Mutasd a patikád, megmondom, ki vagy!

Mit üzen a patika?

Virtuális utazásunk során megnéztük néhány ország legismertebb és legjellegzetesebb gyógyszertárait, és az a benyomásunk, hogy a patikák berendezése mindig tudatos választást tükröz. Körképünkből az is kiderül, hogy milyen szempontok érvényesülnek és miért.

A gyógyszertárak funkciója a világ minden táján hasonló: egészségügyi termékekkel és a hozzájuk kapcsolódó információkkal ellátni a betegeket.
Azonban a hasonlóságok ellenére számos különböző megközelítés él világszerte, amelyek a patikák megjelenésében, dizájnjában is tükröződnek. Márpedig a megjelenés üzen a patikusról, a patikáról, a helyi és az országos gazdasági közegről és magáról a gyógyszeriparról.

Egyesült Államok: szupermarket-patikák

Az USA gyógyszertári rendszere áll talán a legmesszebb a hazánkban megszokottól. Az ottani patikák többsége sokkal inkább szupermarket: számtalan termék és szolgáltatás hozzáférhető. Egyes láncokban a közelmúltban szüntették meg például a dohánytermékek forgalmazását! Hosszú polcsorokon találhatóak az áruk, miközben a vényköteles termékeket az erre rendelt ablak mögött töltik tégelyekbe a szakemberek. A tájékozódást számtalan információs anyag és felirat segíti. Az egységes arculatot a nagyobb láncok saját színek és betűtípusok alkalmazásával próbálják biztosítani: a Walgreens például a polcok feletti jellegzetes halványkék felületeken, nagy betűméretben tájékoztat és igazít el, a CVS viszont a polccsíkokon és a kate­gó­ria­jelölőkön alkalmazott nyugodt zöld alapszíne mellett előszeretettel alkalmaz piros elemeket a figyelemfelkeltésre, elsősorban az árakcióknál.

Az egyszerű „utcai” patikák nyugodtabbak, letisztultabbak. A Good Neighbor áttekinthető, alacsonyabb polcokkal és fehér-kék színekkel operál, míg a tradicionális Kroger-lánc organikus belsőépítészeti megoldásokkal, sok faanyag használatával és világos, tágas, barátságos terekkel várja a környék betegeit.

pharma1Ázsia: amerikai import, helyi színek

A Távol-Kelet egyes területein az amerikai modell köszön vissza. Kínában ugyan vényköteles gyógyszereket csak a kórházak forgalmazhatnak. A középosztály erősödése, számbeli gyarapodása életre hívta a szupermarket és a drogéria közötti patikákat, amelyek OTC- és drogériatermékeket, valamint tradicionális kínai gyógyászati szereket kínálnak. Az amerikai mintához viszonyítva valamivel szűkebb a termékskála, a falakon harsány, merész színű táblák hívják fel a figyelmet (a dedikált, tárás patikarész itt is visszafogott kék-fehér), az üzletek pedig kifejezetten hívogatóak, széles bejárati portálokkal.

Az utcára vagy a bevásárlóközpont terére nyitott patika Japánban is gyakori, az áruk olykor szinte „kifolynak” az üzlet elé. Az összkép gyakran meglehetősen kaotikus: könnyűszerkezetes fémpolcokon sorakoznak a termékek, közöttük számos hatalmas árfelirattal. Az önálló épületekben üzemelő Sugi Drug egységek esetében az árubőség ugyan megmarad, de az elrendezés elegánsabb: minőségi anyaghasználat, laminált padló, világos furnérral burkolt polcsorok hívogatják a vásárlót – a „bazári” hangulat helyett.
A Tsuruha-lánc pedig előszeretettel dekorálja a falakat: az üzletekben piros-rózsaszín virágok és hatalmas, stilizált darvak köszöntik a betérőt.

Vietnamban ezzel szemben az egyszerű­ség dívik: a jellemzően független tulajdonú, és elsősorban vényköteles gyógyszerekre fókuszáló patikákban a kék-fehér szín dominál, a termékek üvegezett polcokon és tárlókban kapnak helyet, a kiszolgálás a pult mögül történik.

Ausztrália és Új-Zéland: célcsoportok szerint

Marketinges szempontból talán a legérdekesebb terület a Távol-Kelettől délre fekszik: Ausztráliában és Új-Zélandon ugyanis célcsoportok szerint differenciált gyógyszertárakat találunk. A számos független patika mellett gyógyszergyárakhoz köthető hálózatok működnek, ráadásul gyáranként nem csupán egy. Így egyetlen anyacéghez tartozik például:

• a nőkre fókuszáló Priceline (pink portállal, hangsúlyos szépségtippekkel, valamint erős árkommunikációval – beleértve az olcsó Rx termékeket is)

• a tradicionálisra hangolt Soul Pattinson (melegebb, barátságosabb anyagok –
szőnyegpadló, farészletek –, nyugodt színek)

• és a kifejezetten idősebb betegeket célzó, a tanácsadást hangsúlyozó Pharmacist Advice (nyugodt, egyenes vonalak, fehér-kék színséma).

pharma2Nagy-Britannia: a láncok országa

Visszatérve Európába, Nagy-Britanniában lánchoz tartozó gyógyszertárakat találunk, ezek azonban számos alcsoportot képeznek: a hagyományos láncokon túl vannak tagi tulajdonú szövetkezeti, közösségi, valamint szupermarketek osztályaként működő patikák is.

