Konferencia a gyógyszerpiac és a kórházak helyzetéről
Gyógyuló egészségügy címmel szervezett konferenciát múlt év december 6-án a budapesti Larus Rendezvényközpontban a Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhely. A félnapos rendezvény a kórházak, a gyógyszerpiac, és átfogóan a magyar egészségügy helyzetével foglalkozott, a területek neves szakembereinek előadásában.
A konferencia első blokkja a gyógyszerpiac, míg a második a fekvőbeteg-ellátó rendszer aktuális helyzetét ismertette. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője és Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhely gazdasági elemzője megnyitóját követően a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke adott patikapiaci helyzetértékelést. Dr. Hankó Zoltán ez alkalommal is elmondta, a belföldi gyógyszer-értékesítés volumene 2008-2012 között kiskereskedelmi áron számolva 527,6 milliárdról 562 milliárd forintra, a patikai árréstömeg ugyanezen időszakban pedig 89,4 milliárdról 93,2 milliárd forintra nőtt. „A Széll Kálmán Tervből a patikai ágazat árréstömeg-veszteség nélkül jött ki” – jelentette ki a köztestület első embere.
A mérleg két serpenyője
Javult-e a gyógyszerpiac helyzete? – tette fel a kérdést az ezt követő kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek a moderátor, Pataky Enikő szakújságíró. Dr. Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgató igyekezett árnyalni a Hankó Zoltán által a patikai kintlévőségek csökkenéséről festett üdítő képet. Mint mondta, a pozitív irányú elmozdulást kedvezőtlen változások idézték elő: a patikai forgalom 10 százalékos visszaesése, a gyógyszertárak számának csökkenése, a nagykereskedők által lerövidített fizetési határidők, valamint a csődbe ment vállalkozások készletének kényszerű leírása.
Dr. Sélleiné Márki Mária a legnagyobb pozitívumnak azt tartja, hogy a gyógyszerkasszát az utóbbi időszakban sikerült egyensúlyban tartani, valamint, hogy a lakosság gyógyszerkiadásai 2012-ben összességében mintegy 7 milliárd forinttal csökkentek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója a 2012-t és 2013-at a stabilitás időszakának látja.
Dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége igazgatója a szabályozás betegeket és gyártókat hátrányosan érintő elemeit is szóba hozta. Mint hallhattuk, a nem megfelelő terápiakövetés oka a gyakori gyógyszer-átállítás, illetve a készítmények „túl olcsó” volta, elértéktelenedése, amiért mindenekelőtt a vaklicit tehető felelőssé. Utóbbi folyamatnak továbbra sem látszik a vége, hiszen a gyártók még a legutóbbi, ötödik ilyen jellegű ajánlattételen is átlagosan 13 százalékkal csökkentették áraikat. Ilku Lívia sajnálatosnak tartja, hogy a drasztikus árleszorítás eredményeként eddig körülbelül ezer (!) készítmény esett ki a támogatotti körből; 30 terápiás csoportban pedig mindössze egyetlen gyógyszer számít preferáltnak, ami az ellátásbiztonság sérülésének veszélyét hordozza magában.
Kihez képest?
A fenti kerekasztal-beszélgetés moderátora nem éppen szívderítő felütéssel kezdett, amikor is a világ gyógyszerpiacának 4 százalékos növekedésével a hazai szektor 4,5 százalékos csökkenését állította szembe. Dr. Feller Antal mindezt annyiban korrigálta, hogy míg a növekedést elsősorban a dinamikusan bővülő piacok – Oroszország, Brazília, Kína – produkálják, a fejlett országokban stagnálás vagy minimális zsugorodás tapasztalható. Számunkra is csekély vigasz, hogy Portugáliában a gyógyszer-kereskedelmi szektor 2008 óta 30 százalékos csökkenést volt kénytelen elkönyvelni. Hála gyógyuló egészségügyünknek, továbbra sem mi vagyunk Európa „beteg embere”…
Dr. Mikola István, hazánk OECD-nagykövete is részben ehhez a témához kapcsolódott előadásával, amelyben a magyar és az európai egészségügy helyzetét, illetve egymáshoz való viszonyát vázolta fel. A félnapos konferenciát dr. Szócska Miklós és is megtisztelte részvételével; az egészségügyért felelős államtitkár Útközben az egészségügy átalakítása címmel tartotta meg záró prezentációját.
