„Alapos munka – a szemétbe vele!”

Súlyos kritikák a Semmelweis Terv kapcsán

Több szakmai szervezet is pozitívan értékelte az egészségügyi államtitkárság Semmelweis Tervét, amely az egészségügy megmentésének irányait kívánta felvázolni. A vitairat azonban számos negatív kritikát is kapott, amelyek a koncepció hiányosságaira mutatnak rá.

 

(Az állam) preferált, sávos referenciaár-rendszert alakítana ki a generikus gyógyszerek társadalombiztosítás által történõ támogatására, ezáltal ösztönözve nagyobb árengedményekre a gyártókat. Támogatná a lejárt szabadalmi védettségû biológiai készítmények másolatainak (bioszimiláris készítmények) piacra kerülését. Nem büntetné, hanem anyagilag ösztönözné az orvosokat a költséghatékony gyógyszerrendelésre. Állami, szakmai háttérintézmény koordinálásával betegtájékoztató programokat indítana. Megfontolandónak tartja a társadalmi, családi progresszivitás elvén nyugvó gyógyszerár-támogatást, többek között azt, hogy a gyermekek adott életkoráig a gyógyszerek költségét az állam részben átvállalja. Hozzányúlna a jelenlegi közgyógyellátási rendszerhez is, annak érdekében, hogy megszûnjenek a településenként jelenleg meglévõ különbségek. Néhány elképzelés, amely helyet kapott az Újraélesztett egészségügy/Gyógyuló Magyarország/Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére címet viselõ vitairatban. 
     A 64 oldalas dokumentum elkészítõi talán maguk sem gondolták, hogy érdemi választ kapnak a felhívásukra. Hogy lesznek okvetetlenkedõk, akik kíméletlenül rávilágítanak a „mentõakció” gyenge pontjaira.

 

A részletekben rejlõ idõzített bombák

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) a honlapján tette közzé véleményét a koncepciógyûjteménnyel kapcsolatban. Az írást dr. Éger István jegyzi. Az elnök szerint a vitairat teljes nyíltsággal tárja az olvasó elé a hazai egészségügy helyzetének bonyolultságát, és egyben lehetetlen helyzetét. Kritikaként említi, hogy a dokumentum deklaráltan nem tükrözi a Kormány álláspontját. Mint Éger írja,

 

– a szerzõk ismét abba a hibába esnek, hogy a cél megvalósításához szükséges eszköz, a struktúra felõl közelítik meg a rendszert; és az anyagi szûkösséget mint megváltoztathatatlant tekintve próbálnak a szerkezet igazgatásával megoldásra törekedni. Szerinte ennek éppen fordítva kellene történnie: ha a célokat illetõen megtörtént a közmegegyezés, akkor ahhoz kell rendelni a céloknak leginkább megfelelõ struktúrát. Csak ezt követõen lehet, sõt kell az ügyet beárazni, szembesíteni a gazdasági realitásokkal, és ennek ismeretében meghatározni a rendszeren belüli prioritásokat, és a cél megvalósításához szükséges idõtávokat. A vitairat egyik nagy hiányossága, hogy nélkülözi a felmerülõ, illetve megnevezett feladatok árát, és azok forrásának a megnevezésére sem tesz kísérletet.
– ugyancsak nem tûnik ki egyértelmûen a vitairatból, vajon a jövõben állami egészségügy lesz-e kívánatos Magyarországon, avagy a 22 évvel ezelõtt kialakított és azóta is mûködõ, társadalmi egészségbiztosítás típusú biztosítási rendszerre számítanak.
– az anyagban méltatlanul mellõzik a népegészségügy és különösen a prevenció ügyét. A helyzetértékelés nem tér ki,
a tervezett teendõk pedig nem támaszkodnak Magyarország régióinak morbiditási és mortalitási adataira, ami alapvetõ volna a valós szükségletek meghatározása szempontjából.
– hiába hangoztatja a tárca a folyamatos és széles körû szakmai egyeztetést, kommunikációt, a valóság az, hogy ez például az orvosi kamarát érintõen még meg sem kezdõdött.

Dr. Éger István összefoglalásképpen megjegyzi: a nagy igyekezettel és nyilvánvaló jó szándékkal elkészített Semmelweis Terv várható és vélhetõ kudarcát a részleteiben rejlõ idõzített bombák, mindenekelõtt a megvalósításához egyértelmûen hiányzó források fogják okozni.

 

