A visszaesés éve

A visszaesés éve

2012-es gyógyszerpiaci összefoglaló

Értékben 3,7 százalékos, dobozforgalom tekintetében 1,5 százalékos visszaesés. 573 milliárd forintos összforgalom, ezen belül csaknem 60 százalékos generikus penetráció. A patikai értékesítés vezető terápiás területei a sztatinok, illetve a fájdalomcsillapítók csoportja. Ezek a magyar gyógyszerpiac tavalyi évének legfontosabb paraméterei. De nézzük a részleteket!

A tavalyi év számos bizonytalanságot tartogatott a gyógyszeripar szereplőinek, ám az utolsó hónapok némi megnyugvást hoztak, hiszen a költségvetés elfogadásával úgy tűnik, az idei gyógyszerkassza marad a 2012-es szinten. A piac mutatói ezzel együtt negatív irányba mozdultak el, a 2011-es évhez képest mind értékben, mind volumenben (dobozszám tekintetében) csökkent a gyógyszerforgalom.

A tavalyi év teljesítményében egyértelműen tetten érhető a referenciaárazás – azon belül is leginkább a féléves vaklicit – értékcsökkentő hatása. Bár volumen tekintetében is zsugorodó piacról beszélünk, az értékbeli csökkenés komoly változás a korábbi évek lassuló növekedési tendenciája után. A vezető gyártók néhány kivételtől eltekintve szinte mind veszteséget könyvelhettek el a korábbi évhez képest.  A jó ideje zajló generikus program hatása is egyértelműen kimutatható, hiszen 2012-ben a generikumok aránya a terápiás napokat tekintve megközelíti a 60 százalékot.

Beszédes számok

A gyógyszeripar tavaly komoly csökkenést volt kénytelen elkönyvelni. Most már egyértelműen tapasztalható az a negatív tendencia, ami az elmúlt két-három év fiskális szemléletének érvényesülését bizonyítja. A cégeknek nemhogy a kétszámjegyű növekedésről kell lemondaniuk, de az egyszámjegyű, folyamatosan lassuló növekedés is átfordult a negatív tartományba. A teljes gyógyszerpiac – a termelői áron számolt értékesítést tekintve – 3,7 százalékkal csökkent 2012-ben. Ráadásul, 2011-hez képest a dobozforgalmi adatok is nagyobb mértékű csökkenést mutatnak: míg tavalyelőtt 0,6 százalékos csökkenés jellemezte a piacot, 2012-ben ez a csökkenés már 1,5 százalékot tett ki.

A gyógyszerpiac tavalyi forgalma 573 milliárd forint volt, ebből a patikai csatorna 442 milliárd, a kórházi pedig 131 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el. A csatornák forgalma közötti mozgás elsősorban a 2012. év elejétől érvényben lévő, tételes finanszírozású termékek kórházi csatornába történő átmozgatásának köszönhető. A patikai csatorna vezető terápiás területe értékben továbbra is a sztatinpiac (C10A), dobozszám tekintetében pedig a fájdalomcsillapítók piaca (N02B).

Kedvezőtlen gyógyszeripari környezet

A 2012. év is tartogatott megszorító intézkedéseket a gyógyszergyártók, valamint az ellátási lánc egyéb szereplői számára. Folytatódott például a vaklicit, amit az egészségügyi kormányzat sikertörténetként értékel, hiszen az árak letörésével – és ezzel akár bizonyos hatóanyagpiacok „bedöntésével” – komoly megtakarítást könyvelhetett el. A 2011. októberi árajánlattételt követő két licit árcsökkentéseinek átlagos mértéke szolidabb volt, de még mindig kétszámjegyű, 18-20 százalék körüli, bár ez hatóanyagonként változik. Volt, ahol 5 százaléknál is alacsonyabb mértékben, de akadt olyan molekula is, ahol egy-egy piac „megnyerése” érdekében a gyártók akár 60-70 százalékkal is csökkentették áraikat.

