A munkahelyi „jóllét” állapotának fontosságáról
A negatív érzések, a zavaró gondolatok meggátolnak bennünket abban, hogy a probléma megoldására tudjunk koncentrálni, hogy az adott helyzetben a lehetõ legjobb teljesítményt nyújtsuk. A pozitív pszichológia mint tudományterület, illetve a Mental Quociens program segítségével a munkaadók a legjobbat tudják kihozni a beosztottjaikból.
Valószínûleg mindannyian el tudjuk képzelni azt a szituációt, amikor péntek délután négy órakor derül ki, hogy egy váratlanul támadt feladat miatt nem mehetünk haza idõben; vagy éppen befejeztük az adott feladatot, amikor megcsörren a telefon, és a fõnökünk arra kér bennünket, kezdjük újra, mert egy fontos információt elfelejtett megosztani velünk, ami módosítja a helyzetet. De az is elõfordul, hogy éppen sietnénk, ám a nyomtatóból éppen akkor fogy ki a festék – és még sorolhatnám a napi ezer apróbb-nagyobb bosszúságunkat.
Ha egy percre felidézzük magunkban ezeket a helyzeteket, biztosan mindenki érzi, hogy abban a pillanatban, amikor ezek az események megtörténnek velünk, a negatív érzések széles skálája jelenik meg bennünk, és a figyelmünk egy része az adott feladat helyett máris a bosszúságokra fókuszál. Ezekben a percekben egyáltalán nem vagyunk együttmûködõek és nyitottak. Tudományos tény, hogy a teljesítményünk lényegesen alacsonyabb szintre kerül abban a pillanatban, amikor zavaró gondolatok, negatív érzelmek töltenek el bennünket.
Gyengeségek javítása helyett erõsségek támogatása
A lélektan legújabb irányzata, a pozitív pszichológia intenzíven foglalkozik az emberek jóllétével. Bizonyítást nyert, hogy azoknak a humánspecifikus jellemzõknek a megléte, amelyekre a vállalkozások vágynak (magas teljesítmény, kreativitás, kezdeményezõkedv, elkötelezettség, tanulási kedv, rugalmasság, nyitottság) szoros öszszefüggésben áll a dolgozók optimista hozzáállásával.
A munkaadóknak nem csupán munkatársaik „gyengeségeinek” fejlesztésével, hanem erõsségeik támogatásával és a jóllét állapotának megteremtésével is foglalkozniuk kell, hiszen
– a pszichológia tudományos kísérletei igazolták, hogy sokkal hatékonyabb, ha mindenkit abban fejlesztünk, amihez eredendõen adottságai vannak, mert sokkal gyorsabb és nagyobb fejlõdést várhatunk ezeken a területeken, mint az egyén számára nehéz és idegen készségek kialakítása terén.
– ha a gyengeségekre koncentrálunk, azt sugalljuk, hogy az illetõ képességei az elvártnál alacsonyabb szintûek, kudarcélményeknek tesszük ki õt, miáltal az eddigi erõsségei is gyengülni fognak, mert csökken az önbizalma.
– a feszültséggel, stresszel járó helyzetekben a legtöbbünk még azt a teljesítményszintet sem éri el, amit megszokott, amit rutinkörülmények között kiszámítható módon produkálni tud, mert nincs megfelelõ ellenálló képessége, nem bír az erõsségeire összpontosítani, nem tanulta meg kifejleszteni magában a peszszimista hiedelmek kezelésének megfelelõ módját.
A pozitív pszichológia kísérletei azt igazolják, hogy magas teljesítményszint, önállóság és kezdeményezés csupán pozitív érzelmek jelenlétében alakulhat ki. (Az irányzat egyik alapító pszichológusa Csíkszentmihályi Mihály, magyar származású, világszinten elismert kutató, a FLOW-elmélet megalkotója.)
Közhellyé vált, hogy a cégek állandó változáson mennek keresztül, hogy a verseny tempója napról napra nõ, és csak azok tudnak az élen maradni, akiknek
sikerül megnyerniük munkatársaik teljes odaadását, lelkesedését és alkotó energiáik száz százalékát. Igen, ezt mindenki tudja, ám csak kevesen ismerik a cél
eléréséhez szükséges „varázsital” receptjét, vagy kevesen próbálták azt alkalmazni.
A kártyatrükkök leleplezése
Ha azt szeretnénk, hogy a munkatársaink egyenletesen magas színvonalú teljesítményt nyújtsanak, akkor vezetõként tisztában kell lennünk azzal, hogyan értelmezi az ember a környezetét. Meg kell ismerkednünk a Mental Quociens (MQ) programmal. Az MQ gyakorlása során új gondolkodási szokásokra teszünk szert. Képesek leszünk szétválogatni a tényeket a róluk alkotott véleményektõl, és az elsõ reflexbõl született gondolataink helyett alternatív értelmezések kialakítására. Az MQ nyitottá és rugalmassá teszi a gondolkodást, a segítségével lehetõvé válik, hogy a legnehezebb pillanatokban is tiszta fejjel mérlegeljük a helyzetet, és optimális megoldásokat dolgozzunk ki.
Ha egyszer valaki megmutatja nekünk azt, hogy egy kártyatrükk miképpen mûködik, többé nem tudjuk elfelejteni, és nem esünk újra ámulatba a trükk láttán. Az MQ-program is hasonló élményt jelent. Ha egyszer megismerte, hogyan alakítsa ki saját „helyzetértelmezõ” stílusát, és megtanulta átalakítani a korábbi értelmezéseket, többé nem kerülhet a saját „hiedelmei” csapdájába. Hatalmában lesz vitába szállni elsõ, automatikus értelmezésével, és lehetõsége nyílik új, az adott helyzetben hasznosabb, konstruktívabb magyarázatok kialakítására.
Az E. G. O. mérése
Az MQ-teszt megmutatja, hogy az adott személy hol helyezkedik el egy képzeletbeli optimizmus-pesszimizmus skálán. A teszt grafikusan ábrázolja a helyzetértelmezõ gondolkodás E. G. O.-faktorainak szintjét, és így pontos útmutatást ad a változáshoz.
A teszt a helyzetértelmezõ gondolkodás következõ (fõ) faktorait méri:
– Elhúzódás (a személyre jellemzõ érzet azt mutatja, hogy egy-egy helyzet milyen hoszszan gyakorol hatást az illetõ életére, illetve milyen gyakran ismétlõdik nála);
– Generalizáció (a személyre jellemzõ szokás azt mutatja meg, hogy egy adott esemény az illetõ életének mekkora területét érinti, mi mindenre lesz hatással);
– Okkeresés (ez a faktor arról ad felvilágosítást, hogy egy-egy esemény kialakulásában hogyan értékeljük a saját szerepünket, mennyire érezzük azt, hogy rajtunk múlott a dolog, vagy inkább környezeti tényezõk játszottak-e szerepet a helyzet kialakulásában).
Kovács Eszter és Tóth Ilona
tanácsadó trénerek