Egy patikai kutatás tapasztalatai
Kik részesítik elõnyben a homeopátiás készítményeket? Kik vásárolnak az átlagosnál több antibiotikumot? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ az alábbi kvantitatív felmérés eredményeibõl.
Egy, a közelmúltban elvégzett kutatás a receptkiváltási szokásokat térképezte fel. A felmérésbe országszerte mintegy százhúsz patikát és 2443 vásárlót vontak be, véletlenszerûen.
Az olyan demográfiai jellemzõk, mint a beteg/vevõ neme, kora, illetve ezen adatok területi megoszlása igen fontos szempont az adatok értelmezésében, az összefüggések megállapításában, így a kutatás elsõ lépése során ez került feldolgozásra. A reprezentatív mintából kiderül, hogy a gyógyszertárban vásárlók nagy részét (28 százalékát) az 50–65 év közötti korosztály teszi ki, továbbá a teljes halmaz negyvenkét százaléka nyugdíjas. A megkérdezett betegek hetvenhat százaléka háziorvosától érkezik a gyógyszertárba, míg a legtöbb munkanélküli a szakorvosokkal történõ konzultációt követõen jut el a patikába.
Azt az általános feltételezést – miszerint a vidéki városokban magasabb a törzspatikába járók száma – a fenti gyógyszertári kutatás is alátámasztotta. Ugyanakkor a vizsgálat során kiderült az is, hogy a város mérete nem feltétlenül egyenesen arányos a gyógyszertárhoz való ragaszkodással, ugyanis – elõzetes feltevésünkkel ellentétben – Budapest helyett a megyeszékhelyeinken tûnik a legkevésbé fontosnak az egy patikához, vagy személy szerint az ott dolgozó gyógyszerész(ek)hez való kötõdés. Ha ugyanezt a kérdést a foglalkozás szemszögébõl vizsgáljuk, elmondható, hogy a nyugdíjasok után a gyesen, gyeden lévõ kismamáknak a leglényegesebb az efféle hovatartozás, kötõdés. Más dolog, hogy míg az egyik csoportnál a türelem és a gondoskodás lehet a legvonzóbb tényezõ, addig a másik csoporthoz tartozók inkább az expediáló asszisztensek szakmai tudására, megbízhatóságára alapozzák döntésüket, választásukat.
A vényköteles gyógyszerekre költött havi összeg a megkérdezés ideje alatt Magyarországon átlagosan 5662 forint volt. A recept nélkül kiadható készítményekért 1517 forintot fizettünk, ugyanakkor a lényegesen olcsóbb homeopátiás termékekre alig 300 forintot fordítunk.
A vásárolt készítmények típusai szempontjából érdemes megvizsgálni a foglalkozás szerinti megoszlásokat is. A homeopátiás terápia lehetõségét leginkább a vállalkozók, a vállalati vezetõk, illetve a kismamák tartják szem elõtt, és az öngyógyítást feltételezõ OTC-készítmények vásárlása is jellemzõen a vállalkozói réteg attitûdje.
Érdekes megoszlást mutatnak a betegek által kiváltott termékkategóriák is: a diákok döntõ többsége például nõgyógyászati- vagy hormonkészítményekért megy a gyógyszertárba, a kisgyermekesek pedig az átlagnál több antibiotikumot vásárolnak.
Az is szembetûnõ, hogy a munkanélküli betegek harminchét százaléka valamilyen, a központi idegrendszerre ható gyógyszeres kezelés alatt áll. További érdekesség, hogy az allergiát és az általános, kisebb fájdalmakat – valószínûleg rohanó tempójú életmódjuk okán – a vállalkozók és alkalmazott vezetõk tolerálják a legkevésbé.
Dr. Blasszauer Celia, Szkotniczky Éva