Még nem mindenki látja szívesen
Az egészségügy számára fejlesztett mobilalkalmazások egyre nagyobb számban elérhetők, de a gyors fejlődésnek számos gátja is van – figyelmeztet a PricewaterhouseCoopers nemzetközi kutatása. A gyűjtőnéven mHealthnek nevezett szolgáltatások előretörése elsősorban azokban az országokban várható, ahol az egészségügyi ellátás kevésbé fejlett.
A várakozás már ma is óriási az egészségügyi mobilapplikációk iránt: a PwC nemzetközi felmérésében részt vevők több mint fele (52%) fejezte ki azon meggyőződését, hogy az új alkalmazások az elkövetkező három év során kényelmesebbé, költségkímélőbbé és színvonalasabbá teszik az egészségügyi ellátást. Az orvosok és a finanszírozói kör képviselőinek hatoda vélte úgy, hogy az eszközök széles körű térnyerése elkerülhetetlennek látszik a közeljövőben. A szakértők szerint bizonyos, hogy az mHealth-szolgáltatások az ellátás igen fontos részét képezik majd. Azon a téren viszont már kételyeiknek adtak hangot, hogy a változások mennyire gyorsan mehetnek végbe az egészségügyben.
„A mobilalkalmazások nem gyógyszerek, jelentőségük nem a gyógyulásban, hanem az ellátás módjában hozhat változást – állította Barsi Éva, a PwC Magyarország cégtársa. – Az egészségügyi rendszerre való hatásuk mértékét nagyban befolyásolja majd, hogy az egészségügy finanszírozói hogyan állnak az mHealth-technológiák fejlesztéséhez és alkalmazásához. Magyarországon azért lehet potenciál ezekben a szolgáltatásokban, mert az egészségügy jelenlegi helyzetén viszonylag kis ráfordítással tudnának javítani. Azokban az országokban, ahol egyébként is magas az ellátás színvonala és tudatosak a betegek, nem számít akkora forradalomnak az ilyen típusú szolgáltatások bevezetése.”
Az orvosok bizonytalanok
Az új technológia önmagában sokszor nem elégséges, ugyanis az egészségügyben erős az ellenállás a technológiai változások iránt. A PwC felmérése szerint az orvosok mindössze negyede (27%) bátorította a betegeket mHealth típusú alkalmazások használatára, míg több mint tizedük (13%) kifejezetten és aktívan ellenezte ezt. Az orvosok csaknem fele (42%) érzi aggasztónak, hogy ezek az eszközök növelik a betegek függetlenségét. Érdekes, hogy a generációs különbségek ezúttal másképp jelentkeznek, mint ahogy azt várnánk: a technológiától általában kevésbé idegenkedő fiatal korosztály jobban aggódik a betegek nagyobb önállósága miatt, mint az idősebb, régebb óta praktizáló orvosok.
A betegek több kényelmet, egyúttal nagyobb önállóságot szeretnének az egészségügyi ellátásban. Az orvosok természetesen örülnek annak, hogy magasabb szintű ellátást képesek biztosítani, párhuzamosan azzal, hogy számos adminisztrációs tehertől megszabadulnak. Ugyanakkor azt már kevésbé üdvözlik, hogy az orvos és a beteg közé ékelődő mobilalkalmazások miatt kisebb a befolyásuk és a tekintélyük a betegek előtt. A felmérés arra is rámutat, hogy a finanszírozók (akár állami, akár magántőkéről van szó) az mHealth vonatkozásában inkább a betegek szempontjait hajlamosak magukévá tenni. Ők ugyanis inkább érdekeltek a minél költséghatékonyabb, megelőző jellegű ellátási szolgáltatásban, mint a jóval költségesebb gyógyszeres kezelésben és a méregdrága egészségügyi berendezések bevonásában.
Globális lehetőségek
A PwC kutatásának egyik figyelemre méltó következtetése, hogy a technológiai fejlettségben jelentkező drámai különbségek ellenére az mHealth típusú szolgáltatások fejlődésének esélyei jóval nagyobbak a fejlődő országokban, mint a legfejlettebb társadalmakban. Az előbbi piacokon a betegek, az orvosok és a finanszírozók is nagyobb nyitottsággal fogadják az új applikációkat. A számottevően nagyobb befogadási hajlandóság oka az lehet, hogy ezekben az országokban a jelenleg meglévő egészségügyi ellátórendszer annyira hiányos és elmaradott, hogy az egészségügy érintettjei – kevesebb alternatívával rendelkezve – örömmel fogadnak minden, viszonylag olcsón életbe léptethető újítást. Jellemző adat, hogy magát az mHealth kifejezést a fejlődő országokban élő betegek jóval nagyobb része (61%) ismerte, mint a fejlett országokból válaszolók (ahol mindössze 37 százaléknak csengett ismerősen a kifejezés).
