A hamis gyógyszerekről, más megvilágításban
A lefoglalt hamis gyógyszerek kapcsán folytatott nyomozásban részt vevő szervek mindegyike pontosan, szakszerűen és elhivatottan végzi munkáját, az érintett gyártóknak azonban nem minden esetben van lehetőségük meggyőződni a kérdéses termékek valódiságáról. A MAGYOSZ ez ügyben szívesen alakítana ki együttműködést a NAV-val, a rendőrséggel és az OGYI-val.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület „Eredeti? Hamis?” elnevezésű, gyógyszerhamisítás elleni kampánya nemrégiben ért véget: a kiemelkedőbb médiamegjelenések között voltak televízióban, rádióban, online és nyomtatott felületeken közzétett riportok, interjúk, valamint tájékoztató jellegű cikkek. A három héten keresztül tartó közönségkommunikációs kampány az interneten forgalmazott, bizonytalan forrásból származó gyógyszerek keresletének visszaszorítása érdekében történt.
A kampány a büntető törvénykönyv ez év júliusától élő új paragrafusának is megágyazott, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azokat, akik hamis egészségügyi terméket, így gyógyszereket gyártanak, forgalmaznak, importálnak, szállítanak vagy tartanak. Ez a változás bizonyosan hozzá fog járulni hazánkban a hamis egészségügyi termékek, illetve hamis gyógyszerek terjedésének megakadályozásához, és kellő visszatartó erővel bír majd ahhoz, hogy csökkentse a kínálatot. Mert kínálat az sajnos van, és a kereslet is növekszik a hamis, illegális gyógyszerek iránt.
Laborvizsgálat híján nyilatkozni
A fentiek alapján úgy tűnik, minden rendben van a gyógyszerhamisítás elleni küzdelmet tekintve: volt sajtókampány, lesz büntetőjogi tényállás, és büntetőeljárások is folyamatban vannak, azaz a bűnüldöző szervek is elkötelezettek e téren. Ebben a témában mindenki jót akar. De vajon elegendő-e mindez?
A NAV 2012 nyarán 50 különböző készítményt foglalt le, és indított nyomozást az ügyben. Mivel az új büntető tényállás még nem lépett életbe, a nyomozás az engedély nélküli külkereskedelem és egyéb más bűncselekmények gyanújára épült. A nyomozó hatóság feladata ilyenkor az, hogy megkeresse a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeinek jogosultjait, hiszen ők azok, akik ebben az esetben a felelősségi szabályokat viselik.
Kevesen tudják, de egy ilyen eljárásban a forgalomba hozatali engedély jogosultjai sértettként vesznek részt, tanúként idézik be őket. Ez történt a tavaly nyári lefoglalások esetében is. A tanúvallomások során nekik kellett nyilatkozniuk – a hamis vád és a hamis tanúzás következményeinek ismeretében – arról, hogy az előttük lévő termék hasonló-e az eredetihez. Forgalomban van-e hazánkban? Vajon hamis-e? Ha igen, veszélyes-e?
E kérdések feltevése nyilvánvalóan logikus és szakszerű, ám a problémát az okozta, hogy a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai a vallomástételük folyamán találkoztak először a készítményekkel, ugyanis előtte nem kaptak mintát a lefoglalt szerekből. Bár kérték, az eljárás során nem kaptak lehetőséget arra (pedig mind a nyomozó hatóságtól, mind az OGYI-tól kérték), hogy a lefoglalt mintát a saját költségükön, a saját laboratóriumukban – vagy bármely másik helyen – bevizsgáltassák. Tény, hogy ilyen esetben a kirendelt igazságügyi szakértői intézet, azaz az OGYI az, amely a nyomozás során lefoglalt bűnjelből mintát kap vizsgálat céljából. Ugyanakkor minden gyógyszerügyi hatóságra igaz, hogy a lehetőségei – nem vitatva felkészültségét és elhivatottságát – bizonyos esetekben mégis korlátozottnak tekinthetők.
Ilyen eset például, amikor olyan szerről van szó, amely hazánkban nem törzskönyvezett, így nem áll rendelkezésre standard minta, analitikai dokumentáció, azaz vélhetően vizsgálati módszer sem. Sok esetben az intézet a csomagolást, annak biztonsági jegyeit nem tudja vizsgálni. De az az esetkör is korlátot jelent, amikor nem áll rendelkezésre az a technológiai ismeret, ami a gyártót képessé teszi arra, hogy a speciális (azonosításra alkalmas) „nyomjelző” meghatározza a technológiából eredő, sajátos szennyező komponenseket. Nem is beszélve arról, hogy léteznek nagyon speciális analitikát igénylő készítmények, példának okáért a biológiai szerek között. Hangsúlyozom, hogy az eljárásban részt vevő szervek mindegyike pontosan, szakszerűen és elhivatottan végezte a munkáját, és mindenki jót akart.
A gyártók mint szaktanácsadók
A problémát az okozza, hogy nincs kimunkálva, mi a teendő akkor, amikor az eljárásban részt vevő hatóságok csak korlátozottan tudják előremozdítani a nyomozást, beazonosítani a lefoglalt szállítmányt, megvizsgálni annak hamis mivoltát. Ennek orvoslására egy mielőbbi, többoldalú együttműködési megállapodás kimunkálását és aláírását sürgetjük a NAV-val, a rendőri szervekkel és az OGYI-val, ami az eljárás során a gyártói szerepvállalás, a minta gyártói bevizsgálásának lehetőségét teremti meg. A cél, hogy javítsuk a büntetőeljárásban részt vevő különböző hatóságok és a gyógyszeripari vállalatok közötti információcsere hatékonyságát, és kihasználjuk a büntetőeljárási szabályok által biztosított lehetőségeket, azaz például a gyártók mint szaktanácsadók igénybevételét.
Bár időről időre változnak a gyógyszerhamisítási trendek, jellemzően nem a MAGYOSZ tagvállalatainak készítményei kerülnek a hamisítók és az illegális kereskedők érdeklődésének fókuszába. Ugyanakkor a hamisítás elleni küzdelem közös felelősségünk, ahogy az is mindannyiunk érdeke, hogy az elindult büntetőeljárások gyorsan és sikeresen fejeződjenek be, a hamisítók és az illegális kereskedők kapják meg méltó büntetésüket. Most, hogy a júliusban hatályba lépő büntetőjogi tényállás nemsokára új eszköze lehet e nemes küzdelemnek, itt az ideje, hogy az eljárásjogi együttműködések javításával, egy közös megállapodás megalkotásával ezt elősegítsük. Közösen. Hogy ne fordulhasson elő, hogy mindenki jót akar, de…
Dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója
