Pirulatrend, Kongresszusi melléklet – 3. rész
Miközben a gyógyszerészek nagyobbik része továbbra sem akar „szatócsbolti előadóvá” válni, az érdekképviseleti szervezetek vezetői sokkal nyitottabban állnak a patikai termékkörbővítés kérdésköréhez; a terjeszkedés lehetséges irányát tekintve azonban még nem született konszenzus.
Megoldást jelenthet-e a gyógyszertárak gazdasági helyzetének javítása szempontjából a patikai termékkör bővítése?
Dr. Szócska Miklós: A gyógyszertárak működőképességét természetesen a közfinanszírozott gyógyszerkörön kívüli elemek is segíthetik. Ennek kapcsán azt látom reális lehetőségnek, hogy azon termékek esetében, amelyek patikán kívül is elérhetők, a gyógyszerészek szakmaiságukkal próbálnak meg versenyelőnyt szerezni.
Kovács József: Nem. A patikában a gyógyszer legyen az elsődleges.
Dr. Hankó Zoltán: A patikai termékkör bővítése segítséget jelenthet, a jövedelmezőségi problémákat azonban önmagában nem oldhatja meg. A kamarában régóta foglalkozunk a forgalmazási kör szélesítésével, és a már forgalmazott termékek egészségpénztári kártyára történő vásárlásának teljessé tételével.
Amikor a patikai profil lehetséges bővítéséről gondolkodunk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény értelmében a patika egészségügyi szolgáltató, és valamennyi gyógyszertári termék értékesítését egészségügyi feladatként rögzítették. Tehát csak olyan termékek patikai forgalmazása lehet reális célkitűzés, amelyek egészségügyi célú felhasználása nyilvánvaló, a minőségük garantált, és a gyógyszertár biztosítani tudja a használatukhoz, alkalmazásukhoz szükséges információkat. Ez – ha úgy tetszik – elvi korlát, azonban inkább olyan lehetőségként célszerű rá tekinteni, amely a gyógyszertárakat kiemelheti a hasonló termékeket forgalmazó kereskedelmi szereplőkkel folyó konkurenciaharcból, és további kompetenciabővülést eredményezhet.
Számos olyan termékkör van, amelyek forgalmazásában a gyógyszertárak korábban meghatározó szereplők voltak, ám a jelentőségük mára visszaszorult. Ilyenek például a gyógyászati segédeszközök (orvostechnikai eszközök), a gyógynövények és gyógynövényalapú készítmények, a tápszerek vagy az állatgyógyászati készítmények. Ezekben a termékkörökben a patikák a jelenleginél nagyobb forgalmi részarányt érhetnének el. A forgalmazási feltételek javítása érdekében már korábban megkezdtük az érdemi munkát, jelenleg a tárgyalások kellős közepén járunk.
Egy másik lehetőség – a profilrendelet bővítésével – új termékkörök patikai forgalmazási lehetőségének megteremtése. Az ezzel kapcsolatos felvetéseket a kamara elnöksége augusztus 30-i ülésén megtárgyalta. Itt a dermatológiai-kozmetikai készítményektől kezdve a babaápolási és higiénés termékeken keresztül az ásványvizekig sok minden szóba került. A rendelet módosítására vonatkozó hivatalos előterjesztést a kamara rövidesen benyújtja az államtitkárságra.
Végezetül, a gyógyszertárak olyan termékértékesítéshez kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújthatnak, amelyekért szolgáltatási díj számítható fel. Ezen a területen – a ma már központilag finanszírozott gondozási tevékenységeken felül – az influenza elleni védőoltásokba való bekapcsolódás tűnik a leghamarabb bevezethető változásnak. Az erre vonatkozó korábbi kezdeményezéseket a kamara idén ősszel megújítja.
Dr. Mikola Bálint: Igen, de ehhez másra is szükség van. Az életvitel helyes kialakításával, az egészség fenntartásával, fejlesztésével, a gyógyítással és a rehabilitációval összefüggő termékek helye a gyógyszertár. Nem a bevásárlóközpont, a drogéria, vagy a rászorulók hiszékenységét kihasználó egyéb kereskedelmi egységek.
Ugyanakkor a kérdés csak komplex módon kezelhető. Adott esetben ugyanis egy étrend-kiegészítő is csökkentheti a gyógyszeres terápia hatékonyságát, és egy rosszul kiválasztott mankó is mozgásszervi betegségeket okozhat.
