Lehetőségek és akadályok a többségi tulajdonrész-vásárlás kapcsán
Bár a módosított törvény lehetőséget ad arra, hogy a patikát működtető gazdasági társaság tagjai – üzletrészeik tekintetében – a társasági szerződésben lefektetett, tényleges tulajdonrészüktől eltérő arányú szavazati jogot határozzanak meg, e módosításhoz azonban a gyógyszerész hozzájárulása is szükséges.
Mint ismeretes, a kormány a patikák támogatása érdekében, 2013. január 1-jei hatállyal módosította a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szabályait. A módosítások lényeges változást hoznak a gyógyszertárak tulajdonosi szerkezetében, többségi tulajdonossá téve a patikákban dolgozó gyógyszerészeket. Kérdés azonban, hogy a „támogatott visszavásárlás” kötelezővé tétele eléri-e az eredeti célját, és a patikusok valóban előnyt kovácsolhatnak-e többségi részesedésükből. Vannak, akik attól tartanak, hogy a jelenlegi befektetők olyan jogtechnikai megoldásokat vetnek majd be, amelyeknek „köszönhetően” a névleges többségi tulajdon átruházása ellenére sem változnak majd az erőviszonyok.
A fenti kérdésre a választ nyilvánvalóan egyetlen jogszabályból sem olvashatjuk ki. Ahogyan azt sem lehet előre megjósolni, hogy a „kényszereladásra” miképp reagálnak majd azok a gyógyszertár- vagy gyógyszertárlánc-tulajdonos befektetők, akik mostanra jelentős tulajdoni részesedést szereztek a patikákban, ám mivel nem gyógyszerészek, tulajdoni hányaduk java részét kötelező jelleggel át kell engedniük a patikában dolgozó szakembereknek. A kérdés tehát adott: hogyan próbálják meg azok a befektetők, akik a törvénymódosítás okán kisebbségi tulajdonosi pozícióba kerülnek, megtartani többségi, azaz domináns pozíciójukat?
Mikor? Hogyan? Mennyit?
A módosított törvény értelmében 2013. január 1-jétől újonnan nyíló gyógyszertárat gazdasági társaság csupán akkor működtethet, ha a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész tulajdonhányada; vagy a személyi jogos gyógyszerész és a patikában dolgozó, illetve a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkező gyógyszerészek tulajdonhányada együttesen meghaladja az 50 százalékot. Már működő gyógyszertárak esetében az 50 százalékos tulajdoni rész elérésének határideje 2017. január 1. Ezt megelőzően azonban a patikusoknak már 2014. január 1-jéig meg kell szerezniük a gyógyszertár minimum 25 százalékos tulajdonrészét.
A tulajdoni részek megszerzése jogi szempontból alapvetően technikai kérdés, amire a magyar társasági jog több lehetőséget is felkínál. Ilyen többek között a tőkeemelés, a tőkecsökkentés vagy az adásvétel útján történő üzletrész-átruházás. Így például, ha egy gyógyszertár korlátolt felelősségű társaság formájában működik, és jegyzett tőkéje nem haladja meg a törvény által előírt minimum 500 ezer forintot, akkor – a módosított törvény ételmében – a gyógyszerésznek a jegyzett tőke összegéből kell a fent említett jogi úton megszereznie a többségi, jelen esetben minimum 260 ezer forint névértékű üzletrészt.
A törvény kényszerhelyzetbe hozza az eddig jelentős tulajdoni hányaddal rendelkező befektető-tulajdonosokat azzal, hogy a törvényi határidőn belül a 25-, illetve 50 százalékos tulajdoni hányadukat mindenképpen át kell ruházniuk a patikusokra. Azok a befektetők, akik továbbra is részt kívánnak venni a patika üzemeltetésében, ezt minden bizonnyal teljesíteni is fogják.
Eltérő tulajdoni hányad és szavazati jog
Ugyanakkor kérdés, hogy az eddigi többségi tulajdonosok, akik vezető szerepet töltöttek be a patikák/patikaláncok irányításában, hogyan próbálják majd kompenzálni a megváltozott „erőviszonyokat”. Mire gondolunk? A hatályos jogi szabályozás a szavazati jog súlyozásában alapvetően a tulajdoni hányadok arányából indul ki, azaz a tulajdonosok szavazati jogát tulajdoni hányaduk mértéke határozza meg. Ettől a főszabálytól azonban a gazdasági társaságokról szóló törvény eltérést enged, miszerint a társasági szerződésben a tagok az egyes üzletrészek tekintetében eltérő tagsági (és szavazati) jogot biztosíthatnak egymásnak (kihúzni!). Tehát elméletileg van arra lehetőség, hogy a társasági szerződésben a tulajdonosok úgy állapodjanak meg, hogy a kisebbségi tulajdonos (ez esetben a volt többségi tulajdonos-befektető) szavazati aránya eltérjen tulajdoni hányadának mértékétől, s így akár nagyobb szavazati joggal rendelkezhessen, mint a valódi többségi tulajdonos gyógyszerész. Ehhez azonban a feleknek meg kell állapodniuk, ami történhet akár egy egyszerű (részvényesi) tulajdonosi megállapodás révén is.
Ahogy a gyógyszerész szeretné
Nyilvánvaló, hogy az aktuális tulajdonosi hányadtól eltérő tagsági (szavazati) jogot biztosító megállapodás megkötése nem a többségi tulajdonosi helyzetbe került patikusnak áll majd érdekében. Sokkal inkább azok a nem szakmai befektetők szorgalmazhatják az ilyen egyezséget, akik jelenleg többségi tulajdonrésszel rendelkeznek, és ezúton próbálják meg a korábban általuk nyitott vagy megszerzett patikákat a saját befolyásuk alatt tartani.
Természetesen az üzletrészekhez kapcsolódó, azok arányától eltérő tagsági jogok biztosítása esetén is be kell tartani azt az alapvető társasági jogi követelményt, hogy az ilyen eltérések nem állhatnak ellentétben a társasági jog általános rendeltetésével, sem a korlátolt felelősségű társaság szabályozásának céljával, valamint a jóhiszeműség és a tisztességesség követelményét sem sérthetik. Továbbá, a többségi tulajdont szerzett gyógyszerészt nem lehet kényszeríteni az eltérő tagsági jogot biztosító tulajdonosi hányaddal kapcsolatos megállapodás megkötésére, ha ő a tagsági (és szavazati) jogot a tulajdoni hányadok arányában kívánja megtartani.
Dr. Vandra Anett, ügyvéd
Figyelmeztetés! A fentiek nem minősülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. További információért keresse a szerzőt!
