Mit kíván a gyógyszeripar?

A gyógyszergyártók válasza a Széll Kálmán Tervre

Az Innovatív Gyógyszergyártók a terápiák eredményesség-alapú finanszírozásának a kiterjesztésében, míg a Generikus Gyógyszergyártók az utángyártott készítmények szélesebb körû alkalmazásában látnak esélyt akár több tízmilliárd forintos megtakarításra. A MAGYOSZ válságadó bevezetését javasolja, azzal a feltétellel, hogy az így befolyt összeget az egészségügybe forgassák vissza.

 

Ez év március elején nyilvánossá váltak a Kormány által tervezett gyógyszerkassza-csökkentés sarokszámai. Eszerint jövõre a jelenleginél 83, 2013-ban és 2014-ben pedig 120–120 milliárd forinttal kíván kevesebbet költeni az állam gyógyszerár-támogatásra. Miután az illetékesek több alkalommal is kijelentették, hogy a megtakarítások nem eredményezhetik a lakosság gyógyszerterheinek a növekedését, jogosnak tûnik a gyógyszergyártók azon aggodalma, hogy a különbözet jelentõs részét velük kívánják megfizettetni.

 

Az Innovatív Gyógyszergyártók kilenc pontja

Mint azt lapunkban dr. Dávid Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGYE) igazgatóhelyettese elmondta, tagvállalataik partnerei kívánnak lenni a kormányzatnak a megtakarítások lehetséges területeinek feltérképezésében, s konstruktív javaslatokkal járulnának hozzá az új gyógyszerár-támogatási rendszer kidolgozásához.  Ezzel összhangban még március folyamán nyilvánosságra hozták a Válasz a Széll Kálmán Tervre címet viselõ, kilencpontos javaslatcsomagjukat, amiben a következõket tartják kívánatosnak: 

1. A gyártói hozzájárulások ésszerû mértékû növelését 2014-ig, azt követõen pedig a „válságadó” kivezetését.
      A gyógyszeripar 2003 óta fizet extraadót. Ennek mértéke a tavalyi évben 51 milliárd forint volt, ami a teljes gyógyszerkassza egy hetede. Eközben a magyar gazdaság növekedéséhez és az egészségügyi rendszer fenntartásához 80 milliárd forintot meghaladó hazai K+F tevékenységgel járulnak hozzá, és körülbelül 18 ezer fõnek adnak munkát. Az iparágat sújtó adók hazai és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedõnek mondhatók, ezért az IGYE álláspontja szerint a további megszorítások nem háríthatók kizárólag a gyógyszeriparra.

2. A lejárt szabadalmú originális készítmények 6–9 hónapos „kegyelmi idejének” azonnali megszüntetését. (Az OEP leghamarabb az eredeti termék szabadalmi védettségének lejártát követõen 6–9 hónappal alkalmazhatja a fixesítés módszertanát, aminek során a legolcsóbb, forgalomban lévõ generikus készítményt támogatja.)

3. A generikus készítmények támogatási struktúrájának átalakítását, ami az árszint racionalizálása mellett a patikai árrések szintjét is megóvja, és megakadályozza a felesleges gyógyszerfelírásokat.
A hazai támogatási rendszer komoly ellentmondása, hogy amíg a gyógyíthatatlan betegségek kezelésére kifejlesztett innovatív készítményeket az OEP csak a legalacsonyabb nemzetközi áron, és további 20–30 százalékos, támogatásvolumen-szerzõdés keretében történõ visszafizetés esetén fogadja be, a generikus termékek hazai árszintje sok esetben a nálunk jóval fejlettebb EGK országok árszintjénél is magasabb.
Tekintettel arra, hogy az árak csökkenése a patikai árrés csökkenésére is hat, az IGYE kidolgozott egy rendszert, ami – tekintetbe véve minden szereplõ érdekeit – a patikai árrés kompenzációja mellett egy rugalmas és kiszámítható árpolitikát biztosít. Az egyesület azt is fontosnak tartja, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely kizárja a felesleges kezelések nagyarányú megjelenését.