Korodi Karolina: Igen. Úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzetben ez mindenképpen komoly segítséget jelentene. A gyógyszertáraknak éves szinten többmilliárd forintos kiesést okoz a patikákban forgalmazható termékek körének folyamatos szűkülése, valamint az, hogy ezzel párhuzamosan olyan egészségmegőrzéssel kapcsolatos termékekkel bővül a hipermarketek és a drogériák kínálata, amelyek nem forgalmazhatók gyógyszertárban. A HGYSZ nemrégiben kidolgozott egy javaslatcsomagot, amelyben többek között a termékkör bővítésére is kitért. Ebben olyan megoldásokat javasoltunk, amelyek jelentős állami beavatkozás nélkül segítenék a szektor fenntartható működését.
Dr. Dobos Józsefné dr. László Erika: Nem. A gazdasági helyzet javítását nem a termékkör szélesítésével, hanem a meglévő cikkek árréstömegének növelésével lehetne elérni. A szélesebb termékkör akár az ellátás minőségének a romlásához is vezethet.
Dr. Fodor Szilárdné dr. Novák Alexandra: Nem. Megoldást a normális mértékű árrés jelentene, minden más csak eltereli erről a figyelmet.
Dr. Molnár Zsuzsa: Igen, de ehhez másra is szükség van: például jogszabály-módosításra, illetve átgondoltabb piacfelosztásra az egyéb termékek területén. Az egyéb termékek körének bővítése ugyan megoldás lehet, ám ennek jelenleg pont az szab gátat, hogy a gyógyszertárak ezt a piacot már elveszítették, és egyelőre nem tűnik egyértelműnek, hogy könnyen vissza tudják-e szerezni azt. A patikáknak nem erős oldaluk a kereskedelmi funkció, ezt a piaci rést jelenleg a (főként külföldi tulajdonú) drogériák töltik be helyettük. Ha a gyógyszertárakba teljes egészében visszakerülnének az egészségmegőrzéshez szükséges termékek, elképzelhető, hogy az forgalomnövekedést eredményezne. Ám ezzel kapcsolatban további kérdések is felmerülhetnek: van-e a gyógyszertári dolgozóknak elegendő tudásuk, kapacitásuk és megfelelő információjuk az egyéb termékekkel kapcsolatban? Megfelelő-e az egyéb termékek piacra kerülésének és értékesítésének szabályozása? A legfontosabb kérdés azonban nem más, mint hogy a lakosság meg tudja-e fizetni ezeket, azaz van-e rájuk fizetőképes kereslet.
Dr. Peterdi Béláné: Nem. A betegek elsősorban gyógyszerért jönnek a patikába.
Dr. Kresznovszki Miklós: Nem. Minden patikának megvan a maga vevőköre, a vásárlóknak pedig igényei, amit jól fel lehet mérni, és a készletet ahhoz igazítani. Véleményem szerint a termékkör bővítése nem járna számottevő bevételnövekedéssel.
Dr. Lukács Ádám: Igen, bár nem vagyok híve a „csináljunk szatócsboltot a patikából!” irányzatnak, és azt sem hiszem, hogy versenyezni tudnánk a multik áraival.
Dr. Vásárhelyi Csaba: Igen, de ehhez másra is szükség van. Például arra, hogy valamennyi, patikában forgalmazott termék EP kártyára is kapható legyen.
Van-e a termékkör bővítésének elvi akadálya?
Dr. Szócska Miklós: Az egészségpolitika a gyógyszertárakra mint egészségügyi szolgáltatókra tekint, és a termékkörbővítés során indokoltnak tartom ezt figyelembe venni. Most nyáron is így tettünk, a gluténmentes termékekkel történő profilbővítés esetében is.
Kovács József: Nincs. A forgalmazható termékek körét az aktuális jogszabály határozza meg.
Dr. Mikola Bálint: Van. A patikai termékkör bővítése más forgalmazói érdekeket sértene. Gyakorlati akadálya pedig a hatályos, szűkre szabott profilrendelet.
Korodi Karolina: Elvi akadálya nincs, azonban fontos megjegyezni, hogy a jelenleg hatályos jogszabály nem fogalmaz egyértelműen a gyógyszertárakban forgalmazható termékek körével kapcsolatban. Például nem tudjuk pontosan, mit érhetünk borotválkozási termékek alatt, vagy hány százalékos gyümölcslé felel meg a magas vitamintartalmú gyümölcslé kategóriának.
