A nagy kivásárlás

Gyógyszerészi többségi tulajdon – kérdőjelekkel 

Azok a patikusok, akiknek mindennapi munkájába bele-beleszól a pénzügyi befektető, érthető, hogy fontosnak tartják a gyógyszerészi többségi tulajdon törvényi előírását, ám nem mindegyiküknek van lehetősége arra, hogy az ehhez szükséges tőkerészt beletegyék a vállalkozásba. Így nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás a kompetenciakörök szétválasztására.

 

Az idei siófoki gyógyszerészkongresszus meghívott vendégeként dr. Mikola István, a Parlament Egészségügyi Bizottságának elnöke elmondta: a gyógyszerész csak akkor tudja megfelelően gyakorolni a menedzsmentjogokat az általa vezetett patikában, ha az azt vezető gazdasági társaságban többségi tulajdonrésze van. 
A Patika Tükör siófoki standját felkereső gyógyszerészektől egyrészt azt szerettük volna megtudni, hogy vajon ezt ők is ugyanígy látják-e; másrészt, ha a törvény előírja a gyógyszerészi többségi tulajdont, az a szakember, aki jelenleg nincs ebben a helyzetben, meg akarja-e, és ami fontosabb, meg tudja-e venni a többséghez szükséges tulajdoni hányadot.

 

Elsöprő többség

A rendezvény hosszú hétvégéjén összesen 69 gyógyszerész válaszolta meg kérdőívünket. Közülük 66-an patikavezetők, a többiek alkalmazott gyógyszerészek. 49-en többségi tulajdonnal rendelkeznek a patikájukban, 15-üknek kisebbségi tulajdoni hányada van, öten pedig semmilyen mértékben nem tulajdonosok.
„Befolyásolta-e már önt szakmai döntéseiben a gyógyszertár nem szakmabeli tulajdonosa (a pénzügyi befektető)?” – kérdeztük a patikusoktól. Háromnegyedük (52 fő) egyáltalán nem tapasztalt ilyet; nyolcukkal előfordult már; ketten pedig jelezték, rájuk rendszeresen igyekszik nyomást gyakorolni a tulajdonostársuk.
Azt gondolhatnánk, hogy a többségi tulajdonosnak nem kell külső pressziótól tartania. Ehhez képest közülük hatan is jelezték: előfordul, hogy kisebbségben lévő tulajdonostársuk megpróbálja rájuk erőltetni akaratát, egyikükkel pedig ez rendszeresen előfordul.    
Az viszont jó hír, hogy a 15 megkérdezett kisebbségi tulajdonos gyógyszerészből 11-et, az öt nem tulajdonos gyógyszertárvezető közül pedig kettőt sohasem befolyásol szakmai döntésekben a patikatulajdonos pénzügyi befektető.
A megkérdezett 69 gyógyszerész 82,6 százaléka (57 fő) gondolja úgy, hogy szükség van a megfelelő tulajdoni hányad törvényi szabályozására, mert csak így biztosítható a patikában megfelelő szakmai munka. Vagyis ha szavazásra bocsátanák a kérdést, elsöprő többséggel diadalmaskodnának a törvényjavaslat támogatói (hárman nem válaszoltak erre a kérdésre).
Az is logikus, hogy akit megpróbáltak már befolyásolni szakmai döntéseiben, szeretné, ha ez a jövőben nem történne meg (6 fő); ám kilenc olyan válaszadó is volt, aki kisebbségi tulajdonos vagy egyáltalán nincs tulajdoni hányada a patikában, s noha szakmai kompetenciáját soha nem kérdőjelezték meg, mégis támogatja a gyógyszerészi többségi tulajdon előírását. Ráadásul, mint hamarosan látni fogjuk, többségüknek nem áll szándékában, és nincs is módja arra, hogy többségi tulajdonossá váljon a patikájában.
Az sem meglepő, hogy akikre sohasem gyakorolt nyomást nem szakmabeli tulajdonostársuk, azok nem tartják szükségesnek a gyógyszerészi többségi tulajdon törvényi előírását (5 fő). Ugyanakkor négyen is vannak, akiket bár megpróbáltak kívülről befolyásolni, nem tartják szükségesnek a kormányzat által tervbe vett törvénymódosítást.

 

Több százan válaszúton

Ha 2011. január 1-jétől törvény írja elő a gyógyszerészi többségi tulajdont a patikát működtető gazdasági társaságokban, mit tennének azok a gyógyszerészek, akik jelenleg nem többségi tulajdonosok? Az öt alkalmazott gyógyszerész nem akar, igaz, nem is tudna tulajdonrészt vásárolni a patikájában – egyikük viszont tervezi ezt. A 15, jelenleg kisebbségi tulajdonos gyógyszerész közül mindössze öten szeretnének a jövőben többségi tulajdonosok lenni, egyikük pedig a feltételektől teszi függővé ezt a lépését. A többiek viszont megelégednek a jelenlegi tulajdoni hányadukkal és kompetenciakörükkel – leginkább azért, mert nincs meg a (pénzügyi) lehetőségük arra, hogy meghatározó tulajdonrészt szerezzenek a vállalkozásban.
Mivel a siófoki kongresszust elsősorban a patikákat többségi tulajdonosként vezető gyógyszerészek számára rendezik, feltételezhetjük, hogy a hazai patikákban a fent ismertetettnél jóval nagyobb arányban dolgoznak kisebbségi tulajdonos vagy csupán alkalmazott (a jelenleg hatályos törvény által előírt, „minimális” tulajdoni hányaddal rendelkező) gyógyszertárvezetők. Így, az új törvény életbe lépésével több százan kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy – nem kívánt anyagi terheket felvállalva – kénytelenek lesznek tulajdonrészt vásárolni maguknak. Vagy megválnak gyógyszertárvezetői pozíciójuktól és beosztott gyógyszerészként dolgoznak tovább.
A patikai vállalkozás pénzügyi és szakmai kompetenciaköreinek szétválasztása természetesen nem csupán a gyógyszerészi többségi tulajdon előírásával válna lehetségessé. A szereptévesztések elkerülése érdekében viszont nem csupán a pénzügyi befektetőnek, hanem a patikavezető gyógyszerésznek sem ártana ismernie a gazdasági társaságok működésére vonatkozó törvényt, ami pontosan körülírja a tulajdonostársak jogait és kötelességeit, s így a patikus lehetőségeit szakmai szuverenitásának megőrzésére.

 

TT 

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>