Az árcsökkentés több szempontból is negatív hatást fejthet ki, egyrészt a betegek számára szűkül(het) a gyógyszerpalettához való hozzáférés, hiszen a gyártók adott esetben úgy is dönthetnek, hogy már nem éri meg bent tartani a támogatásban az adott készítményt. Másrészről, a nemzetközi referenciaárazás miatt a gyártó dönthet úgy, hogy inkább nem megy bele egy árversenybe, elkerülve egyéb, stratégiailag fontosabb piacainak elvesztését.

Az ellátási láncban a legnagyobb veszteséget a nagykereskedők szenvedték el, hiszen a tavaly augusztusi árrés-átcsoportosítást, valamint a vaklicitből és az egész generikus programból fakadó árrés-kiesést a kormányzat még az iparűzési adó megemelésével is tetézte. A patikai piacon kialakult helyzeten a kormányzat többek között a generikus ösztönző rendszer bevezetésével és az augusztustól érvényes árrés-átcsoportosítással próbált enyhíteni, azonban a patikai tulajdonviszonyok rendezése kapcsán az elkövetkezendő egy-két év még számos nehézséget tartogat.

Vezető gyógyszervállalatok: kétszámjegyű csökkenés

2012-ben Magyarország vezető gyógyszervállalatainak TOP 10-es rangsora némileg átalakult a korábbi évekhez képest. A legfontosabb változás egyértelműen a cégek csökkenő forgalma, ami alól kivételt képez a specialista termékportfólióval rendelkező Roche. A cég ennek köszönhetően a 2011-ben megszerzett nyolcadik helyről tavaly a negyedik helyre ugrott előre. Éves forgalma 30 milliárd forint fölé emelkedett, amivel a Richtert, az MSD-t, a Pfizert és az Egist is megelőzte.

A ranglistát értékben továbbra is a Novartis csoport vezeti 52 milliárdos éves forgalommal, ami ezzel együtt is 4,3 százalékos csökkenést jelent a 2011-es évhez képest. A cég termékportfóliójában a vezető márkák között némi átrendeződés figyelhető meg. A vezető helyet továbbra is a Glivec tölti be, éves szinten majdnem 6 milliárdos forgalommal, ami szolid, 0,1 százalékos növekedést jelent 2011-hez képest. Legjobban növekvő termékei csaknem 1,5 milliárd forint pluszbevételt eredményeztek a cégnek; e termékek a Xolair, a Zarzio és a Lucentis, illetve néhány Sandoz generikum esetében is jelentősebb növekedés tapasztalható. A terápiás csoportokat tekintve a cég portfóliójában a három legfontosabb terület az onkológia, a kardiológia és légúti megbetegedések kezelésére szolgáló szerek. A kardiológiai készítmények forgalma 15 százalékos csökkenést mutat a tavalyi évhez képest, aminek legnagyobb része a valsartan hatóanyag-tartalmú készítmények forgalomcsökkenéséből fakad. A legnagyobb növekedést ezzel szemben a légúti megbetegedések kezelésére szolgáló szerek eredményezték, ezek közül is kiemelendő a Xolair és az Onbrez Breezhaler, amelyek az asztma és COPD kezelésére használhatók.

A cégek ranglistáján az első három helyen nem történt változás, hiszen a Novartis, a Sanofi és a Teva is megőrizte dobogós pozícióját. A már korábban említett Roche előrelépésén kívül az Egis csúszott vissza a korábbi ötödik pozícióból a nyolcadik helyre. Kétszámjegyű csökkenés figyelhető meg a Sanofi, a GSK, az Egis és a Richter esetében is.  Abszolút értékben a Sanofi több mint 5 milliárd forintot (elsősorban Taxotere nevű készítményén), a Richter és az Egis körülbelül 4 milliárd forintot, a GSK pedig 2,5 milliárd forintot veszített 2012-ben a korábbi évhez képest. A TOP 10-ben található vállalatok közül egyedül a Roche tudott nőni 10,7 százalékkal.