A jelenlegieken túl milyen termékcsoportokat engedne megjelenni a patikák polcain? Több választ is megadhat!
a. Dekorkozmetikumok, illatszerek, hajfestékek
b. Szemüvegek, napszemüvegek
c. Bébiételek, bioélelmiszerek
d. Babaápoláshoz, gyermekgondozáshoz szükséges használati eszközök
e. Egyéb
Dr. Szócska Miklós: Az előző kérdésre adott válasz itt is érvényes.
Kovács József: Bébiételek, bioélelmiszerek.
Dr. Hankó Zoltán: Lásd az előbbi válaszomat!
Dr. Mikola Bálint: Aki járja a világot, tudja, hogy megfelelő szakértelem birtokában ezek a termékek mind jól alkalmazhatók. Személy szerint nem örülök ennek, de nincs más út. Véleményem szerint a folyamat mind szakmai, mind gazdasági szempontból elkerülhetetlen. Nagyon fontos viszont a szakmai kontroll: ne ránk zúduljon, hanem kezdeményezzük és irányítsuk a folyamatot!
Korodi Karolina: Olyan megoldásra van szükség, amely hosszú távon biztosítani tudja a patikapiac fenntartható és versenyképes működését, valamint ezzel együtt a biztonságos gyógyszerellátást. Ezt a célt olyan termékek forgalmazásának engedélyezésével lehet hatékonyan elérni, amelyek árrése nincs szabályozva, de szorosan kapcsolódnak az egészségmegőrzéshez, a higiéniához és az egészségápoláshoz.
Dr. Dobos Józsefné dr. László Erika: Az előző pontra hivatkozva nem látom értelmét a termékpaletta további szélesítésének. A patikajelleg megtartása mellett továbbra is a gyógyításból szeretnénk megélni.
Dr. Fodor Szilárdné dr. Novák Alexandra: Babaápoláshoz, gyermekgondozás-hoz szükséges használati eszközök
Dr. Molnár Zsuzsa: A probléma ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban az, hogy a lakossági igények már túlmutatnak a hagyományos patikai kereteken. Az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy drogáriában, szabadpolcos rendszerben, önállóan, akciósan vásárolhatják meg az említett kategóriába tartozó termékeket. Kétesélyes bármit is mesterségesen „betolni” a patikába, illetve amíg a drogériák árban kedvezőbben, marketingelemekkel erősítve tudják ezeket a termékeket értékesíteni, addig a gyógyszertárban nincs értelme foglalkozni velük. (Amennyiben viszont eladható áron, kontrollált körülmények között történne a patikákban e termékcsoportok értékesítése, akkor akár ez is járható út lehetne.)
Annak a veszélyéről sem szabad megfeledkeznünk, hogy könnyen áteshetünk a ló másik oldalára, és esetleg túl sok, gyógyszertárba nem illő termék és szolgáltatás is megjelenhet az officinában. Ámbár ez a probléma sem új keletű, hiszen az egyéb termékek pontos kategorizálása évek óta húzódó folyamat, így nem meglepő, hogy jelenleg is káosz uralkodik ezen a területen.
Dr. Peterdi Béláné: Nem bazár vagyunk, hanem egészségügyi intézmény. A gyógyszerekből kellene megélnünk. Ezt tanultuk, ehhez értünk.
Dr. Kresznovszki Miklós: Szerintem mindet, bár ezek olyan termékek, amelyeket bizonyos társadalmi rétegek nem biztos, hogy meg tudnak fizetni. Hasonlóan vélekedek a fiatalabb korosztály által használt termékekről: nem biztos, hogy a célcsoport a patikában szerzi be ezeket, mert lehet, hogy máshol jobb áron juthat hozzájuk.
Dr. Lukács Ádám: A dekorkozmetikumok, illatszerek, hajfestékek 100 éve is jelen volt a patikákban, miért ne lehetnének most is? A második termékcsoportnak több szempontból sincs helye az officinában: egyrészt kimondottan szaktudást igényelnek (szemüveg), másrészt divateszközök (napszemüveg), amelyek beszerzésére vannak nagyon jó egyéb források. Bébiétel: miért ne lehetne? Bioélelmiszer? Ezt túlságosan is tág fogalom, de egyes speciális célú, felhasználású változatai akár szintén megjelenhetnének a gyógyszertárban. Babaápolási termékek pedig most is kaphatók.
Dr. Vásárhelyi Csaba: Valamennyi termékcsoport, plusz az ásványvizek.