4. A súlyos betegségek kezelésében a terápiás eredményesség-alapú finanszírozás kiterjesztését, és a gyártói érdekeltség megteremtését. E támogatási módszer alkalmazásához fontos megteremteni a megfelelõ informatikai és szakmai hátteret, a terápia eredményességének növelése érdekében pedig a diagnosztikus pontosságot is biztosítani kell.

5. A népbetegségek esetén a prevenció, a terápiás eredményesség és a finanszírozás összehangolását. A támogatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az a beteget érdekelté tegye saját gyógyulásában. Amennyiben aktív szerepet vállal a terápiában, kedvezõbb feltételekkel juthasson a szükséges gyógyszerekhez.

6. A támogatási szerkezet felülvizsgálatát a terápiás haszon/terápiás eredményesség szempontrendszere alapján. Az IGYE szükségesnek tartja a hazai támogatott gyógyszerkör rendszeres felülvizsgálatát. Mint írják, az elavult, hatástalan gyógyszerek helyett új és hatékony készítményeket kell elérhetõvé tenni a betegek számára.

7. Átláthatóbb, következetesebb gyógyszerbefogadási rendszer kialakítását, a betegek új készítményekhez való hozzáférésének biztosítása érdekében.
A gyógyszerbefogadási rendszer fejlesztésének fõ célkitûzése a rendelkezésre álló erõforrások minél hatékonyabb felhasználása és a lehetõ legnagyobb egészségnyereség elérése legyen – a beteg és a társadalom szintjén is. Egy hatékony rendszer biztosítja a támogatási döntések ellenõrizhetõségét, kiszámíthatóságát, jogi és szakmai megalapozottságát, valamint biztosítja az új, innovatív technológiák befogadását. A jelenlegi befogadási rendszer nemzetközi összehasonlításban kevésbé mondható transzparensnek, és az új gyógyszerek befogadásának folyamata is hosszadalmas. Míg nálunk a 2004 és 2010 közötti idõszakban egy új készítmény törzskönyvezésétõl a hazai támogatási rendszerbe történõ befogadásáig eltelt idõ átlagosan 677 nap, addig 15 vizsgált európai ország átlaga 230 nap.

8. A közhasznú orvostovábbképzés kontrolljának növelését, az illegális promóciós tevékenység szankcionálásának jelentõs növelését, a promócióval szemben támasztott etikai elvárások szigorítását, erõteljesebb kontrollját.
     Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete teljes mértékben elítéli, és a leghatározottabban elhatárolódik minden olyan jogsértõ és etikátlan tevékenységtõl, amely jogszabályba, valamint a gyártói szövetség Etikai Kódexébe ütközik. Ezért javasolják, hogy a gyógyszergyártók promóciós tevékenységeit az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján tegyék közzé.

9. A „hamburgeradó” típusú népegészségügyi járulék bevezetését. A magyar lakosság egészségi állapota európai szinten a legrosszabbak közé tartozik. Ennek költségeit jelenleg az Egészségbiztosítási Alap és részben a gyógyszeripar fizeti. A népegészségügyi járulék bevezetése az egészségtudatosság hazai térnyerésének az irányába hat, ezen túlmenõen pedig az egészségbiztosítási kiadások fenntarthatóságát is biztosítaná.

 

 

Generikus Gyógyszergyártók: a megoldás a részletekben rejlik

A Széll Kálmán Terv gyógyszeripart érintõ fejezeteivel kapcsolatban a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete is szükségesnek tartotta kifejteni álláspontját.
     Közleményük többek között kitér arra, hogy a tervezett megszorítás nagyságrendjében a teljes normatív támogatásra – tehát a háziorvosok által rendelhetõ, nem szakorvosi javaslathoz kötött gyógyszerekre – fordított keret megvonását jelentheti. Ilyen mértékû kiadáscsökkentés mindenképpen a lakossági gyógyszerterhek drámai növekedéséhez vezetne, ami egyben azt is jelenthetné, hogy a betegek egy részének le kellene mondania a korszerû gyógyszeres kezelésrõl. Mint írják, a tervezett intézkedéscsomag azzal fenyeget, hogy tovább romlik a gyógyszeripar versenyképessége; több ezer, jól fizetõ munkahely kerül veszélybe; ami nyilvánvaló módon nem lehet célja az egészségügyi kormányzatnak.
     Az egyesület is megtette a maga javaslatait a gyógyszerköltségek lehetséges csökkentésére vonatkozóan, amelyek álláspontjuk szerint egyben a minõségi gyógyszerellátás fenntarthatóságát is támogatják:

l    Elengedhetetlen az ár mint versenytényezõ szerepének a növelése.

