Pirulatrend, Kongresszusi melléklet – 1. rész
Míg a hivatali íróasztalok mögött ülők pozitívan értékelik a patikák pénzügyi helyzetének alakulását, a tára innenső oldalán ellenkező előjelű végösszeget mutat a számológép. A gyógyszerészek túlnyomó többsége úgy látja, hogy a csökkenő árréstömeggel több pénz folyt ki az ablakon, mint amennyit a különböző állami kompenzációk formájában hozott a postás.
Ön szerint az elmúlt egy évben milyen irányban változott a gyógyszertárak helyzete gazdaságilag?
Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár: A gyógyszertárak gazdasági helyzetére számos tényező van hatással, és ezek együttes eredője a meghatározó. A gyógyszertár-létesítés és -működtetetés szabályozása során bevezetett változások következtében kialakuló új modell gazdaságilag stabilizáló hatású, de az azt megelőző évek rombolását nem könnyű feladat válság közben újraépíteni. Az elmúlt időszakban megjelent új finanszírozási elemek (gyógyszertári szolgáltatási díj, generikus ösztönző rendszer, működési célú támogatás, finanszírozási előleg) is javítják a gazdasági stabilitást.
A szervezeti struktúra átalakítása megtörtént, a hatékony működtetés feltételeinek a kialakítása elindult, a személyes felelősség helyreállítása folyik, és az ágazat – patikaműködtetés fedezetéül szolgáló – bevételei még a költségvetési konszolidáció időszakában sem csökkentek.
Kovács József, a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke: Romlott, hiszen a forgalom és az árréstömeg is folyamatosan csökken.
Dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke: Az elmúlt egy évre vonatkozó ágazati mérlegadatokkal – értelemszerűen – még nem rendelkezem, ezért az általam ismert adatok alapján csak következtetni tudok arra, hogy a gyógyszertárak helyzete az elmúlt egy évben hogyan alakult:
- Tavaly októberben a gyógyszertárak forgalmazási jellegű bevételeit az árrés, a generikus kompenzáció és az utólagos engedmények jelentették. Az akkori helyzethez képest 2013 elején többletként (éves szinten 4,5 milliárdos összegben) jelent meg a szolgáltatási díj.
- Ezzel ellentétes hatású a vaklicit által generált árréstömeg-kiesés.
- A Széll Kálmán Terv befejeződött, és a 2013-ra eredetileg tervezett gyógyszerkasszánál 63 milliárd forinttal több pénz, a 2012-essel lényegében azonos összeg került elfogadásra.
- A nagykereskedői tartozások összege 2011 óta csökken.
- A gyógyszertár-bezárások üteme mérséklődött.
Mindezek eredőjeként az elmúlt egy évben az ágazat helyzete a korábbiakhoz képest némileg javult.
Dr. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke: Romlott. A vaklicitek és a generikus program árleszorító hatása egyértelmű árbevétel-csökkenést eredményezett, amit az alacsonyabb ártartományhoz tartozó degresszív árrés nem tud pótolni. Mindezek mellett számos termékkör portfólióját is elvesztették a patikák. Nem utolsósorban, a nagykereskedői kedvezményrendszerben is jelentős visszafogások történtek. További gazdasági terheket jelent a gyakran indokolatlan technikai és adminisztratív előírások betartása, ami mindemellett a szakmai kapacitás jó részét is leköti. Rajtam a névkitűzőt is ellenőrzik, miközben a háziorvos esetenként még köpenyt sem visel.
Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke: A hazai gyógyszertárak fenntartása évről évre nehezebb feladat. Ugyanakkor nem lehet egyértelmű választ adni, mivel a különböző hatások – például a jogszabályi környezet változása, a fizetőképes kereslet folyamatos csökkenése, az egészségügyi ellátórendszer átalakulása, az árrés újraosztása a piac szereplői között – eltérő mértékben befolyásolták az egyes gyógyszertárak gazdasági mutatóit. A vaklicit bevezetése – az árbevétel csökkenése miatt – valamennyi patikát sújtotta, a receptdíj bevezetése viszont egyes gyógyszertáraknál némileg mérsékelte a vesztesség mértékét.
