Készül a szupervakcina 

Régi álom, új gondolat 

Míg a gyermekkori fertőzőbetegségek elleni oltások 90-95 százalékos védettséget adnak, addig az influenza-vakcinák rendre leszerepelnek. Még a jobb években is csak az egészségesek 50-80 százalékát tudják megóvni a megbetegedéstől. Lehetséges, hogy végül egy gyökeres irányváltás, egy új védekezési koncepció segít majd létrehozni a szupervakcinát. 

Bár senki sem az influenzára gondol ha a leginkább rettegett betegségek kerülnek szóba, az univerzális vakcina már jó ideje a gyógyszeripar egyik Szent Gráljának számít. Évente 5-600 ezer ember halálát okozza a megbetegedés, és sokmillióan esnek ágynak napokra. 

A vírus gyors mutálódása és az egyes törzsek kiszámíthatatlan felbukkanása miatt az oltások hatásossági mutatója elég gyenge. Amerikai statisztikák szerint például az előző influenzaszezon vakcinája csak 36 százalékban volt hatásos, és elsősorban az idősebbek körében bizonyult sikertelennek. Igaz, ez nem átlagos, hanem kirívóan alacsony mutató az utóbbi évtizedből, de azért jól jelzi, mennyire szűkek a jelenlegi vakcinagyártási gyakorlat korlátai. Az egyik ilyen korlát a leküzdendő vírus-palettát illető óriási bizonytalansági faktor. Hiába készít a legfrissebb tapasztalatok alapján évente kétszer is ajánlást a WHO a következő szezonális vakcina összeállítására, mire az használatba kerül, hónapok telnek el. Ezalatt pedig a vírusok nem csak folyton változó összetételben cirkulálnak a glóbuszon, hanem még rendületlenül mutálódnak is. Az már csak a járvány alatt derül ki, hogy a szakemberek a tippjeikkel eltalálták-e a vírusok aktuálisan támadó csoportját? 

A kívánatosnál gyengébb védelem egy másik oka az, hogy léteznek vírustörzsek, amelyek ellen egyáltalán nem sikerült még igazán jó oltóanyagot létrehozni. Ilyen a H3N2 komponens. 2009 előtt a szezonális influenza elleni oltás hatékonysága a H1N1 típus esetében 67 százalék körüli, a H1N1pdm09 esetében 73 százalékos, a B típus esetében pedig 54 százalékos hatékonyságú volt, a H3N2 típusnál viszont már csak 33 százalék. Tavalyelőtt pedig egy kaliforniai kutatóintézet kimutatta, hogy ennek oka a gyártás módjában rejlik. Konkrétan abban, hogy tojásokban állítják elő a szükséges vírusokat, noha a vakcinát embereken akarják használni. 

Amint a PLOS Pathogens folyóiratban közölt tanulmányban írták: a tojásokban olyan vírusok szelektálódnak ki, amelyek leginkább a szárnyas-receptorokhoz kötődnek, és egyre romlik kapcsolódásuk a humán-receptorokhoz. 

Ez csak egy példa volt arra, hogy milyen problémák teszik nehézzé a szezonális, illetve a remélt univerzális vakcinák gyártását. A kutatók reményeiben az univerzalitás ugyanakkor nemcsak azt jelenti, hogy az összes elképzelhető vírustörzs ellen legyen hatékony, hanem azt is, hogy gyakorlatilag minden embert védjen, akinek beadják. A tudósok régóta sejtik, hogy ehhez stratégiát kell váltaniuk. A vakcinák bevett működési elve helyett, mely szerint a hemagglutinin nevű glikoproteinhez kapcsolódni képes antitestek termelésére ösztönzik az immunrendszert, más irányban érdemes keresni. Az újabb és újabb hemagglutinin-típusokat eredményező mutálódás mi- att ugyanis ez a módszer mindig egy lépéssel a vírus mögött jár, hacsak nem sikerül egy amolyan jolly joker antitestet legyártani. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy még ez sem lehetetlen, de a téma legtöbb kutatója más irányba tapogatózik. 

