Mi van a csomagban?

Úgy-ahogy ismerjük a Széll Kálmán Terv intézkedéseit

A hazai felnõtt korú lakosság fele tud legalább egyet említeni a Széll Kálmán Terv egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseibõl. A válaszadók átlagosan 1,6 tervezetet nevesítettek a tizenhatból – derült ki egy nemrégiben elvégzett kutatásból.1

 

A megkérdezettek legnagyobb arányban a közgyógyellátás átalakítását, illetve a korrupcióellenes terveket említették. A gyógyszergyártói adót, a biológiailag hasonló szerek támogatását, a nemzetközi referenciaárazást és a generikus program felgyorsítását a diplomások ismerték átlag feletti arányban, míg az idõsebbekben a koleszterinszint-csökkentõk támogatására vonatkozó tervek és a beteg-együttmûködést preferáló támogatási rend maradt meg leginkább.

Az ismeretszintet elsõsorban 
– az érintettség (az életkoruk elõrehaladtával az emberek egyre több betegségben szenvednek, egyre több a tapasztalatuk az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban, így jobban odafigyelnek az ezzel kapcsolatos hírekre);
– a képzettség (és az azzal együtt járó általános tájékozottság);
– a nem (a nõk tájékozottabbak egészségügyi kérdésekben);
– illetve a lakóhely (a Budapesten élõk tájékozottabbak) befolyásolja.
A legnagyobb az elfogadottsága a korrupcióellenes intézkedéseknek és az egyedi méltányossági rendszernek, míg a magyar felnõtt korú lakosság a kombinált szerek támogatásának csökkentésével és a nemzetközi referenciaárazással ért egyet a legkevésbé.
     Az egészségügyi területen dolgozók – nem meglepõ módon – nagyobb arányban ismerik az intézkedéseket, határozottabb véleményük van azokkal kapcsolatban (körükben kevesebb az „egyet is ért, meg nem is” válasz), és valamivel kevésbé elutasítók, mint a lakossági átlag. A szakemberek legnagyobb arányban a kombinált szerek és a koleszterincsökkentõk támogatásának csökkentésérõl, illetve az orvoslátogatói díj emelésérõl hallottak; míg az elvárt árról, a nemzetközi referenciaárazásról és a néhány gyógyszer kórházi rendbe sorolásáról a legkevésbé. Õk leginkább a korrupcióellenes intézkedésekkel és a közgyógyellátás átalakításával értenek egyet: ezzel a két intézkedéssel a válaszadók mintegy kétharmada van egy véleményen, míg 50 százalék feletti arányban helyeslik az egyedi méltányossági rendszer, a biológiailag hasonló gyógyszerek támogatása, illetve a beteg-együttmûködést preferáló támogatási rend bevezetését.

 

     Kiemelendõ, hogy az orvosok látványosan elítélik a gyógyszergyártókat sújtó megszorításokat: legkevésbé a kombinált szerek támogatásának csökkentésével, az orvoslátogatói díj emelésével és a gyógyszergyártói adó emelésével értenek egyet. Orvoscsoportonként nézve, a gyógyszergyártókkal (illetve képviselõikkel) intenzívebb kapcsolatban álló pszichiáterek támogatják a legkevésbé az orvoslátogatói díj és a gyártói adó emelését, míg a gyermekorvosok több mint fele közömbös vagy egyetért ezzel. Utóbbiak a kombinált szerek támogatásának csökkentését nem tartják helyes lépésnek, míg a belgyógyászok a koleszterincsökkentõk támogatásának csökkentésével nem értenek egyet.

1 Az UBM Medica Magyarország Kft. (a Pharmindex kiadója) és az Ipsos Zrt. közös villámkutatásának keretein belül, 2011 májusában mérte fel a lakosság és az egészségügyben dolgozók ismereteit és véleményét a Széll Kálmán Terv egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseirõl. A 18 év feletti magyar lakosságra reprezentatív kutatást ezerfõs mintán, személyes, számítógéppel támogatott CAPI-módszerrel, míg az egészségügyben dolgozók véleményét online CAWI-módszerrel kérdezték. Az utóbbi során 549 orvost, 137 gyógyszerészt és 82 egyéb egészségügyi területen dolgozót kérdeztek meg.