A legnagyobb hálózat a Boots, amely négy különböző formátumot használ, de a hálózat valamennyi egységét összefogja a közös logó és a kék portálfej. A „Zászlóshajó” gyógyszertárak neves bevásárlóközpontokban vagy főutcákon találhatóak, s leginkább egy elegáns divatüzletre hasonlítanak. Az „Egészség és szépség” elnevezésű  egységek gyakorlatilag a mi fogalmaink szerinti drogériák, kiegészítve a gyógyszertári funkciókkal. A „Helyi” üzletek kis alapterületen a környék alapvető patikai igényeit szolgálják ki; alapszínük a fehér, és áttekinthetően elhelyezett, alacsony polcokkal vannak berendezve. A „Repülőtéri” egységek pedig az utazáshoz szükséges kínálatot tartják, megjelenésük a duty free üzleteket idézi.

A Co-operative patikák tagi tulajdonban vannak, hangsúlyozott céljuk a közösség szolgálata. Megjelenésük letisztult, minden elemében a segítségre fókuszál (székek az üzlettérben, áttekinthetőség, tájékoztató feliratok). A közösségi lét gyakran extra szolgáltatásokban is testet ölt – például van olyan település, ahol a helyi könyvtárat is befogadták.

A LloydsPharmacy gyógyszertárlánc számos megelőzéssel kapcsolatos szolgáltatást is nyújt. Berendezése a természetes és a modern elemek keveréke, ugyanakkor légies és exkluzív: faanyagok vagy minőségi akril, mozgatható állványok, látványos formájú és világító figyelem­felkeltő elemek és tájékoztató táblák jellemzik.
A gyógyszertár-láncokkal szemben a szupermarketek patikái szinte konzervatív
nak hatnak: tárás rendszerben szolgálják ki a vásárlókat, színeik vagy a befogadó lánchoz, vagy a gyógyszertárak jellemző színkódjához kötődnek (például a Sainsbury’s zöld-fehér, a Tesco sötétkék, az ASDA világoszöld), a megjelenésük célszerűséget sugall. A beteg a gyógyszerész és az általános orvos tanácsát is kikérheti, a legtöbb üzletben erre a célra konzultációs szoba is igénybe vehető.

pharma3Nyugat-Európa: függetlenek kavalkádja

A kontinens nyugati felének országaiban jellemzően a törvény tiltja a patikaláncok kialakítását, egy tulajdonos kezében legfeljebb néhány, általában azonos mikrorégiót kiszolgáló üzlet lehet csak. Ennek meg­felelően az egységes patikai arculat is „hiánycikk”, de jellemző trendek azért fellelhetőek.

Németországban igen vegyes a kép, a gyógyszertárak megjelenése elsősorban a tulajdonos ízlését tükrözi: a sötét, üvegezett faszekrényes, kisfiókos tradicionális patikáktól a minimalista vagy futurista modernig terjedő megoldások élnek egymás mellett.

Franciaország patikái legendásak erős szépségápolási választékukról (nagyon profilidegen termékeket nem tartanak), ugyanakkor belsőépítészetileg inkább lényegre törők, semmint izgalmasak: praktikus polcrendszereken tárolják a termékeket, melyeket olykor faelemek dobnak fel, felettük szikár tájékoztató feliratokkal. Akadnak azért különlegességek is, például a Ma Pharmacie, ahol az egyik falat élő ­gyógynövények borítják.

A déli államok patikái tipikusan közösségi helyszínek is egyben, s ennek megfelelően emberléptékűek, áttekinthető­ek és tágas a középső terük. Portugália inkább a drogéria- vagy szupermarketszerű vonalat képviseli, míg Spanyolországban jellemzőek a modern megoldások, és akadnak kifejezetten látványos, belső­építé­szetileg meg­hökkentő patikák is.

Skandinávia: a legendás dizájn hazája

Az északi országok a gyógyszertárak esetében is a közmondásossá vált skandináv dizájnt képviselik, ezen belül azonban a letisztulttól a játékoson át az elegánsig terjed a paletta. Az előbbire példa a svéd Hjärtat vagy az Apoteksgruppen: sok fehér és zöld, valamint világos fafelület, egyenes vonalak, szellősség jellemzi őket. Ezzel szemben a Vårdapoteket – dizájnügynökség bevonásával kialakított – arculata kiemelkedik a kórházi környezetből: játékos, pozitív színhasználat, saját grafikai identitás, az emberi testrészeken alapuló formák használata jellemzi. A másik véglet a modernül elegáns Kronans: mély színek (aranybarna, mélynarancs), érdekes, gyakran a klasszikusokat egyszerűsítve utánzó formák, tipikus alakú bemutatóasztalok, látványos belsőépítészet és térelválasztók uralják a gyógyszertáraikat.

