Jogtalan az ügyeleti kényszer!

A Pirulatrend 2014. szeptemberi számában foglalkoztunk a füzesabonyi gyógyszerész, Kotánné Erzsike kálváriájával. A gyógyszertárvezető jogtalannak tartotta a rá rótt ügyeleti kötelezettséget, s mivel minden szakmai fórum elutasította panaszát, végül Székely László alapjogi biztoshoz fordult. Majd’ egy év után megérkezett az ombudsman válasza, amely mindenki számára elérhető.

A fejleményekről a sok hibával terhelt ügyeleti rendszer legkitartóbb kritikusát, Kotán Györgyöt kérdeztük:

  • Megítélésed szerint megnyugtató Székely László válasza?  

Teljes mértékben megnyugtató, hiszen az Alapjogi Biztos úr minden feltett kérdésünkben nekünk adott igazat.

Csak emlékeztetőül, a kérésünk az volt, hogy „határozottan kezdeményezze a jogszabályhely megsemmisítését.” és állapítsa meg a szabályozás Alkotmány ellenességét. Ez maradéktalanul megtörtént.

Az ombudsman úr döntése a Jelentés 20. oldalán olvasható:

Intézkedéseim:
A jelentésben feltárt, alapvető joggal összefüggő visszásságok mielőbbi orvoslása, jövőbeli bekövetkezésük lehetőségének megelőzése érdekében az Ajbt. 37. §-a alapján felkérem az emberi erőforrások miniszterét, hogy a jelentésemben foglalt szempontok alapján – a Magyar Gyógyszerészi Kamarával való együttműködésben – kezdeményezze

  • a közforgalmú, fiók- és kézi gyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló (IX. 19.) EüM rendelet alkotmányosan aggályos rendelkezéseinek a hatályon kívül helyezését, valamint
  • az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, illetve – szükség szerint – más törvény és jogszabály rendelkezéseinek olyan tartalmú módosítását, amely a gyógyszerészek vállalkozáshoz való jogának szükséges szintű, illetve arányos mértékű korlátozása érdekében az ügyeleti, valamint a készenléti szolgálat teljesítésének valamennyi garanciális szabályát törvényben, kiszámítható szempontrendszer és átlátható rendszerű kompenzáció előírása mellett rendezi. „

Azt hiszem ez az állásfoglalás nem szorul magyarázatra, mintahogy a 17. oldal aljának értékelése sem:
Rá kell mutatnom ebben a körben, hogya Gyftv. 77. § (2) bekezdése csak a szolgálati rend szabályozására hatalmazza fel a minisztert. Az EüM rendelet a felhatalmazás alapján megalkotott 15. § (2) bekezdése azonban ezen túl az ügyleti, illetve készenléti idő teljesítésének elrendelésére hatalmazza fel az ÁNTSZ-t. A miniszter tehát tágan értelmezte a jogalkotótól kapott alkotmányossági szempontból aggályosnak tekinthető felhatalmazását, túlterjeszkedett azon, a kialakult jogi helyzet ezen eleme pedig ugyancsak alkalmas arra, hogy a jogállamiság elvével összefüggő visszásságot okozzon.”

Fontos, hogy az Ombudsman úr kimondta (16. oldal):
Az alapjog-korlátozásnak ugyanis nem törvényi rendelkezések egymásra vonatkoztatott értelmezésén, vagy törvényi rendelkezésekből logikailag levezethető következtetéseken, hanem konkrét, világos és egyértelmű törvényi rendelkezéseken kell alapulnia.”

A hatályos Eütv. 102. §-a egészségügyi ellátásnak minősíti a gyógyszerellátást, azonban az ügyeleti, folyamatosan igénybe vehető egészségügyi ellátásokról rendelkező, az Eütv. 93. § (1) bekezdése – az alapellátással, a szakellátással és a fekvőbeteg ellátással ellentétben – már nem említi, valamint az Eütv. 93. § (2) bekezdésében szereplö felsorolásból is hiányzik a gyógyszerellátására való utalás. Az ügyeleti, készenléti szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket továbbá a Gyftv. sem tartalmaz. Ebből következik, hogy a gyógyszertárakat terhelő ügyeleti, illetve készenléti gyógyszerellátási kötelezettségnek nincs törvényi alapja.”

Az Ombudsman úr úgy látta jónak, hogy a Miniszter urat kéri intézkedésre és nem az Alkotmánybírósághoz fordul. Ha nem történik semmi, jöhet az „erősebb út” az Alkotmánybíróság, amely minden bizonnyal megsemmisíti a jogszabályt. Ez azzal a látszattal jár, hogy a jelenlegi Miniszter „viszi el a balhét” 20 év átgondolatlan szabályozása miatt. Ez politikailag szerintem nem vállalható. Én bízom abban, hogy a Miniszter úr átlátja a problémát és segítőkészen viszonyul ehhez az évtizedes problémához, hiszen a tárca és a szakma érdekei egybeesnek.