Vezető terápiás területek: kisebb átrendeződés

A vezető terápiás területek rangsorában a tavalyi év folyamán történt némi átrendeződés. Az értékbeli rangsort ugyan továbbra is az L01X ATC-csoport vezeti (daganatellenes készítmények), amelyet a biológiai szerek csoportja (L04F) és a koleszterinszint-csökkentők (C10A) követnek a dobogón. Egy-egy helyet léptek előre az inzulinok (A10C), a fájdalomcsillapítók (N02B), a véralvadási faktorok (B02D) valamint a heparinok (B01B). A ranglistán 2011-hez képest hátrébb csúszott a PPI-ok csoportja (protonpumpa-gátlók, A02B), valamint az ACE-gátlók (C09B) piaca.

Az öt vezető terápiás területen belül az originális készítmények és a generikumok arányát tekintve nem tapasztalható komolyabb elmozdulás. A legerőteljesebb generikus penetráció a sztatinok piacán történt, ahol 2011-hez képest a generikumok aránya volumenben nőtt néhány százalékot, viszont az árcsökkentések hatására az értékbeli arány csökkent. Érdemes megemlíteni az antipszichotikumok piacát is, ahol a 2011-es évhez képest a generikumok piaci részesedése dobozban 10 százalékkal nőtt, értékben viszont csak minimális változás figyelhető meg.

Tavaly szinte valamennyi terápiás területen történt forgalomcsökkenés – mind volumenben, mind értékben. A vezető terápiás területek közül kétszámjegyű csökkenést tapasztalhattunk a koleszterincsökkentők, a PPI-ok, az antipszichotikumok és az egyéb kardiológiai terápiák esetében. A koleszterincsökkentők több mint 6 milliárd, a PPI-ok majdnem 4 milliárd, az antipszichotikumok pedig 3 milliárd forintot veszítettek.

A generikus termékek térnyerése miatt az átlagárak a vezető terápiás csoportokban is tovább mérséklődtek. A legnagyobb csökkenés a PPI-piacon tapasztalható, ahol az átlagárak 26 százalékkal estek vissza. A koleszterincsökkentők piacán 25 százalékkal, az antipszichotikumok piacán pedig 15 százalékkal csökkentek az átlagárak 2011-hez képest.

Specialista termékek: továbbra is az élmezőnyben

Az öt legnagyobb forgalmú gyógyszer idén is a Clexane, az Avastin, a Humira, a Remicade és a Glivec lett, azonban a rangsorban a Humira a korábbi ötödik pozícióból a harmadik helyre lépett előre, aminek következtében a Glivec és a Remicade egy-egy helyet visszacsúsztak. A Clexane 2012-ben 8,8 milliárd forintos forgalmat tudhat a magáénak, ami több mint 1 milliárd forintos forgalomnövekedést jelent. A legnagyobb – 1,6 milliárd forintos – forgalomnövekedéssel azonban mégsem ez a készítmény, hanem az Avastin büszkélkedhet.

 

A regisztrált, vény nélkül is kapható készítmények piacának növekedése 2012-ben – a korábbi 3,6 százalékhoz képest – 2 százalékra mérséklődött. A volumenbeli csökkenést (-1,8 százalék) a gyártók áremeléssel tudták kompenzálni. Az OTC-termékek toplistáját 2012-ben is az Algoflex vezeti. A tavalyi évhez képest a Neocitran, a MagneB6 és a Detralex előrébb léptek, az Aspirin Protect viszont a korábbi második helyről a negyedikre csúszott vissza. 

 

Az előrejelzések azt mutatják, hogy a hazai gyógyszerpiac még 2013-ban is csökkenni fog. A beszűkült lehetőségek miatt a gyógyszercégek számára létfontosságú, hogy erőforrásaikat, értékesítési és marketingstratégiáikat a megváltozott környezethez igazítsák. Új teljesítménymutatók jelennek meg, ezért a gyógyszer fejlesztése és értékesítése során is egyre fontosabbá válik például a beteg mint fő célcsoport.

Csihi Alexandra, IMS Health, sales specialist

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>