készítmények körének kibővítését, mondván, minden olyan készítménynek forgalmazhatónak kellene lennie a gyógyszertárakban, amelyek hozzájárulnak az egészséges életmódhoz, a betegségek megelőzéséhez és a higiéniához. Van-e akadálya egy ilyen változtatásnak? 

A tárca nem zárkózik el a patikai termékkör életszerű bővítésétől. Ám a kormány gondolkodásában a gyógyszertár elsődlegesen az egészségügyi ellátórendszer része, és csak ezt követően tekintünk rá, mint kereskedelmi egységre. Ennél fogva a mi olvasatunkban az elsődleges feladatuk a gyógyszerek eljuttatása a lakossághoz, az alkalmazásukhoz szükséges információkkal együtt. Minden más termék forgalmazása csak az alapfeladat maradéktalan ellátásán túl lehet része a gyógyszerészi tevékenységnek. 

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége régóta javasolja, hogy cseréljék le a jól ismert figyelmeztető szöveget a gyógyszerreklámoknál. A változtatást az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamara is támogatta, mégsem történt az ügyben előrelépés. Várható-e ez a közeljövőben? 

A kérdéssel már korábban foglalkozott a szaktárca, és alapjaiban egyet is értünk azzal, hogy érdemes változtatni „A kockázatokról és mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” szlogenen. Véleményünk szerint ugyanakkor a javasolt új figyelmeztető mondat: „A gyógyszer biztonságos és hatékony alkalmazásáról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” nem kellően figyelem- felkeltő, valahol a régi, illetve a javasolt új mondat között kellene megtalálni egy arany középutat. Egészen biztos, hogy a felvetést érdemes újra napirendre tűzni. 

Haiman Éva

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>