A jövő az árva gyógyszereké?

Évente 11 százalékkal nõ a személyre szabott készítmények piaca

Az évtized közepére a 390 milliárd dollárt is elérheti a betegek személyre szabott gyógyítását célzó készítmények forgalma – olvasható a PharmaLive õszi különszámában. Az egészségügy szakértõi az elkövetkezõ néhány évre a piac jelentõs növekedését jósolják, és úgy vélik, idõvel ez a típusú terápia válik az általános kezelési móddá.

 

A személyre szabott gyógyszerekrõl és árva gyógyszerekrõl szóló PharmaLive jelentés az említett termékcsoportok piacát vizsgálja; ezen belül elemzi a szektorban érdekelt vállalatokat, az általuk elõállított gyógyszereket, valamint azokat az üzleti stratégiákat, amelyek a fent említett növekedéshez vezetnek. (Az „árva” gyógyszerek a ritka betegségek kezelésére szolgálnak. Az elnevezés onnan ered, hogy a gyógyszeriparnak nem fûzõdik számottevõ anyagi érdeke ahhoz, hogy a lakosság elenyészõ hányadát érintõ betegségben szenvedõk számára termékeket fejlesszen ki és hozzon forgalomba.)
A személyre szabott gyógyításnak köszönhetõen a fejlesztõk és a forgalmazók könnyebben beazonosíthatják azt a betegcsoportot, amelyik nyitott erre a kezelési módra és hajlandó is megfizetni ennek a rendkívül költséges kezelésnek az átlagosnál magasabb árát. A siker érdekében a piacvezetõ gyógyszercégek stratégiai szövetségeket kötnek az állami és a magán kutatóintézetekkel, illetve a kisebb biotechnológiai vállalatokkal, együttesen keresve annak a lehetõségét, hogyan bõvíthetnék, erõsíthetnék portfóliójukat az ilyen típusú készítményekkel.
Az ebben az irányban történõ elõrelépés állami érdek is. A tudomány, azon belül a diagnosztikai technológiák területén ugyanis további elõrelépések szükségesek ahhoz, hogy a kormányzatok elérjék az ideális színvonalú ellátást. A szabályozó szerveknek, a hatóságoknak, a biztosítóknak és a gyógyszergyártóknak együttesen új módszereket, eljárásokat kell kidolgozniuk annak érdekében, hogy ténylegesen megvalósítható legyen a személyre szabott gyógyszeres kezelés. Ha csupán az alapjait fektetik le a rendszernek, már az is azzal az elõnnyel jár, hogy csökkennek az egészségügyi ellátás költségei, gyorsabbá válik a gyógyszerek támogatásba történõ befogadása, kiszámíthatóbbá a terápia biztonságossága és hatékonysága, valamint még hamarabb megtörténhetne a betegségek korai diagnózisa, illetve kialakulásuk megelõzése.
Az iparág szakértõinek becslései szerint az árva gyógyszerek forgalma jelenleg éves szinten mintegy 40 milliárd dollár. A gyógyszergyárak legtöbbjének szembe kell néznie a ténnyel, hogy számos készítményük szabadalmi védettsége a közeljövõben lejár. Egyre kisebb az esélyük arra, hogy pozícióikat a jelenlegi piacon új fejlesztésû, de régi típusú gyógyszerekkel erõsítsék meg. Ebben a helyzetben csábító megoldás lehet az árva gyógyszerek fejlesztése.
Az FDA (Food and Drug Administration – Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerhatóság) és az Egyesült Államok Kongresszusa együttes erõvel, számos kedvezménnyel próbálja vonzóvá tenni és ebbe a szûk kereslettel rendelkezõ piaci szektorba csábítani a gyógyszercégeket. Az 1983-as Árva Gyógyszer Törvény több évre kizárólagos piacot biztosít, adókedvezményeket nyújt és a jogi szabályozással segíti azokat a gyógyszergyárakat, amelyek az árva gyógyszerek fejlesztésével foglalkoznak. A jogszabály hatályba lépése óta az Egyesült Államokban több mint 2100 hatóanyag árva gyógyszerré minõsítését kérelmezték, közülük 350 meg is kapta ezt a besorolást. Így annak ellenére, hogy viszonylag szûk betegkör igényeit elégítik ki velük, a legsikeresebb árva gyógyszerek forgalmazóiról elmondható, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított költségeik bõségesen megtérültek.
„A személyre szabott gyógyítás egy új típusú egészségügyi paradigma, amely alapvetõen megváltoztatja a gyógyszerfejlesztés koncepcióját, méghozzá azzal a céllal, hogy a tüneti kezelés helyett a korai szûrés, illetve a prevenció kerüljön a fókuszba” – nyilatkozta Andrew Humphreys, a PharmaLive hírlevelet kiadó Canon Data Products Group fõszerkesztõje. – A személyre szabott gyógyászat, úgy tûnik, lényegesen csökkentené a terápiában alkalmazott gyógyszerek mellékhatásait, valamint az úgynevezett point-of-care (nem laboratóriumi) diagnosztikát is elõrevinné.”
Ezen a téren kiemelt szerep jut az árva gyógyszereknek, s ezt felismerve néhány piacvezetõ gyógyszercég a közelmúltban jelentõsen megemelte az ilyen típusú készítmények kutatására és fejlesztésére szánt büdzséjét. A szegmens úttörõinek a biológiai eredetû gyógyszerek számítanak, amelyek jelenleg az összes árva gyógyszer több mint 60 százalékát teszik ki.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>