Elõny a gyógyszerészeknél
Kis túlzással a négy évvel ezelõtti állapotokat állítja vissza a gyógyszerpiac újraszabályozását célzó törvény (jelen pillanatban még csak tervezet), ám az ágazat legégetõbb problémáira nem ad választ.
„3 vény = 300 Ft ajándékutalvány” – hirdeti akcióját egy most megnyílt budapesti patika. Teheti, de csak ez év végéig, ugyanis onnantól számûzik a gyógyszer-kiskereskedelembõl a forgalomnövelõ marketingakciókat. Nemcsak ezeket, de a gyógyszergyártók és -nagykereskedõk patikai tulajdonszerzését, továbbá négynél több gyógyszertár fúzióját is tiltja az a hetvennyolc oldalas törvénytervezet, amelyrõl – az elmúlt fél év törvénykezési gyakorlatának ismeretében – jó eséllyel elmondható, hogy különösebb változtatás nélkül el fogja fogadni az Országgyûlés. Ennek eredményeként a jövõben új patika alapítását területi és lakosságszám szerinti korlátokhoz kötik, a személyi jog újra egy konkrét gyógyszertárhoz kötõdik, és az ezt mûködtetõ gazdasági társaságban a gyógyszerészeknek többségi tulajdonnal kell rendelkezniük.
Az új jogszabály – ami tulajdonképpen a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (innentõl: Gyftv.) módosítása – legtöbb rendelkezése 2011. január 1-jén lép életbe.
A liberalizáció értékelése
Mint ismeretes, a Parlament a 2010. évi LXXXIX. törvénnyel 2011. január 1-jéig felfüggesztette a közforgalmú gyógyszertárak létesítését olyan településeken, ahol már mûködik patika, továbbá megtiltotta a gyógyszertári vállalkozások további fúziójának engedélyezését. Ezen intézkedésével egy idõben a kormány azt is jelezte, meg kívánja változtatni a gyógyszertárak létesítésének és mûködtetésének a szabályait, illetve visszaállítaná az egészségügyi kamarák kötelezõ tagságát.
A liberalizáció négy évének eredményeirõl, a gyógyszertárak létesítésére vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról a Kormány jelentést készített az Országgyûlésnek. A jelentés megállapítja, hogy a közvetlen lakossági gyógyszerellátás helyzete a gyógyszerpiaci liberalizáció és a konvergenciaprogramhoz kapcsolódó forráskivonás következtében folyamatosan romlik. Pozitívumként említi, hogy a nagyvárosokban – mind a gyógyszertárak száma és nyitvatartási ideje, mind pedig a gyógyszerválaszték alapján – bõvültek a lakosság gyógyszerhez jutásának a lehetõségei. A lakossági gyógyszerellátás minõségét illetõen azonban a piaci verseny nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, mivel az új patikák nem ott létesültek, ahol igazán szükség lett volna rájuk. A gyógyszertárak készletezési gondokkal küzdenek, egyre nagyobb számban adósodnak el és kerülnek nagykereskedõi érdekkörbe, ami a gyártókat is magába foglaló vertikális integrációhoz vezet. A jelentés ennek elsõdleges okaként a forráshiányt és a rossz árrésrendszert jelöli meg.
A beszámoló szerint romlik az ellátás és a szakmai színvonal minõsége, nem megfelelõ a szakember-ellátottság, és a hivatásetika is csorbult. Ugyanakkor, mint olvasható, a lakossági panaszok száma nem növekedett, az utóbbi idõben inkább a gyógyszertárak voltak azok, akik bepanaszolták egymás kifogásolt tevékenységét a hatóságnál.
A városokban egyfajta „kapacitástöbblet” jött létre, aminek következményei például a kedvezõtlenebb fajlagos mûködési költségadatok, illetve a gyógyszertárak közötti verseny fokozódása, ami az egészségügyi céloktól eltérõ, gyógyszer- és betegbiztonságot veszélyeztetõ gyakorlatot generált. A jelentés konklúziója – amivel egyébként szinte minden piaci szereplõ egyetért –, hogy a fenti tendenciák miatt szükség van a rendszer újraszabályozására.
„A lakossági gyógyszerellátás helyzete”
Az újraszabályozás mellett szóló legfõbb, legalábbis a legtöbbet hangoztatott érv, hogy a lakossági gyógyszerellátás helyzete nem javult, éppen ellenkezõleg: folyamatosan romlik. A részletes indoklásból azonban kiviláglik, hogy a fenti terminust két részre kell bontanunk, és úgy feltenni a kérdést: milyen elõjelû változás történt az elmúlt négy évben a lakosság, illetve a gyógyszertárak szempontjából? Továbbá azt is érdemes külön vizsgálni, hogy mi történt a városokban, mi a kis településeken, mi a változások oka, illetve található-e ezek között összefüggés.