A cél tehát az lenne, hogy megtalálják a vírus egy vagy több olyan gyenge pontját, amelyet nem vagy csak kevéssé érint a mutálódás, és oda célozzanak. A mostanában bejelentett kutatási eredmények közül több is ilyen megoldással kecsegtet. 

A The Scientist novemberi beszámolója szerint a BiondVax nevű izraeli cég az M-001 névre keresztelt vakcináját harmadik fázisú klinikai vizsgálatokban akarja tesztelni a következő két influenzaszezon során, márpedig eddig egyetlen elődje sem jutott még el. A kísérleti oltóanyag abból a szempontból is különleges, hogy egyáltalán nem tartalmaz vírusokat. Kilenc konzervált vírusepitóp van benne: az immunrendszer által felismert antigének olyan alkotóelemei, amelyek megtalálhatók az adatbázisokban szereplő 40 000 influenzavírus mindegyikében, három különböző fehérjében. Az eddigi tesztek során egyébként úgy találták, hogy az M-001 akkor hatékony, ha egy hagyományos influenzavakcinát is beadnak mellé, és a két anyag mintegy kiegészíti egymás hatásait. A kiváltott immunválasz erős volt, az alanyok szervezete jól tolerálta az oltóanyagot, de a nagyszámú résztvevővel, placebós kontrollcsoporttal végzendő vizsgálatok még csak most jönnek. 

Egyelőre csak az első fázisú vizsgálatoknál tart, de szintén ígéretesnek tartják az amerikai Icahn Orvostudományi Egyetem koncepcióját. Az egyetem kutatása abból indult ki, hogy a hemagglutinin változatosan mutálódó “feje” helyett a sokkal statikusabb szerkezetű “szárát” célzó antitestekre van szükség. Ezért félig valamilyen egzotikus madárinfluenza-, félig pedig közönséges A típusú humáninfluenza-vírusból származó hemagglutinin-kimérákat szerkesztettek, és a hatás pontosan az lett, amit vártak. Nevezetesen az immunrendszer sokkal több olyan antitestet termelt, amelyek a protein szárát célozták, ezáltal sokkal szélesebb körben volt képes hatni. Mindez azonban egyelőre csak állatkísérletekben működött így, az embereken végzett tesztek még most is tartanak, párhuzamosan legyengített és inaktív vírusokkal. Az Inimmune nevű vállalat kutatása az immunválasz fokozására alapoz. A metódus egy TCR-478 nevű hatáserősítő anyaggal (adjuvánssal) egészíti ki a normál influenzaoltást, az antigén-prezentáló sejtek háromféle receptorát stimulálva. Az egyik, a TLR4 funkciója szerint a bakteriális, míg a másik kettő a vírusos fertőzéseket ismeri fel. Hármójuk kombinált stimulációja nyomán nemcsak erősebb lesz a szervezet immunválasza, de az oltóanyagból hiányzó vírustörzsek ellen is kialakul a védelem, legalábbis az eddig véget érő állatkísérletekből ezt a következtetést lehetett levonni. 

A brit Hvivo nevű cég éppen január közepén jelentette be, hogy az általa fejlesztett, hasonló elven működő Flu-V készen áll a harmadik fázisú klinikai vizsgálatokra. Eközben a Pennsylvania Egyetemen a hemagglutinin hírvivő-RNS-molekuláit használják fel a reménybeli oltóanyag megalkotásához, és ugyanezen elgondolás alapján dolgoznak az Oxfordi Egyetemen is. Az is elképzelhető tehát, hogy a következő 2-3 év során egymással párhuzamosan akár több univerzális influenzavakcina is elkészül. De nagyobb összeggel fogadni még nem érdemes rá, hogy így lesz. 

Galambos Péter

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>