Dr. Dobos Józsefné dr. László Erika, a jászárokszállási Szent Margit Patika vezetője: A gyógyszertárak gazdasági helyzete a kormány intézkedéseinek (generikus helyettesítés ösztönzése, szolgáltatási díj) ellenére is romlott, még ha a patikai marketingtevékenység szigorítása, a gyógyszertárnyitás leállítása lassította is ezt a folyamatot. A folyamatosan csökkenő árréstömeg, a lakosság fizetőképességének romlása és az állandó vaklicitek miatt készleten maradó gyógyszerek is komoly veszteségeket okoznak.
Dr. Fodor Szilárdné dr. Novák Alexandra, a szegedi Vasas Szent Péter Gyógyszertár vezetője: A vaklicit és a folyamatos árréscsökkenés miatt romlott.
Dr. Molnár Zsuzsa gyógyszerész: Romlott. 2010 óta drasztikusan csökken a gyógyszertári forgalom, és ez a tendencia az elmúlt egy évben is folytatódott. A lakosság érezhetően kevesebbet és megfontoltabban költ gyógyszerekre. Főként az OTC- és az egyéb termékek forgalma esett vissza, a vényköteles gyógyszerek közül pedig az olcsóbbakat és/vagy kevesebbet váltanak ki a betegek.
A liberalizáció leállításától az összes szakmai szervezet stabilitást és a növekedés beindulását várta. Az elmúlt három év viszont inkább veszteségeket hozott, így a csalódottság mára kézzel fogható. Szerintem soha nem volt még ennyire elégedetlen a szakma, mint ma, ráadásul ezek a hangok a közösségi médiában, mindenekelőtt az interneten egyre inkább felerősödhetnek. Ezzel a jelenséggel, illetve azzal, hogy gyógyszertárak helyzete folyamatosan romlik, előbb-utóbb őszintén szembe kell nézni.
Dr. Peterdi Béláné, a felsőtárkányi Phoenix Patika vezetője: Romlott.
Dr. Kresznovszki Miklós, a budapesti Szent Borbála Patika vezetője: Összességében változatlan maradt, bár a jövedelmezőségnek a túlzott marketingszabályzás és a gazdasági szemlélet háttérbe szorulása sem kedvez.
Dr. Lukács Ádám helyettesítő gyógyszerész: Változatlanul romlik. A legnagyobb probléma, hogy egy alapvetően rossz rendszert toldozgatunk-foltozgatunk, miközben minden szép lassan csúszik lefelé.
Dr. Vásárhelyi Csaba gyógyszerész: Romlott, hiszen folyamatosan csökken az árréstömeg, és a vaklicit nyomán a készleten lévő gyógyszerek is veszítenek az értékükből.
A különféle államilag adott kompenzációk (generikus helyettesítés, vénykezelési díj stb.) ön szerint teljes mértékben ellensúlyozzák-e a patikák árréstömeg-csökkenését?
Dr. Szócska Miklós: A tények ezzel kapcsolatban egyértelműek. A gyógyszertárak közfinanszírozott gyógyszerek alapján elszámolt árréstömege 2011-ben csaknem 50,3 milliárd forint volt. 2012-ben – a közfinanszírozott gyógyszerek alapján elszámolt árréstömeg mellett a generikus ösztönző által kapott támogatást is beleszámítva – a gyógyszertárak juttatása a 2011. évivel majdnem megegyező szinten alakult. A 2013-as első félévi tényadatok alapján a közfinanszírozott gyógyszerek utáni árréstömeg, a generikus ösztönző és a szolgáltatási díj együttes összege 27,2 milliárd forint, ami éves szinten meghaladja a 2011., illetve 2012. évi közfinanszírozott gyógyszerekhez kapcsolódó árrés- és szolgáltatás jellegű bevételeket. Mindezek mellett a kispatikák támogatására fordított évi 700 millió forintot is figyelembe kell venni.