„A patikaliberalizáció hatása a gyógyszerfogyasztókra” címmel a Gazdaságkutató Intézet Egészségügykutató Intézete (GKI-EKI) is elkészítette a maga tanulmányát, amely felmérésekkel, részletes adatokkal alátámasztott összefoglalást nyújt az elmúlt négy évben bekövetkezett változásokról.
A tanulmány készítõi szerint a lakosság gyógyszerhez való hozzájutása elsõsorban a városokban lett egyszerûbb, míg a kistelepüléseken lényegében nem változott. Az ezer fõ alatti településeken 47 új gyógyszertárat létesítettek és 69-et szüntettek meg. Utóbbiak közül azonban 30 kézi- vagy fiókgyógyszertár formájában tovább mûködik.
A gyógyszer-kiskereskedelem jövedelmezõsége a 2006–2008 közötti idõszakban jelentõsen romlott, ám a kutatók szerint ennek ellensúlyozására nem a gyógyszerészi többségi tulajdon elõírása a megfelelõ lépés. Ha az árréstömeg nem változik, írják, akkor a közeljövõben látványosan emelkedni fog a csõdök száma – különösen a gyógyszerészek által tulajdonolt patikáknál, mivel azoknak kisebb a tõkepótlási képességük. Márpedig ez ronthatja a lakossági gyógyszerellátást.
A legfontosabb azonban most következik: a lakosság 71 százaléka pozitívan ítéli meg a gyógyszertári szolgáltatásokban az elmúlt idõszakban bekövetkezett változásokat, 15,7 százalékuk semleges, s csupán 13,3 százalékuk elégedetlen azokkal. A nyitva tartást a lakosság 52 százaléka javulónak értékelte, 43,6 százalék változatlannak, romlást mindössze 4,4 százalék tapasztalt. A sorban állás idejét illetõen a megkérdezettek 41,1 százaléka szerint kevesebb idõt kell sorban állással tölteni; 45,1 százalék szerint nem változott, 15,9 százalék szerint pedig romlott a helyzet. Gyógyszertári készlethiánnyal a lakosság 30,3 százaléka szembesült, õk is csupán néhány alkalommal, 63,2 százalékuk viszont egyáltalán nem tapasztalt ilyet.
A válaszadók 60,7 százaléka szerint javult a patikusok felkészültsége, míg 36,2 százalékuk nem érzékelt változást. Mindössze 3,1 százalék vélte úgy, hogy a korábbiakhoz képest romlott a helyzet. Nagyjából ugyanezt az arány a gyógyszerészek segítõkészségének a megítélésében is.
Válaszok vagy megoldások?
„A gyógyszerellátásra vonatkozó új szabályozás elsõdlegesnek tekinti… a gyógyszerellátás finanszírozhatóságának megteremtését, a vidéki gyógyszerellátás javítását” – olvasható a jelenlegi törvénytervezet indoklásában, ami jelzi: a kormányzat felismerte a valós problémákat. A szakminiszteri jelentésben az is helyet kapott, hogy a patikák pénzügyi problémáinak elsõdleges oka a forráshiány és a rossz árrésstruktúra. Utóbbi átalakításáról azonban egyáltalán nem esik szó az elfogadásra váró törvényben, ami ugyanakkor a finanszírozás kapcsán megemlíti, hogy a gyógyszertárak a generikus helyettesítésért tett erõfeszítéseikért juttatásban részesülhetnek. A szaktárca szerint a patikai generikus program támogatása az Egészségbiztosítási Alap e célra megjelölt elõirányzata terhére történhetne. Amire a gyártóknak a gyógyszerkassza túllépése esetére elõírt sávos befizetésébõl lenne pénz. A javaslattevõ ugyanakkor azt is megjegyzi, ilyen sávos befizetés alkalmazására eddig még nem került sor…
„A kispatikák megmaradása nemcsak egészségpolitikai, hanem nemzetpolitikai cél is” – áll a törvénytervezet indoklásában. Ami viszont hiányzik a dokumentumból, az maga a megoldás. A jövõ évi költségvetés tervezetébõl kiderül: az idei 160 millió után 2011-ben már csupán 110 millió forinttal támogatnák a kisforgalmú patikák mûködését. A gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításában mindössze annyi olvasható, hogy „a vidék gyógyszerellátásának a biztosítása érdekében meg kell teremteni a mozgó fiókgyógyszertár mûködtetés lehetõségét…” Jelentõsebb forrás hiányában, úgy tûnik, pillanatnyilag ez az egyetlen megoldás.