l    A referencia-árszint felett degresszív támogatás alkalmazása javasolt (így a delista-küszöbnél csupán 0 százalék lenne a támogatás).

l    Szükséges a „kimeneti oldal” (a szakma és a betegek) motivációjának a megteremtése is.

–    a jelenleg hatályosnál erõteljesebb, az orvosok/gyógyszerészek számára kézzelfoghatóbb, kiszámíthatóbb motivációs rendszer megteremtése;

–    a háziorvosi indikátorrendszer bonyolult, nem átlátható rendszerének megváltoztatása;

–    ösztönzõket csak az alapellátásban dolgozó orvosok számára írtak ki, miközben a támogatáskiáramlás kétharmadáért a szakorvosok felelnek, ezért az ösztönzõ rendszernek rájuk is vonatkoznia kell;

–    egyértelmûen meg kell szüntetni a kiskereskedelmi árrés rendeletben kódolt gyógyszerészi ellenérdekeltségét, mivel a feltételezett megtakarításon alapuló, az árrés-kiesést kompenzálni hivatott jelenlegi ösztönzõ rendszertõl nem várható a generikus penetráció érdemi növekedése;

–    megfontolandó a gyógyszerészi gondozási tevékenységet (a terápiahûség javítását) ösztönzendõ és a patikák jövedelmezõségét javítandó egy alacsony, de fix dobozdíj bevezetése;

–    az egyesület javasolja a 2007 elején sikeresen mûködõ zöld-sárga-piros („rendõrlámpa”) rendszer újraélesztését.

–    A betegek esetében kerüljön bevezetésre egy, a terápiahûséget jutalmazó rendszer, elsõsorban a népegészségügyi jelentõségû betegségek terápiájában (diabétesz, hipertónia, hiperkoleszterinémia). Ennek egyik módja lehet a terápiába újonnan belépõknél a támogatási kulcs csökkentése, majd tartós (6–12 hónapos) gyógyszerszedést követõen a támogatás emelése a jelenlegi szintre.

l    Hatékony kormányzati kommunikációs támogatásra van szükség a generikus termékek megítélésének javítása és a költségtudatosság növelése érdekében. Ennek része a lakosság edukációja, másrészt a szakma továbbképzése.

l    Javasolják, hogy a megindult támogatás-felülvizsgálati eljárások fókuszáljanak az emelt és a kiemelt (EÜ pont) támogatási kategóriákra, amik a támogatáskiáramlás kétharmadáért felelõsek.

l    A generikus penetráció hatósági támogatására a szakma ellenállásával szemben is szükség van (a mycophenolát-mofetil piacon több mint egy éve elérhetõ generikumok például a szakma ellenállása miatt nem tudnak piacra lépni, ami több százmillió forintos kárt okoz a társadalombiztosításnak). Megoldás lehet ezen a téren a speciális, többnyire EÜ 100-on támogatott termékek (bioszimiláris gyógyszerek, transzplantáció, onkológia) esetében a kötelezõ generikus használat elõírása.

l    Szükség lehet a normatív- és EÜ-támogatási kulcsok felülvizsgálatára:

–    Egyes, indokolt esetekben a normatív 25 százalékos támogatás eltörlésére;

–    Egyéb normatív támogatási kulcsok csökkentésére (a csökkenés térítésidíj-emelõ hatását a meginduló generikus verseny kompenzálhatja);

–    A magisztrális készítmények támogatásának felülvizsgálatára;

–    A normatív 80 százalékos támogatás 50–60 százalékosra történõ csökkentésére a terápia elsõ hónapjaira (a feljebb kifejtett, terápiahûséget jutalmazó programmal összekötve);

