Új epidemiológiai modell a rezisztens baktériumok terjedésére

Az antibiotikum-fogyasztás és a rezisztencia kialakulásának kapcsolata

A rezisztens baktériumok terjedésére állított fel új epidemiológiai modellt Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bolyai Intézetének matematikusa a Semmelweis Egyetem két munkatársával közösen – számolt be az SZTE.

A közlemény szerint az utóbbi években azt vették észre az orvosok, hogy a Helicobacter pylori fertőzés – amely gyomorfekélyt, nyombélfekélyt és gyomorrákot is okozhat – kezelése a clarithromycin nevű antibiotikummal egyre ritkábban sikeres. Ennek oka az antibiotikum-rezisztencia növekvő gyakorisága. Ezt, illetve ehhez hasonló, a makrolidok közé tartozó antibiotikumokat számos más betegség esetén is alkalmaznak.

123rf.com

A Semmelweis Egyetem két munkatársa, Kocsmár Éva és Lotz Gábor, valamint Röst Gergely által végzett kutatás célja annak kiderítése volt, hogy honnan ered e baktérium antibiotikum-rezisztenciája. A kutatók 4744 fertőzött beteg gyomorbiopsziás mintáját vizsgálták meg, és megnézték, hogy a betegek múltbeli gyógyszerfogyasztása milyen összefüggésben van a rezisztencia gyakoriságával.

A vizsgálat során a szakemberek megállapították, a betegek egy jelentős része soha nem szedett makrolid típusú antibiotikumot, mégis azzal szemben rezisztens baktériummal volt megfertőzve

– ezt nevezik primer rezisztens fertőzésnek.

A Röst Gergely és kutatótársai által készített modell részletesen leírja a különböző típusú Helicobacter pylori-fertőzések terjedését. A számítások szerint a betegek döntő többsége már eleve a rezisztens baktériummal fertőződött meg. A járványdinamika azt is megmutatta, hogy az egyéb célú makrolidok fogyasztásának csökkentése mennyivel mérsékelhetné rezisztencia kialakulását.

Nemzetközi példák is alátámasztják, hogy a kezelések észszerűsítésével jelentősen csökkenthető az antibiotikum-fogyasztás. Az ilyen kutatások nagyban elősegítik olyan kezelési protokollok kidolgozását, amivel mérsékelhető a lakosság körében a rezisztencia további növekedése – áll a közleményben. A kutatási eredmények a Nature Communications folyóiratban jelentek meg. (MTI)