A gyógyszerészek tulajdoni arányának növelése, valamint a fiatalok tulajdonhoz jutásának a támogatása a szaktárca szerint pénzintézeti hitelkonstrukciókkal valósítható meg, ám az elõterjesztés ennek a részleteibe sem avatja be az olvasót. A minisztérium azt is elismeri, alkotmányossági vizsgálatot igényel, hogy az új elõírások hogyan alkalmazhatók a már mûködõ gyógyszertárak esetében.
„A kormány új egészségügyi törvénycsomagja inkább csak gesztusértékû lépéseket tartalmaz, ráadásul a benyújtott törvénycsomag paragrafusainak csupán a nyolc százaléka érinti a lakosságot. Minden jel arra utal, hogy a Fidesz a kommunikációt és a konfliktusok kezelését választotta, nagy átfogó reformra nem lehet számítani” – írta a Policy Agenda. Az elemzõ intézet szerint a patikalétesítés engedélyezésének szigorítása és a gyógyszerészi többségi tulajdon elõírása nem ad választ arra a kérdésre, hogy mi lesz azokon a településeken, ahol eddig sem mûködött gyógyszertár.
Biztos, ami biztos
A törvénymódosítások többnyire a lobbisták nyomására születnek. Így volt ez 2006-ban és így történik most is. Az akkori törvény a befektetõknek adott nyílt utat, a mostani a szakma képviselõit részesíti elõnyben.
De ki szeretné, hogy minden patika gyógyszerészi többségi tulajdonban mûködjön? Azok, akik jelenleg kisebbségi tulajdonosok, aligha. Nem véletlenül nem nyitottak eddig saját patikát. Akik már most is többségi tulajdonosai a saját gyógyszertáruknak? Ha igen, céljuk semmi esetre sem kollégáik lehetetlen helyzetbe hozása, mint inkább a patikaláncok kiiktatása a rendszerbõl.
A törvény(tervezet) paragrafusai mind a gyógyszerészi dominanciát, mind pedig a piaci koncentráció kiküszöbölését túlbiztosítják. Feleslegesnek tûnik elõírni a gyógyszerészi többségi tulajdonhányadot, ha a jogszabály kiköti: a pénzügyi befektetõ nem utasíthatja a gyógyszertár szakmai vezetõjét gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben, s a gyógyszertárat mûködtetõ gazdasági társaság taggyûlése/közgyûlése is kizárólag a személyi jogos gyógyszerész igenlõ szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével kapcsolatos kérdésekben. Ugyanígy indokolatlannak gondolhatnánk a fúziós korlátok felállítását ott, ahol a gyógyszerész csak a saját gyógyszertárában lehet többségi tulajdonos, s így potens döntéshozó, s ahol a pénzügyi befektetõnek meg kell elégednie a kisebbségi tulajdonrésszel s így a csendestárs pozíciójával.
Lapzártánk idején úgy tûnik, a játszma még nem ért véget. Folynak az egyeztetések, az érintettek utolsó kétségbeesett erõfeszítéseiket teszik a tervezet módosítása érdekében. Amit azonban már most is kõbe véshetünk, az július 1-jének (Semmelweis-nap) az egészségügyi dolgozók számára munkaszüneti nappá való nyilvánítása. Pénzügyi segítség helyett plusz egy szabadnap. Ha betartják, aznap vajon zárva lesznek a gyógyszertárak? És a kórházak?
A tervezett legfontosabb változások
– Azon a településen, ahol már mûködik közforgalmú gyógyszertár, új patika csak akkor létesülhet, ha az új gyógyszertárral együtt számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra az ötvenezres lélekszámot meghaladó településen átlagosan legalább négyezer, egyéb településen legalább négyezer-ötszáz lakos jut; a meglévõ közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú gyógyszertár bejárata között pedig az ötvenezres lélekszámot meghaladó városokban legalább 250 méter, egyéb településeken pedig 300 méter távolság van.
– A személyi jog a gyógyszerész által vezetett közforgalmú gyógyszertár vezetésére és mûködtetésére szóló engedéllyé alakul át.
