Nem kellõképpen modellezett hatások
Két és fél éve, jelentõsségét tekintve reformértékû változtatások léptek életbe a gyógyszer-(kis)kereskedelem mûködési feltételeit meghatározó jogszabályokban. Az eltelt idõ elegendõ ahhoz, hogy megvizsgáljuk, milyen következményei lettek a változtatásoknak, azok milyen várt és nem várt hatásokkal jártak. A helyzetkép megrajzolásához a Spatium Kft. PhaRMS™ adatbázisa teremt lehetõséget.
Amikor a gyógyszer-kiskereskedelmet érintõ jogszabályi változásokra, és azok következményeire fókuszálunk, elsõsorban a 2006 decemberében elfogadott – a patikaliberalizációt is elindító – gyógyszer-gazdaságossági törvény hatásait kell megvizsgálnunk. A törvénynek a gyógyszer-kiskereskedelemre befolyást gyakoroló legjelentõsebb rendelkezései:
1) megszûnnek a gyógyszertár-létesítés egyes korábbi korlátai;
2) módosulnak a gyógyszertárak társasági formájára és tulajdonlására vonatkozó szabályok;
3) változnak az egyes patikatípusokkal kapcsolatos rendelkezések;
4) bevezetik a fúziót korlátozó speciális szabályokat;
5) a személyi jog engedélyezése a továbbiakban nem a Magyar Gyógyszerészi Kamara hatásköre, mint ahogy megszûnik a Kamara egyetértési joga is a gyógyszertár-létesítések tekintetében.
A felsoroltak a törvénynek közvetlenül a patikákat érintõ rendelkezései. A jogalkotó a gyógyszer-kiskereskedelem mûködését rendezõ szabályokkal elsõsorban az ellátás biztonságát és a hozzáférést hivatott biztosítani. A szabályozás változtatása minden esetben e két fõ feltétel még erõteljesebb érvényesülését kell, hogy szolgálja. A jogalkotói szándék e tekintetben növelni kívánta a lakosság gyógyszerhez való hozzáférésének a mértékét. A fent ismertetett változtatások jó része nagyfokú könnyítést jelentett, amelynek hamarosan a következményei is érzékelhetõvé váltak. A hatás nem maradt el: az eltelt két és fél év alatt közel 400 új gyógyszertárat alapítottak, ami a korábbi állományhoz képest mintegy 20 százalékos növekedést jelent. És a gyógyszertár-alapítási láz még korántsem ért véget. Az új patikák létesítésével párhuzamosan egyre több gyógyszertárlánc lép a piacra, kezdi meg a tevékenységét.
A jogszabályok a patikákra vonatkozó rendelkezések mellett jelentõs változtatásokat hoztak a gyógyszerek árképzésében és a támogatás területén is:
1) a támogatásban részesülõ készítmények között az adott terápiás területeken háromhavonta jelölik ki a referenciakészítményt (hatóanyag-alapú fixesítés), ami a támogatás mértékét is meghatározza (fixesítés);
2) a korábbi három százalékról egy százalékra mérsékelik (DOT-ban mérve) azt a határértéket, amit a referenciakészítménynek el kell érnie;
3) a támogatásban részesülõ készítményeket zöld, sárga és piros kategóriákba sorolják be, amit a felíró orvos köteles figyelembe venni akkor, amikor terápiás javaslatot tesz, vagy gyógyszert rendel. A besorolás azon alapul, hogy az adott készítmény ára hány százalékkal tér el (mennyivel drágább) a referenciakészítmény árától.
A hatás e tekintetben sem maradt el: a gyártók soha nem tapasztalt árcsökkentési licitbe kezdtek. 2007 folyamán a támogatott gyógyszerek körében az átlagos árcsökkentés mértéke 23 százalékos, és ez a trend – habár kisebb lendülettel, de – 2008-ban is folytatódik. A jogalkotó szándéka itt is pozitív: olcsóbb gyógyszerekhez juttatni a lakosságot azáltal, hogy a gyártókat és forgalmazókat erõteljesebb versenybe kényszeríti.
De vajon milyen mértékben teljesültek a jogalkotó szándékai, beváltották-e a jogszabály-módosítások a várakozásokat, és pozitív változások indultak-e be?