Mindez egy olyan gyógyszer-finanszírozási környezetben valósult meg, ahol mind a gyártóknál, mind pedig a gyógyszer-nagykereskedőknél csökkentek a bevételek. Ebből is látható, hogy a kormányzat és az államtitkárság elkötelezett a lakossági gyógyszerellátás megerősítése iránt.
Kovács József: Döntően nem.
Dr. Hankó Zoltán: A közfinanszírozott gyógyszerek értékesítéséből származó árréstömeg 2011-ben a 2010-es 51,7 milliárdról 50,3 milliárd forintra csökkent. A mérlegadatok alapján 2011-ben az ágazat árrés jellegű bevételeinek összege 96,9 milliárd forint volt, szemben a 2010-es 93 milliárddal. Ebben a közfinanszírozott gyógyszerek mellett a nem támogatott készítmények és egyéb termékek forgalmazásából származó árrés, valamint az utólagos visszatérítés összege is szerepel. (A patikai ágazat teljes forgalmazási körére vonatkozó 2012-es és 2013-as tényadatokkal e sorok írásakor még nem rendelkezem.)
A patikai ágazat a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából 2012-ben 46,9 milliárd forint árrésbevételt könyvelhetett el. A különbözet (a 2011-es 50,3 milliárd forinthoz képest) mínusz 3,4 milliárd forint, amit a 2012-ben bevezetett generikus kompenzáció 3,6 milliárd forintos összege kompenzált.
Az idei év első felében – az előzetes adatok szerint – 23,2 milliárd forint volt a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából adódó ágazati árrésbevétel, amihez a generikus kompenzáció fél évre jutó 1,8 milliárd forintos, és a szolgáltatási díj ugyanerre az időszakra jutó körülbelül 2,2 milliárd forintos összegét is hozzá kell számítani. Ezekből az adatokból kiindulva az becsülhető, hogy a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásához kapcsolódó árrésjellegű bevétel 2013-ban 54 milliárd forint lesz. Ez az összeg több mint a 2011-ben elért 50,3 milliárd, illetve a 2012-es 50,5 milliárd forint.
Dr. Mikola Bálint: Döntően nem. Egyes számítások szerint a patikapiaci liberalizáció kezdetétől napjainkig mintegy 30 milliárd forint „tűnt el” a gyógyszer-kiskereskedelmi árréstömegből, így legalább ennyi pénzre lenne szükség a biztonságos gyógyszerellátás fenntartásához. (Ez az összeg az MGYK elnökének a szájából is elhangzott a tavalyi siófoki gyógyszerészkongresszuson tartott plenáris előadásában.) A kompenzáció igen fontos, lélegzethez juttatta az ágazatot. A mértéke viszont alig több mint negyede a hiánynak.
Korodi Karolina: Döntően nem. Erre a kérdésre azért nehéz egyértelmű választ adni, mivel a kompenzáció mértéke az egyes patikák forgalmi szerkezetétől, a fizetőképes kereslet változásától, a gyógyszertár földrajzi környezetétől és a működtető gazdasági társaság innovációs képességétől is függ. További nehézséget okoz, hogy a vénykezelési díj nem egyszerű kompenzációként jelenik meg, hanem új feladatok ellentételezésére szolgál, tehát új kötelezettségeket ró a patikában dolgozó gyógyszerészekre.
Dr. Dobos Józsefné dr. László Erika: Döntően nem. Ha a gyógyszertár maximálisan eleget tesz az állam által támasztott elvárásoknak, és rendre az olcsóbb készítményeket expediálja a betegeknek, ráadásul úgy, hogy a gyártóktól sem kap kompenzációt árkedvezmény formájában, akkor elveszíti az adott hatóanyagcsoportban realizálható árréstömeg egy jelentős részét, és így a saját gazdaságos működését veszélyezteti. Az árréstömeg szintjén többet veszítettünk, mint amennyi pénzt generikus ösztönzés címén visszakaptunk. A jelenlegi kompenzációk nem képesek megállítani a patikák ellehetetlenülését, legfeljebb rövid ideig késleltetik azt. Ezzel nemcsak a folyamatos és biztonságos gyógyszerellátás kerül veszélybe, hanem a gyógyszertárak által nyújtott szolgáltatások színvonala is romlik.