Végezetül vessünk egy pillantást arra, hogy hazánkban mely tendenciák érvényesülnek a világban megfigyelhetőek közül. Ebben Vincze Attila, egy patikabútorokat gyártó vállalkozás ügyvezetője lesz a segítségünkre.

– Jelenleg milyen irányzatok, trendek élnek a patikák berendezésében?

A mai magyar patikák berendezéseit illetően az alábbi trendek figyelhetők meg:

• A „nosztalgikus” stílus, amely anyagában és kivitelében egyaránt a tradicionális patikabútorok jellemzőit mutatja. Erőt, méltóságot sugall, ugyanakkor kevésbé alkalmas a ma már láttatni szükséges termékek elhelyezésére.

• A „stelázsi” stílus, amely minimális költség mellett, minden esztétikai megfontolás nélkül a lehető legnagyobb termékkihelyezést szolgálja, szinte ömlesztett formában. Ennek a bazári jellegnek az üzenete akarva-akaratlanul: ez egy „diszkontáruház”.

• Az „okos” stílus, ahol már nem mindenáron a gyógyszert akarják láttatni, hanem a szabadabb üzleti lehetőséget magában rejtő egyéb termékeket. Itt ár számít az ergonómia és a gyors kiszolgálás is.

• A „merész” stílus, sajnos, egyelőre a legritkább. Itt az ergonómia, a gyorsaság, a dizájn nagy hangsúlyt kap, és itt jelenik meg a nyitott (szabad) polcos elrendezés is. Ezzel túlnyomórészt bevásárlóközpontokban találkozhatunk.

Ma a gyógyszerészek többsége a patika­berendezés kialakításában jellemző­en a költség-biztonság-hagyomány háromszögben gondolkodik. Ennek is megvan a magyarázata, de félő, hogy a mai, gyorsan változó világban ez inkább csapdát jelent a számukra. Van azonban egy új (világot látott, vállalkozóként is gondolkodni tudó) nemzedék, amely már inkább a marketing–ergonómia–hatékonyság–dizájn köré szervezné a patikáját.

Ma a legkényesebb kérdés a nyitott vagy szabadpolc kérdése. Mindenki tudja, hogy az áru könnyű hozzáférhetősége for­galom­növelő tényező, hiszen ezen az elven alapszik a sok önkiszolgáló áruház is. Mégis a patikákban – elsősorban a lopástól való félelem miatt – ez nagyon nehezen ver gyökeret. De tudok olyan hazai gyógysze­részről, aki mióta nyitottá tette az officináját, már hallani sem akar hagyományos „zárt” patikáról.

– Érzékelhető-e olyan törekvés a meg–bízóik részéről, hogy a jellemző vagy elképzelt törzsközönségüknek szeretnének megfelelni a berendezés stílusával, kialakításával?

A „patikacsinálás” érdekessége, hogy ami jó a patikusnak, az jó a betegnek is, és fordítva. Például ha a gyógyszerész könnyen megtalálja és gyorsan a táraasztalhoz hozza a kért gyógyszert, az mindkettejüknek jó, növekszik a forgalom, nincs sorban állás. Ehhez képest túl sokszor találkozom azzal a véleménnyel, hogy a patikában nem rohanunk, szépen hátramegyünk az orvosságért, a beteg pedig csak várjon. Nehéz a gyógyszerészek többségét rádöbbenteni arra, hogy a vetélytárs patikával szemben úgy is lehet előnyt szerezni, ha a patikáját a betegek igényeinek megfelelően alakítja át, kellemes, vendégmarasztaló miliőt teremtve.

Szerencsére egyre gyakrabban találkozunk olyan patikussal, aki a gyógyszertárat  már nem afféle gyógyszer-elosztóhelynek tekinti, de van még hova fejlődni. A berendezés stílusa többnyire a gyógyszerész ízlését tükrözi, amit én mint tervező csak nehezen tudok befolyásolni, de örömteli, hogy egyre többen hallgatnak a tervező véleményére, érveire, tapasztalataira.

– Ha nem önálló, hanem üzletközpontban található gyógyszertárat rendeznek be, a főbérlő arculatához mennyire kell alkalmazkodniuk?

Nem találkoztam eddig olyan bevásárlóközponttal, amely konkrétan meghatározta volna a benne lévő patika arculatát. Sokkal jobban hiányzik, hogy az egyes patikák rendelkezzenek saját, megtervezett arculattal.

Csillag Zoltán
márkaépítési tanácsadó

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>