A gyógyszerellátás biztonsága
A Spatium Kft. 2006 decembere óta féléves gyakorisággal vizsgálja a gyógyszer-kiskereskedelem területét, a patikai kiszolgálás gyakorlatát. A kutatás módszere a próbavásárlás, amelynek segítségével hiteles és megbízható adatok nyerhetõk a terület aktuális állapotáról. Az eddig elvégzett öt hullám adataiból a Spatium Kft. felépítette a PhaRMS™ adatbázist, amelynek segítségével elemezhetõk az aktuális folyamatok, és a trendek is pontosan kimutathatóak. A PhaRMS™ adatbázis jelenleg 25 ATC7 szintû vényköteles termék 2913 próbavásárlásának adatait tartalmazza.
Az adatok azt mutatják, hogy a gyógyszerellátás biztonsága területén komoly problémák tapasztalhatók. Korábban soha nem látott hiány keletkezett a patikai készletekben. A hiány mértéke az eltelt két és fél évben folyamatosan növekedett. Szerencsére az elsõ évben tapasztalt dinamika jelentõsen lelassult, és közel egy éve nagyjából stagnál. A hiány átlagosan 28 százalékos értéke így is nagyon magas, hiszen a patika tíz vásárlásból csupán hétszer képes elsõre kiadni a recepten szereplõ készítményt.
Ez nem is olyan meglepõ, ha belegondolunk, hogy a folyamatos árcsökkentés következtében a patikát pusztán a készleten is nettó veszteség éri. Nem beszélve arról, hogy a korábbi évekhez képest jóval több gyógyszertár mûködik, ami azzal jár, hogy átlagosan mindenképp lecsökken az egy patikára esõ vásárlások száma. Az adatokra tekintve utólag biztonsággal levonható a következtetés: alaposabb megfontolást igényelt volna, hogy azzal párhuzamosan könnyítenek az alapítás feltételein – mindenképpen növelve ezzel a piaci szereplõk létszámát –, hogy nominálisan is csökkentik a támogatott készítményeken realizálható bevételt. Ebben a formában mindez komoly ellátási zavarokat eredményezett, csökkentve ezzel az ellátás biztonságát.
A hiány összetétele
Érdemes megvizsgálni, milyen mértékben felelõsek a mért átlagos hiányért, mekkora arányban járulnak ahhoz hozzá az egyes – árukat tekintve eltérõ – készítmények. Egy hatóanyagcsoporton belül minden készítmény jellemezhetõ akár azzal is, hogy az ára alapján milyen pozíciót foglal el a csoportján belül. E tekintetben az figyelhetõ meg, hogy nagyobb valószínûséggel jut hozzá a számára rendelt készítményhez az, akinek drágább gyógyszert rendelt az orvosa, mint akinek az olcsóbbat, elõbbi ugyanis inkább ott van a patikák készletében. Még a referenciakészítmények körében is több mint kétszer akkora a hiány mértéke, mint a jogszabályi változtatások elõtt. A tények azt mutatják, hogy komoly gond van a patikai árrés rendszerével, különben miért készletezne a patika inkább a drágább készítményekbõl, amikor szûkül a készletezésre fordítható forrása.
A megfigyelhetõ tendenciák csak megerõsítik a fentebb leírtakat. Jelenleg nincs olyan ösztönzõ a rendszerben, amely úgy juttatná a patikát biztos bevételhez, hogy az eközben a lakosság pénztárcáját is megkímélje. Amennyiben az orvos jogkövetõ, és a legolcsóbb készítményt rendeli betegei számára, azok egyre nagyobb valószínûséggel lesznek képtelenek azokat a gyógyszereket kiváltani a patikákban.
Kölcsönösen elõnyös megoldás
Az eltelt két és fél év éppen elég idõ volt arra, hogy számadás készüljön a gyógyszer-kiskereskedelem mûködési feltételeit átalakító jogszabályok sikerességérõl. Kutatássorozatunk egyértelmûen rávilágított arra, hogy a jelenlegi szabályozás belsõ ellentmondásokkal teli, a résztvevõket saját érdekeik elleni lépésekre kényszerítené, ilyenformán az iparág résztvevõi a szabályozás fogságába kerültek. Éppen ezért most senki nem dughatja homokba a fejét, nem lehet nyugodtan hátradõlni: itt lenne az ideje a jogszabályok olyan módosításának, amely minden résztvevõ számára a kölcsönösen elõnyös együttmûködés lehetõségét hordozná.
Gergely Péter,
a Spatium Consulting ügyvezetõje,
vezetõ kutatója
peter.gergely@spatium.hu