Multivitaminok – egészségvédő komplexitás

Hétköznapi termékek egészséges igényekre

A vitaminok olyan vegyületek, amelyek az emberi szervezet normális működéséhez szükségesek, és amelyeket külső forrásból kell bevinni, mert a szervezet nem tudja azokat előállítani. Ma már jól ismertek mind a különböző vitaminok hiányának, mind a túlzott fogyasztásuknak a következményei, és a napi adagolásra is vannak széles körben elfogadott ajánlások.

A táplálkozás ABC-je
A XX. század első éveiben ismerték fel, hogy az egészség megőrzéséhez nem elegendő a megfelelő energiatartalmú élelmiszerek fogyasztása, hanem szükséges bizonyos, speciális szerepet betöltő anyagok bevitele is, amelyeket vitaminoknak neveztek. Az elsőként felismert vitamin az B1-vitamin volt 1906-ban, majd az ezt követő mintegy öt évtizedben számos, hasonlóan nélkülözhetetlen szerepű vegyületet azonosítottak, amelyeket az ábécé betűrôl neveztek el.
Azt senki nem vonja kétségbe, hogy a vitaminok fogyasztására szükség van, a vita általában a bevitel módján és mértékén folyik. Normál körülmények között, egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással ugyanis a vitaminszükséglet többnyire fedezhető, ezért egyesek szerint elegendő változatosan táplálkozni, fölösleges vitaminkészítményeket szedni. Kivétel ez esetben is van: a jelenleg érvényes álláspont szerint a D-vitaminszükséglet nem fedezhető kizárólag étrendi forrásból. Ugyanakkor az is tény, hogy bizonyos betegségekben (táplálkozási, felszívódási zavarok), élethelyzetekben, állapotokban a megfelelő bevitel biztosításához szükség lehet a koncentrált formában, kapszulákkal, tablettákkal történő vitaminpótlásra. Fokozott fizikai aktivitás esetén az izomműködést támogató vitaminok, várandósság esetén pedig a normál magzatműködéshez nagyobb mennyiségben szükséges folsav pótlása indokolt.

tablujA szükséges napi mennyiség
Az ajánlott vitamin-beviteli dózisokat úgy határozzák meg, hogy a napi elfogyasztott mennyiség biztosan fedezze a biokémiai folyamatokhoz feltétlenül szükséges mennyiségeket. A vitaminkészítményeken feltüntethető hatások körét az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szabályozza. Az általuk létrehozott listán a vitaminok élettanilag jelentős hatásai találhatóak meg. Az ajánlott dózis kiszámításánál fontos szerepe van az úgynevezett EAR értéknek (estimated average requirement, magyarul: becsült átlagos szükséglet), ami annak a dózisnak felel meg, amely a populáció felének biztosítja a vitaminszükségletét. Ennek segítségével számították az ajánlott napi beviteli értékeket, az RDA-t (recommended daily allowance).
Újabban az RDA helyett az NRV rövidítés (nutrient reference value magyarul ajánlott napi bevitel) használatos. Az NRV az a szükséges átlagos napi bevitel, ami a legtöbb egészséges felnôtt embernél eleget tesz a tápanyag-beviteli követelményeknek. Az NRV-értékek megkönnyítik a vitaminkészítmények összehasonlítását: nem szükséges mindegyik vitamin dózisát ismernünk, elegendő, ha az NRV százalékában kifejezett mennyiségeket hasonlítjuk össze. A gyártók számára limitáló tényezô, hogy a terméken csak akkor tüntethetnek fel vitamintartalmat, ha annak napi adagja az NRV-érték legalább 15 százalékát tartalmazza

Túladagolás
A minimális dózis mellett az alkalmazható mennyiség felső limitjét is szabályozzák. Jóllehet a vitaminok ártalmatlannak tekintett vegyületek, ennek ellenére a súlyos túladagolás esetenként veszélyes lehet. A vízoldékony vitaminok könnyen kiürülnek a szervezetből, így nehéz túladagolni őket, más részük viszont zsíroldékony, könnyen felhalmozódik a szövetekben, ezért túladagolva, különösen hosszú távon, hipervitaminózis alakulhat ki, mérgezési tünetek jelentkezhetnek. A vitamin-túladagolás tünetei a zsíroldékony A-, D-, E- és K-vitaminok közül az első három esetén a legjelentősebbek, ezért azok fogyasztásánál szükséges legszigorúbban betartani az ajánlott dózishatárokat. Ennek felsô határa a legfelső biztonságos beviteli szint (tolerable upper intake level, UL), vagyis az a maximális vitaminmennyiség, amely napi rendszeres bevitel mellett élettanilag tolerálható, az egészségre feltehetően nem fejt ki kedvezőtlen, ártalmas hatást. Az UL értékeket tudományos adatokon alapuló kockázatbecsléssel határozzák meg. Mára azonban világos, hogy a zsíroldékony vitaminok, különösen a D-vitamin esetén is, nagyobb a vitaminhiány veszélye, mint a túladagolás kockázata.

tabl2
A vitaminok speciális hatása
Néhány vitamint az NRV értéknél nagyobb adagban a vitaminfunkcióval nem összefüggô céllal is felhasználnak. Így a C-vitamint sokan megfázás megelőzésére, a B6-vitamint menstruációval kapcsolatos tünetek csökkentésére, hányinger csillapítására használják. Ezeket az alkalmazásokat a tapasztalat és eltérő mennyiségű bizonyítékok is alátámasztják.
Vannak azonban megalapozatlan, tudományosan nem igazolt, főleg elméleti fejtegetéseken nyugvó felhasználási célok is, amelyek közös jellemzője, hogy elérésükhöz nagy dózisú vitamin fogyasztását tartják szükségesnek. A megadózisú vitaminkészítmények alkalmazásával kapcsolatban érdemes tudni, hogy marketingszempontból valószínűleg előnyös a versenytársaktól eltérő koncepció alapján gyártott termékeket forgalmazni, ezek várt előnyei azonban nem igazoltak. Különösen azok a hatások (pl. rák gyógyítása) nem, amelyek a termékek csomagolásán nem szerepelnek, azonban a közhiedelembe mára mélyen beivódtak. A betegek egészségének védelmét elsősorban a kiegyensúlyozott, komplex összetételű, az NRV-értékekhez közelítő mennyiségeket tartalmazó multivitamin-készítmények szolgálják. De ami még ennél is lényegesebb: a kiegyensúlyozott, vitaminokban gazdag összetevőket tartalmazó étrend.
Dr. Csupor Dezső
egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem
Gyógyszerésztudományi Kar
Farmakognóziai Intézet

 

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>