Veszélyben a gyógyszerészképzés?

A szakma szerint nem reális a kormány döntése

Jelentősen csökkenti a kormány a gyógyszerészi keretszámokat, túlképzésre hivatkozva, egyelőre így avatkoznának be a gyógyszerészképzésbe. A döntéssel szemben mind a kamara, mind a négy egyetem pontos adatokkal alátámasztott kérelmet adott be a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságnak, eszerint igenis szükség van a jelenlegi keretre. A végső döntés a felvételi eredmények tükrében születik, az azonban látható: alapjaiban új igényeknek kellene a képzésnek megfelelnie.

Szeptemberben 275 gyógyszerészhallgató kezdhetné meg tanulmányait az államilag finanszírozott képzés keretei között – legalábbis a kormány így határozta meg a keretszámokat, illetve ehhez igazodva a ponthatárokat. Ezzel szemben a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a négy egyetemmel közösen azt mondja: legalább 350 központilag finanszírozott hely biztosíthatná csak a patikusok megfelelő utánpótlását. A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárságnak írt átfogó anyagukban pontos felmérésekre hivatkoznak, amely kiterjedt a gyógyszerészet valamennyi területére, így a közforgalmú patikák mellett számításba vették a kórházi, klinikai gyógyszertárakat, valamint a gyógyszergyártás szükségleteit is. Erről a témáról a különböző területen érintetteket kérdeztük. Abban valamennyien egyetértettek: a patikusokat átfogó és sokoldalú tudással kellene felvértezni, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet vállalhassanak a betegellátásban.

MGYK: nincs túlképzés!

A Magyar Gyógyszerészi Kamara a kormányzati döntés hallatán az egyetemekkel és a Magyar Gyógyszerésztudományi Társasággal közösen azonnal átfogó felmérésbe kezdett, ennek alapján pedig az eredeti tervek felülvizsgálatát kéri, de emellett a képzés átalakítására is kidolgozta a javaslatait. Dr. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke szerint nemcsak a hazai felmérésből, de a nemzetközi statisztikákból is látszik: a közforgalmú és intézeti gyógyszertárakban működő mai 5700-as gyógyszerészi létszám helyett kb. 7 ezer lenne indokolt. Vagyis túlképzésről biztosan nem beszélhetünk. A szemeszterenkénti 750-800 ezer forintos önköltség pedig nem alternatíva.

,,A Társasággal és az egyetemekkel közösen egészen részletesen feltártuk a főállású és részmunkaidőben foglalkoztatott gyógyszerészek számát,  a gyógyszertárak nyitva tartási idejét, az ügyeleti terhelést. Felmértük az egy és több gyógyszerésszel dolgozó gyógyszertárak számát. Feldolgoztuk az életkori adatokat úgy, hogy nemcsak a nyugdíjasként foglalkoztatottak számát, hanem húsz évre előre a várható nyugdíjazások évenkénti ütemét is kiszámoltuk. Megnéztük, hány gyógyszerészt foglalkoztatnak az iparban, hányan dolgoznak a nagykereskedelemben és a hatóságoknál, hányan vesznek részt az oktatásban. Ezek alapján jöttek ki a számok. Egyelőre azt az ígéretet kaptuk, hogy a felvételik tükrében újragondolja a kormány az eredeti döntést. ”

A képzés új irányai

,,A közforgalomban működő patikusnak a hagyományos gyógyszer szakértői szerep mellett a gyógyszeralkalmazás szakértőjévé kell válnia. De emellett tisztában kell lenni az üzleti oldallal is, vállalkozói, közgazdasági ismeretek nélkül ugyanis ma nem működtethető a patika. A hatszázmilliárd forintot is meghaladják az évenként értékesített gyógyszerek és patikai termékek, amelyeket kétezernél több vállalkozásban, 14 ezer foglalkoztatott szakember közreműködésével értékesítenek. Ez nemzetgazdasági szempontból is jelentős tétel. Továbbá a népegészségügyi programokban is részt kell vennünk. A kórházi-klinikai gyógyszertárban dolgozó kollégának tisztában kell lennie a betegágy melletti munkával és a kórházi gazdálkodással, míg az iparra szakosodóknak a legmodernebb technológiai ismereteket kell elsajátítani. De bármely területre is készül a hallgató, fontos, hogy a képzés gyakorlatorientált és a problémamegoldásra fókuszált legyen”– mondja a kamarai elnök, aki szerint a képzés szakmai kérdéseivel kapcsolatos egyeztetések a Társasággal és az egyetemekkel heteken belül elkezdődhetnek.

Kun Viktória

A teljes cikket elolvashatja a Pirulatrend 2015/5. számában