Az ombudsman úr jelentése „az AJB-3752/2014. számú ügyben „   egy széles körű jogi elemzésen alapuló anyag, ami a gyógyszertári ügyelet kérdését mind történetileg, mind jogelméleti és tételes jogi szempontból vizsgálta. Terjedelmében is érzékelhető, hogy a Biztos úr érzékelte a helyzet tarthatatlanságát és az ügy fontosságát. Jogelméleti szempontból is értékeli a gyógyszertári ügyelet kérdését azért, hogy döntése megalapozott legyen. Megemlítem, hogy kérdésünk nem arra irányult hogy kell e patikai ügyelet vagy nem kell.

A Jelentésből is kiolvasható hogy – ahogy azt beadványunkban is megfogalmaztuk – az ügyelet szabályozása az Állam belátásán múlik. Amennyiben közfeladatnak tekinti a gyógyszertári ügyeletet, úgy azt Alkotmányosan, törvényi szinten rendeznie és finanszíroznia kell. Ezt szögezi le az Ombudsman is és rögzíti, hogy ez a szabályozás csak tételesen, törvényben történhet – úgy ahogy mi is állítottuk! Törvényben kell szabályozni és finanszírozni kell! Nem járható út, hogy egy hatóság kénye – kedvére van kiszolgáltatva a gyógyszerész. Fontos, hogy az Alapjogi Biztos úr is kimondta: a gyógyszertári ügyelet, a „hozzáférés biztosítása” az Állam és nem a gyógyszerész feladata. Az államnak és nem a gyógyszerésznek vannak ezzel kapcsolatban kötelezettségei – ahogy más ágazatokban is – és tévedés az ügyeleti ellátást a gyógyszerészek kötelezettségeként értelmezni.

Korrekt, alkotmányos szabályozás kell. Erre készítettünk egy javaslatot, amit a Magángyógyszerészek tavaszi siófoki kongresszusán ismertettem. A MOSZ kongresszusán támogatta és sajátjaként képviseli. A javaslatot eljutattam a Kamarának és a Minisztériumnak is. Minimális állami finanszírozással (de optimális esetben finanszírozás nélkül is) rendezni lehetne az ügyelet kérdését, mindenki megelégedésére.

A Biztos úr Jelentésében is tesz javaslatot, a német mintát véve alapul. Mivel egy új díjösszetevő a lakossági terheket növelné, ami politikailag érzékeny, a Minisztérium (a Kormány) döntésétől függ a bevezetése vagy egy másik módozat melletti döntés. A mi javaslatunk nem növeli a betegek terheit. A gyógyszerészek megsarcolása pedig újrateremtené az alkotmányosan aggályos helyzetet.

  • Szerinted hogyan fog erre reagálni a hazai gyógyszerész társadalom és a szakmai képviseletek? 

A gyógyszerészek reakciója pozitív. Sok támogató telefont és mail-t kaptunk, az MGYK fórumán egy hozzászóló úgy fogalmazott hogy „Minden elismerésem a névtelenséget kérő gyógyszerésznek, aki az érdekvédelmi ? szerveink totojázásán túllépve bátran és felkészülten fordult az ombudsmanhoz. Szeretném megtudni a nevét, hogy köszönetet mondhassak NEKI.”

Ez nagyon kedves és megható, ez úton is köszönjük. A rendelkezésünkre álló eszközökkel, a saját és valamennyi gyógyszerész érdekében megpróbáltunk helyes útra terelni egy téves és káros gyakorlatot.

A szakmai képviseletek közül a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége velünk és az Ombudsmannal együtt azonos álláspontot képvisel ügyelet ügyben. A Tárcánál van a javaslatunk a szabályozásra.

A Magyar Gyógyszerész Kamarán – ahogy eddig is – sok múlik. Most olyan „fegyvert” kaptak a kezükbe, ami előremozdíthatja a Tárcával folyó tárgyalásokat és változtathat az eddigi hozzáálláson. A Kamara a gyógyszerészek szakmai érdekvédelmi szervezete. A Biztos úr állásfoglalása világossá tette, hogy az ügyeleti kötelezettség jelenlegi szabályozása nem jogszerű. Valódi gyógyszerészi érdekvédelemre ritkán nyílik ilyen jogi, intézményi támogatással lehetőség. Élni kell vele.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK

  1. MarketingPirula szerint:
    2016. szeptember 12. 15:54

    Az MGYK részéről nem olvasok semmit az ügyelet rendezéséről illetve eltörléséről. Úgy néz ki, hogy mindenkinek saját magának kell megvívnia a csatáját a hatóságokkal szemben amit jelenleg csak elveszteni lehet. A településen már próbálkoztunk kb. 5-6 éve még dr. Muskáth Zsolt Pest megyei tisztifőgyógyszerészsége idején, de hiába bizonyítottuk a csengetések / alig 10-20 / indokolatlanságát, a helyi Önkormányzat véleményét kérve a hatóság elutasította kérvényünket. Pedig ők nekem nem munkáltatóim. Ha lenne energiám, pert indítanék az Önkormányzat felé károm megtérítésére./ legalább egy jó közép kategóriájú autó árát költöttem erre a ráfizetéses szolgálatra / Mellesleg a privatizált orvosi ügyeletet bőven támogatják.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>