–    az EÜ 100 térítési díj (300 forintos „dobozdíj”) 500 forintra történõ emelésére;

–    az EÜ 90, 70, 50 kulcsok felülvizsgálatára, indokolt esetben csökkentésére, a felírási jogcím ellenõrzésére, szakmai protokollokhoz igazítására.

l    Javasolják a „HBCS delistázási küszöb” bevezetését (a kvázi fixesítést a kórházi finanszírozásban támogatott termékek esetében is).

l    Kezdeményezik a minimális térítési díj bevezetését, aminek eredményeképpen 300 forintnál alacsonyabb áron nem lehetne gyógyszerhez jutni.

l    Támogatják a prospektív referenciaár-képzés bevezetését; mivel az elsõ generikumok piacra lépését követõ azonnali fixesítés a jelen rendszerrel szemben már a generikus verseny elsõ 6–9 hónapjában is megtakarítást hozna.

 

Összefoglalva, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete tagvállalatainak határozott véleménye, hogy a gyógyszertámogatások fûnyíróelv szerinti csökkentése veszélyeztetné a deklarált népegészségügyi célok megvalósulását. Ugyanakkor, a generikus készítmények szélesebb körû használata elõsegíthetné a gyógyszerkassza finanszírozhatóságát és hosszú távú fenntarthatóságát. Számításaik szerint, amennyiben a hatóságok érdemben tudnák ösztönözni a generikus termékek használatát, az akár több tízmilliárd forintos azonnali megtakarítást jelenthetne.
     A fenti két állásfoglalásban közös pontok is találhatók – annak ellenére, hogy e gyártói tömörüléseket ellentétes érdekek mozgatják a hazai és a nemzetközi gyógyszerpiacon. Észszerû javaslataik remélhetõleg magasabb szinteken is nyitott fülekre találnak.

 

MAGYOSZ: Gyógyszeripari válságadó

A gyógyszercégek érdekeit képviselõ hazai szervezetek közül harmadikként a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) is nyilvánosságra hozta álláspontját, illetve javaslatát a gyógyszerár-támogatás és a hazai egészségügy helyzetének javításával kapcsolatban. 
     A szervezet megérti az ország jelenlegi gazdasági helyzetét és az államadósság csökkentésének a szükségességét, ezért kész arra, hogy a kormányzattal párbeszéden alapuló egyeztetéseket folytasson – olvasható közleményükben. Ugyanakkor „a MAGYOSZ – az ország hosszú távú érdekeit is szem elõtt tartva – kizárólag olyan megoldás irányába kíván elmozdulni, amely a Széll Kálmán Tervben foglalt adósságszolgálatot megcélzó prioritások mellett a Széchenyi Tervben megfogalmazott, hazai versenyképességet javító és ezáltal a GDP-növekedést elérni kívánó célkitûzéseket is figyelembe veszi.”
     Ennek megfelelõen a szervezet (a már eddig is befizetett iparág-specifikus adókon felül) javasolja a támogatásban részesülõ készítmények termelõi áron számított forgalma öt százalékának megfelelõ összeg válságadó formájában történõ befizetését, ami körülbelül 25 milliárd forint nagyságú befizetést jelent. Mindezt azzal a feltétellel, hogy az így keletkezõ pénzalapot – az orvosok és a szakápolók bérének rendezése formájában – a hazai egészségügybe forgassák vissza. Az intézkedés bevezetésének javasolt idõpontja 2011. július 1.
     A MAGYOSZ további javaslatokat is fog tenni a kormány által megjelölt megtakarítási cél elérése érdekében, ám ezeket egyelõre nem kívánja a nyilvánosság elé tárni. Annyit azonban elárult, kiemelten fontosnak tartja, hogy – a versenyképesség megtartása érdekében – a K+F ráfordítások 2020-ra GDP-arányosan a jelenlegi 1,15-rõl 1,8 százalékra nõjenek Magyarországon. Éppen ezért csupán olyan megoldást tud támogatni, amely e cél elérését mozdítja elõ.

 

TT