Finanszírozás és megtérülés
Az innováció képviselőinek érdekei is sérülhetnek azáltal, hogy az mHealth-alkalmazások – a gyógyszerekkel és új berendezésekkel szemben – inkább magukat a betegeket és a megelőzést helyezik előtérbe. Az innováció az egészségügyben amúgy is igen költséges és lassú folyamat, az új technológiai vívmányokat pedig csak nehézkesen tudják követni a személyes adatok védelmét és más biztonsági szempontokat érvényesítő jogi szabályozások – ami ugyancsak korlátokat jelent az mHealth-megoldások gyors elterjedésében. A technológiai akadályok számát gyarapítja, hogy az egyes megoldások technikai együttműködése (interoperabilitása) sokszor nem megoldott, az egyes alkalmazások nem egymással összehangolva, hanem szigetszerűen működnek, ami bonyolulttá, vagy éppen egyenesen lehetetlenné teszi egy átfogó mHealth-rendszer kialakítását.
A finanszírozás tekintetében kulcskérdés, hogy mind a betegek, mind a finanszírozók megoldásokat várnak a fejlesztőktől. Vagyis nem az új eszközök kifejlesztése az irányadó, hanem a meglévő problémákra adott válaszok; olyan működő programok, amelyek valós folyamatbeli hiányosságokat iktatnak ki. A betegek természetesen árérzékenyek, csak a megfizethető, praktikus megoldásokért adnak szívesen pénzt, a finanszírozók pedig a betegekhez hasonlóan csak olyan fejlesztéseket támogatnak, ahol racionális megtérülés várható. Ebben a megközelítésben tehát a technológia csupán egy eszköz, a fontosabb aspektus pedig a célirányos megoldás-fejlesztés.
Az orvosok és a finanszírozók kétharmada (64%) látja úgy, hogy bár valószínűleg óriási potenciál van az mHealth-megoldásokban, a tényleges megtérülésekre egyelőre nem létezik meggyőző üzleti modell. Ameddig pedig ez a modell hiányzik, nem várható a fejlődés felgyorsulása – vonják le a konzekvenciát a PwC nemzetközi kutatásának készítői.
A kutatásról
A PricewaterhouseCoopers szakértői az Economist Intelligence Unittal összefogva, tíz országban két felmérést is elvégeztek. A részt vevő országok Brazília, Kína, Dánia, Németország, India, Dél-Afrika, Spanyolország, Törökország, Nagy-Britannia, valamint az Egyesült Államok voltak.
Az első felmérésben összesen 1027 beteget kérdeztek meg az egészségügyi mobilalkalmazások használhatóságával kapcsolatban. A kör összetétele reprezentatívan képviselte a betegeket életkor, iskolázottság és általános egészségügyi állapot tekintetében.
A második felmérésben 433 orvos, valamint a finanszírozói oldalt képviselő 345 vezető vett részt. Az orvosok mintegy fele-fele arányban képviselték az állami és az egészségügyi magánszektort. A csoport mintegy kétharmada (67%) nagyvárosi környezetben dolgozott, negyedük kisvárosban működő orvos volt, egytizedük pedig falusi környezetben látta el feladatát. A kutatás keretében húsz mélyinterjú is készült az egészségügyi szolgáltatók és finanszírozók kiemelt irányítóival, technológiai és telekommunikációs vállalatok vezetőivel, valamint a témában jártas tudósokkal, agytrösztök képviselőivel és civilszervezetek szakértőivel.
Mi is az az mHealth?
A tanulmány készítői olyan szolgáltatásokat sorolnak az mHealth kategóriájába, amelyek dedikáltan egészségügyi ellátással vagy egészséggel kapcsolatos információk átadásával foglalkoznak mobiltelefonokon, vagy más, vezeték nélküli mobilkészülékeken keresztül. A mobilapplikációk közé tartozhatnak például a videokonferenciák, konzíliumok, távmegfigyelő monitorok, online konzultációk, drót nélkül elérhető kórtörténet-adatbázisok, mobil betegnyilvántartások, vizit-emlékeztetők stb.
mHealth-szolgáltatások Magyarországon
Van olyan hazai egészségpénztár, amely tagjai számára saját iPhone-alkalmazás fejlesztésével tette könnyebbé az információkérést és az adatforgalmat[1]. Itt említhető a Laborlelet kisokos, amelynek segítségével a laikus páciens bővebben is tájékozódhat a labortól kapott eredményeivel kapcsolatban. Hasonló alkalmazás az Elsősegély elnevezésű „app”, ami interaktív tájékoztatást ad az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról[2]. A MOHAnet egyik terméke, a Vario Medcare 4in1 pedig négy felhasználóbarát szolgáltatást tartalmaz a személyfelügyelet és az orvosi szolgáltatások biztosítására.