Dr. Fodor Szilárdné dr. Novák Alexandra: Nem. Semmilyen kompenzációra nincs szükség! Mit kompenzálnak? Az árréscsökkenést? Ha megfelelő nagyságú az árrés, nincs mit kompenzálni. Ha a kompenzáció eléri a célját, akkor ugyanezzel az erővel árrést is emelhetnék.
Dr. Molnár Zsuzsa: Döntően nem. Általánosságban elmondható, hogy az említett kompenzációk mértéke nemhogy a szektor forgalomcsökkenését, de még az árréstömeg-csökkenést sem fedi le. Az állam által nyújtott kompenzációk esetleg a kisebb patikáknál jelenthetnek pluszbevételt, a nagyobb patikáknál inkább csak a veszteség realizálódott. Különösen azt tartom fájónak, hogy a generikus helyettesítés problémakörére nem dolgoztak ki valódi, jól működő rendszert. Egy jól megalapozott, dokumentált beteggondozási programmal lehetett volna azt bizonyítani, hogy a gyógyszertárban szakmai munka folyik, amivel valamennyire tehermentesíthető a túlterhelt háziorvosi rendszer. Így azonban lehet, hogy a próbálkozás végül többet ártott, mint amennyit használt. A kapkodás, a havonta ismétlődő zűrzavar lett a jellemző, azt viszont egyik hónapról a másikra senki nem követte, hogy mit szedtek az egyes betegek.
Dr. Peterdi Béláné: Döntően nem.
Dr. Kresznovszki Miklós: Döntően nem. A generikus helyettesítés és a folyamatos, kiszámíthatatlan mértékű vaklicit-ajánlatok évente kétszer legalább akkora mértékű veszteséget okoznak az árréstömegben, mint amekkora ezeknek a kompenzációknak a mértéke – persze csak akkor, ha a patika olyan készletet kíván fenntartani, hogy a tartozásainak száma a minimális legyen, és a betegek se távozzanak tőle üres kézzel.
Dr. Lukács Ádám: Nem. Hogyan is ellensúlyozhatná, amikor a kormányzat alapvető célja a finanszírozás további csökkentése!
Dr. Vásárhelyi Csaba: Döntően nem. Kis túlzással két forint veszteségre jut egy forint kompenzáció.
Lát-e esélyt az elkövetkező 1-2 évben a patikai árrés növelésére?
Dr. Szócska Miklós: Nemzetközi tendencia, hogy a gyógyszertárak finanszírozása az eladásorientált árrésalapú bevételek helyett a szakmai szolgáltatások finanszírozásának az irányába mozdul el. Az elmúlt években Magyarországon is ebbe az irányba tettünk lépéseket, folyamatosan szem előtt tartva, hogy a lakossági terhek nem növekedhetnek. A továbbiakban is feladatunknak tekintjük a gyógyszertárak közfinanszírozott bevételeinek növelését, amelyek körébe az árrés mellett azok az egyéb szolgáltatásokhoz kapcsolódó finanszírozási elemek is beletartoznak, amelyek az ellátórendszer hatékonyságának a javítását hivatottak szolgálni.
Kovács József: Nem. De reménykedünk benne.
Dr. Hankó Zoltán: A kamarában – az aktuális esélyektől függetlenül – feladatként tekintünk a gyógyszertárak működőképességének javítására. Bár az egészségügyre fordítható források ezután is nagyon korlátosak lesznek, és az egészségügy alulfinanszírozottsága miatt a forrásokért továbbra is óriási harcra lehet számítani, a gyógyszertárak árrésjellegű bevételeinek a növeléséről nem mondhatunk le.