– A gyógyszertár vezetõje – az általa vezetett közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertár és a fiókgyógyszertárból átalakult közforgalmú gyógyszertár kivételével – csak egy gyógyszertárat vezethet. Más gyógyszertárban vagy gyógyszertárat mûködtetõ gazdasági társaságban (tudományos, oktatói, mûvészeti, lektori, szerkesztõi, valamint jogi oltalom alá esõ szellemi tevékenység kivételével) munkaviszonyt, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
– A gyógyszertárat mûködtetõ gazdasági társaság a gyógyszertár szakmai vezetését, irányítását, valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyeket gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben nem utasíthatja. A gyógyszertárat mûködtetõ gazdasági társaság legfõbb szerve (tagok gyûlése, taggyûlés, közgyûlés) kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlõ szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányításával és a közfinanszírozással kapcsolatos szakmai kérdésekben.
– A közforgalmú gyógyszertárat mûködtetõ gazdasági társaságban a mûködtetett gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész, vagy a személyi jogos gyógyszerész és a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerészek tulajdoni hányada együttesen a gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozásban meg kell, hogy haladja az 50 százalékot.
– 2011. január 1-jétõl új gyógyszertár mûködtetésére kizárólag gyógyszerészek többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok kaphatnak mûködési engedélyt. A már mûködõ gyógyszertárak esetében 2014. január 1-jéig kell eleget tenni ennek az elõírásnak.
– Gyógyszertárat mûködtetõ gazdasági társaságban sem közvetlenül, sem közvetve nem szerezhet tulajdont gyógyszergyártó, gyógyszer-nagykereskedõ, valamint olyan gazdasági társaság, amelynek a székhelye olyan államban van, ahol nem végez gazdasági tevékenységet (off-shore cég).
– A közforgalmú gyógyszertárat mûködtetõ gazdasági társaság ügyvezetését, képviseletét kizárólag a személyi jogos gyógyszerész láthatja el, a képviselet másra át nem ruházható.
– Nem valósítható meg olyan összefonódás, amelynek eredményeképpen négynél több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá.
– Tilos a fogyasztónak olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) adása, felajánlása, amely egy adott gyógyszer vagy egy adott gyógyszergyár termékeinek fogyasztására, használatára ösztönöz vagy azt feltételül szabja. Tilos továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhetõ gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beteg által fizetendõ térítési díjának a kiszolgáltató által, bármilyen formában történõ csökkentése, átvállalása, elengedése vagy ahhoz bármilyen elõnyök kötése. A nem támogatott gyógyszerek kiszolgálása esetén adott bármilyen kedvezmény kizárólag a gyógyszertárban nyújtott gyógyszerészi gondozás igénybevételére használható fel.
– A gyógyszer forgalmazója a támogatott készítmények esetében megállapított támogatási összegtõl és térítési díjtól se közvetlenül, se közvetett módon nem térhet el.
– Továbbra is tilos a támogatott gyógyszerek reklámozása. A korlátozás januártól csak az egészségnevelési célú, védõoltási programokat népszerûsítõ kampányokra, valamint az ezekhez kapcsolódó gyógyszerekrõl szóló tájékoztatásra nem vonatkozik (a dohányzásról történõ leszokást támogató kampányokra igen).
– Gyógyszer-házhozszállítást a jövõben kizárólag gyógyszertár végezhet, ezt a feladatot megbízott útján nem láthatja el.
Túlélõcsomag
Az egészségügyi kiadások összességükben ugyan 56 milliárd forinttal emelkednek, ám ezt a pénzt nem a gyógyszerellátás területén tervezik elkölteni – derül ki a jövõ évi költségvetés tervezetébõl. 2011-ben az Egészségbiztosítási Alap bevételei várhatóan csökkennek (1376,1-rõl 1370,1 milliárd forintra), a kiadásai viszont nõnek (1445,5 milliárdról 1468,2 milliárd forintra) az idei évhez képest. Ez alapvetõen és összességében 98,2 milliárd forintos hiányt prognosztizál jövõre (ez a szám 2010-ben nagyjából 69,4 milliárd forint lesz). Ezen belül, míg a gyógyító-megelõzõ ellátásra 13,5 milliárddal szánnak többet az ideinél, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök támogatására 2,6 milliárd forinttal jutna kevesebb.
A fekvõbeteg-ellátásra szánt összeg 502 milliárdról 547 milliárd forintra nõ, ami Rácz Jenõ, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nemhogy béremelésre, de még a szinten tartásra sem lesz elegendõ. Ebbõl az összegbõl a kórházak az adósságaikat sem fogják tudni visszafizetni – tette hozzá a volt egészségügyi miniszter.
Tóth Tamás