A betegek és a sportolók fokozottan veszélyeztetettek
A legtöbben tisztában vagyunk vele, hogy a megfelelõ folyadékbevitel fontos faktora egészségi állapotunknak, sokan mégsem isznak eleget. Milyen következményei lehetnek ennek?
A folyadékellátottság hatása a stroke kialakulásának kockázatára
A szomjúságérzet csökkenése, és az ennek következtében fellépõ kiszáradás gyakori jelenség az idõsek körében. A folyadékhiánynak számos egészségi konzekvenciája van (például emésztõrendszeri panaszok, romló kognitív teljesítmény), az agyi keringési zavarok kialakulására gyakorolt esetleges hatása azonban pillanatnyilag még nem tisztázott.
Ennek járt utána a THIRST-tanulmány1, amelynek során akut isémiás stroke, vagy átmeneti isémiás roham diagnózisával kórházba kerülõ idõseket vizsgáltak 2005-ben. A kontrollcsoportot az 1999–2004 között rögzített NHANES-tanulmány nemre, illetve korra standardizált, cukorbetegségben szenvedõ résztvevõi szolgáltatták. A vizsgálat során a vérsavó ozmolalitását (az oldott anyagok koncentrációját) vették górcsõ alá, két – egy 65 év alatti és egy 65 év feletti – korcsoportban. Az összehasonlítást a cukorbetegek, valamint a vízhajtót szedõk vizsgálati eredményeivel is elvégezték. Kiszámolták és összevetették továbbá a savó ozmolalitását (mOsm/kg) a különbözõ stroke-típusokban szenvedõ páciensek között, valamint ugyanannál a betegnél a roham jelentkezését követõ hat órán belül, illetve azon túl.
A vizsgálat során a következõ eredmények születtek: a stroke-ban szenvedõ, 65 évnél fiatalabb betegek vérének ozmolalitása szignifikáns mértékben volt magasabb, mint az egészséges egyéneké. Hasonló eltérést mutattak ki a vízhajtószereket szedõk körében is. A különbözõ stroke típusok, valamint a rohamtól számított idõ vonatkozásában viszont nem sikerült értékelhetõ mértékû különbséget kimutatni.
A kutatók véleménye szerint egyértelmûen sikerült igazolni az összefüggést a vérsavó nagyobb ozmolalitása (amelynek hátterében folyadékhiány áll) és az agyi vérellátási zavarok fennállása között. Ez a jelenség az agyi keringési zavar elsõ jele, és feltehetõen egyik kialakító tényezõje lehet.
Kiszáradás a profi sportolóknál
Számos tanulmány sugallja, hogy a kiszáradás több sportágban is a fáradtság okozója, bár ez nem feltétlenül van így. Az is lehetséges ugyanis, hogy a mozgás okozta közepes mértékû kiszáradás a megnövekedett metabolikus aktivitás eredménye.
Az egyik ilyen tanulmány2 szerint az amerikaifutball-mérkõzések alatti folyadékvesztés minimális (a testtömeg egy-két százaléka), az anyagcseretermékek felhalmozódásának mértéke közel állandó, és a testhõmérséklet változása sem kritikus. Öszszességében tehát elmondható, hogy nem a kiszáradás az egyetlen dolog, ami a futballsztárok fáradtságát okozhatja. Más tényezõk – amelyek összefüggésben vannak az anyagcserével – is hozzájárulhatnak ahhoz, ha kedvencünk kevésbé aktív a pályán.
A kórházi betegek felvételekor elõforduló kiszáradás
A kiszáradás különösen veszélyes lehet a beteg emberekre. Éppen ezért a betegek kórházba kerülése esetén – több tényezõ mellett – a hidráltsági állapotot is vizsgálják, és minõségi faktorként értékelik. Vagyis: minél kisebb a kiszáradás mértéke, a beteg a kórházba szállítást megelõzõen annál jobb ellátásban, gondoskodásban részesült.
Egy amerikai vizsgálatban3 két csoportot hoztak létre: az egyikbe dehidrált betegek, a másikba kontrollszemélyek tartoztak. Szignifikáns különbségeket találtak a testtömeget, a testtömegindexet, a pulzust,
a vérnyomást, a gyógyszerek, a hashajtók, a vízhajtók alkalmazását, a hasmenést, a hányást és a diétát tekintve. A kórházból történõ távozás után 30, illetve 180 nappal viszont a halálozás tekintetében már nem volt különbség a két csoport között.
Leszögezhetõ tehát, hogy a dehidráció késleltetheti a rehabilitációt, a kórházi felvétel eredményét, ugyanakkor a folyadékháztartás rendben tartása, a kiszáradás megelõzése, illetve figyelése segít megelõzni a kiszáradással összefüggõ problémák, betegségek megjelenését.
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Felhasznált források:
1. Rodriguez, G. J. et a.: The Hydration Influence on the Risk of Stroke (THIRST) Study. Neurocrit Care, 3. Dec., 2008.
2. Edwards, A. M. et al.: Dehydration: cause of fatigue or sign of pacing in elite soccer? Sports Med., 2009, 39(1): 1–13.
3. Wakefield, B. J. et al.: Risk factors and out-comes associated with hospital admission for dehydration. Rehabil Nurs., 2008, 33(6): 233–241.