Véleményem szerint a patikai ágazat nem jött ki rosszul a Széll Kálmán Tervből. Egyrészt a kormány fontosnak tartotta a patikai ágazat működőképességének megőrzését. Másrészt a kamara által kért kompenzációs elemekkel a gyógyszerellátás rendszere hatékonyabban működhet, illetve korábban távolinak tűnő egészségpolitikai célok is elérhetővé válnak. Ezt a politikai döntéshozók is figyelembe vették. A forrásokért folyó küzdelemben ezt a megközelítést a kamara részéről továbbra is követhetőnek tartom. A legsürgetőbb feladat ebben a pillanatban a vaklicitek negatív patikai hatásainak a kompenzálása.
Dr. Mikola Bálint: Nem. Minden erőfeszítésünk, érvelésünk dacára sem látok jelenleg kormányoldali fogadókészséget ebben a kérdésben.
Korodi Karolina: Nem. Rövid távon nem számíthatunk az árrés növekedésére, ezért olyan megoldást kell keresni, amivel javítani lehet a gyógyszertárak jövedelmezőségén. Itt többek között az egészségmegőrzést szolgáló egyéb eszközök és termékek patikai forgalmának a kiterjesztésére gondolok, hiszen ezek szabad árképzése a gyógyszertárak számára lehetőséget adna a patikai árréstömeg növelésére.
Dr. Dobos Józsefné dr. László Erika: Nem. A vaklicit folytatása továbbra is jelentős károkat fog okozni a gyógyszertáraknak, hiszen meglévő készleteiket záros határidőn belül kell kifuttatniuk. Amennyiben ez nem sikerül, az jelentős veszteséggel jár. A készletleépítések viszont a gyors és biztonságos betegellátást hátráltatják. A túlzott árverseny kiküszöbölése érdekében maximalizálni kellene a hazai piacon forgalomba hozható, ugyanazon hatóanyaggal rendelkező generikumok számát.
Dr. Fodor Szilárdné dr. Novák Alexandra: Nem. Lehetne persze, ha akarnák. Amennyiben azonban a patikák államosítása a cél, akkor a jövőben sem várható árrésemelés, hiszen ez biztosítaná a gyógyszertárak fennmaradását, de ebben az esetben pont nem ez a cél.
Dr. Molnár Zsuzsa: Nem. A kormányzatnak nem célja, hogy növelje a betegterheket, és az állami támogatások szintje sem emelhető. Megtapasztalhattuk, hogy a nagykereskedők terhére történő kiskereskedelmi árrésemelés is inkább ront, semmint javít a helyzeten. Márpedig innentől patthelyzetről beszélhetünk. Az egyes gyógyszertáraknak maguknak kell kitalálniuk, hogy a jelenlegi kedvezőtlen körülmények között hogyan tudnak mégis talpon maradni. Lehetséges megoldásnak a magyar gyógyszerek előtérbe helyezését, az egyéb termékek forgalmazásának ésszerű bővítését, a jobban kidolgozott termékakciókat és a tudatosabb beteggondozást gondolom.
Sajnos változatlanul azon a véleményen vagyok, hogy bár a jelenlegi alacsony árrés nagyon sok fejfájást okoz a patikáknak, mégsem ez a hazai gyógyszerészet legnagyobb problémája. Átgondoltabban még ebből a nem túl fényes árrésből is többre lehetne jutni.
Dr. Peterdi Béláné: Nem. Árrésemelésről soha nem beszélnek. Nem mernek hozzányúlni.
Dr. Kresznovszki Miklós: Nem. Miből, hogyan, ha a nem támogatott gyógyszerek árát is hatóságilag akarják szabályozni?
Dr. Lukács Ádám: Nem, ha továbbra is ez a rendszer marad.
Dr. Vásárhelyi Csaba: Nem. Nincs költségvetési realitása.