Visszavonni vagy teljesen átdolgozni

A magát pártpolitikailag függetlennek mondó, liberális szellemi mûhely, a Republikon Intézet részletesen elemezte az Orbán-kormány egészségpolitikájáról szóló vitaanyagot, és – a Nemzeti Konzultáció által felkínált lehetõséggel élve – 13 pontban fogalmazta meg javaslatait a Semmelweis Terv kapcsán (amelyek tételesen a szervezet honlapján olvashatók).
     Az intézet munkatársai szerint a Semmelweis Tervvel egy kifejezetten káros, csak visszavonásra vagy teljes átdolgozásra alkalmas koncepciót vázolt fel Szócska Miklós államtitkársága. Mint írják, sem a megalkotni kívánt új szisztéma, sem annak egyes elemei nem képesek egy színvonalas, finanszírozható, a betegek érdekében mûködõ magyar egészségügyet teremteni. Ehelyett – amennyiben a tárca elképzelése a jelen formában valósul meg – a közeli csõd, az ellátás színvonalának és elérhetõségének drámai romlása, valamint a betegjogok elfogadhatatlan csorbítása látszik valószínûnek.
     „A terv a magyar egészségügy új struktúrájában egy állami rendszert preferál, ahol kevesebb kórház alacsonyabb színvonalon látja el a jogfosztott betegeket – olvasható az elemzésben. – Az államosítás vesztesei az önkormányzatok, illetve az önkormányzati intézményekben gyógyuló betegek lehetnek. Ezek az intézmények ugyanis nem lesznek részesei a konszolidációnak, azaz az õ betegeikre kevesebb pénz jut, mint az állami kórházakban fekvõkre. A területi alapú ellátásszervezés új, nagytérségi formája pedig abszurd helyzeteket eredményez: egy Esztergom környéki kistelepülés lakója például kénytelen lesz Gyõrbe utazni, ha a nagytérségi központban nyújtott ellátásra van szüksége!” 
     Ha a jelen elképzelések megvalósulnak, a Republikon szerint a betegek helyzete tovább romlik. Példaként említik, hogy a felállítandó Országos Betegjogi Központ deklarált feladatai között nem szerepel a betegjogok védelme, miközben ide rendelték például az orvosok védelmét. „Mindezt összevetve azzal, hogy eközben csökkenteni kívánják a mûhibák miatt ma is csak ritkán megítélt, sokszor megalázóan alacsony kártérítési összegeket, közvetett módon megszüntetik (azaz csak a tehetõsek számára biztosítják) a szabad orvosválasztást, és lehetõvé teszik, hogy a gazdagok a kórházi várólisták élére (a kevésbé tehetõsek elé) vásárolják magukat.”
     A Semmelweis Terv gyógyszertámogatásra vonatkozó része az intézet véleménye szerint páros lábbal tiporja a tisztességes verseny szabályait: „példátlan módon, a szöveg konkrét gyógyszer mellett lobbizik, annak márkanevét említve, méghozzá olyan ígérettel, hogy erre a gyakorlatilag még kísérleti stádiumban lévõ készítményre plusz állami forrásokat szánnának.”
     Azt is sérelmezik, hogy az elméletileg nyilvános vitaanyag gyakorlatilag elérhetetlen volt a szélesebb közönség számára; a „vita” kezdetén egyetlen nyilvános fórumon (ide értve a minisztérium honlapját) sem tették közzé, sem elektronikus, sem nyomtatott formában.
     A Republikon úgy véli, hasonló elvek vezették a javaslat szövegezõit is: „hol szándékoltan túlbonyolított nyelvezettel fogalmazva a sorok közt rejtik el a lényegi mondandót, hol pedig a vélhetõ kapkodás okán tartalmilag és nyelvtanilag is hibás, illetve értelmetlen mondatok születtek.” Konklúziójuk szerint a Semmelweis Terv nemhogy a magyar egészségügy megmentésére, de – formai okokból – még a társadalmi vitára is alkalmatlan.

 

„A Semmelweis Terv kettévágná Vas megyét”

A Semmelweis Tervben leírtak elfogadhatatlanok Vas megye számára – jelentette ki Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyûlés elnöke, a Fidesz országgyûlési képviselõje. Felháborodásának oka, hogy a vitairatban napvilágot látott elképzelés szerint Vas megyét két részre bontanák: az egyik fele Gyõrhöz, a másik pedig Zalaegerszeghez, mint nagytérségi ellátó központhoz tartozna.
     „A tervezetben leírtak olyan fokú ismerethiányra utalnak, amelyet abszolút nem tudunk elfogadni” – mondta Kovács Ferenc. Meggyõzõdése szerint, ha a Semmelweis Terv írói ismerték volna azt a tényt, hogy a szombathelyi Markusovszky Kórház egyetemi oktatókórház, ahol rengeteg professzor és tudományos fokozattal rendelkezõ szakember dolgozik, talán le sem írták volna azt, amit papírra vetettek. Az elnök annak a reményének is hangot adott, hogy mivel a terv csupán munkaanyag, jó esély van arra, hogy a koncepció még változzon.

 

Szocialista idõket idézõ állami egészségügy

Az ügy kapcsán az elõzõ kurzus egyik egészségügyi minisztere, Horváth Ágnes is hangot adott véleményének. A Népszabadság hasábjain megjelent írásában az egészségügy hosszú ideje tartó válságának okaként az évtizedek óta alig változó szemléletet; a jelenlegi keretek között megoldhatatlan finanszírozási problémákat; a tisztázatlan viszonyokat; az egészségügyi szolgáltatások költsége és az ellátásért fizetett összegek (járulékok) közötti aránytalanságot; a biztosítási rendszer átalakításának elmaradását; a minõségjavító verseny hiányát; valamint az államhoz és a mindenkori kormányhoz fûzõdõ illúziókat jelöli meg. 
     Az egykori egészségpolitikus szerint a nyilvánosságra hozott terv segítségével nem menthetõ meg az egészségügy, mivel a javasolt felszínes terápia nincs összhangban az anyagban leírt súlyos állapottal. A terv nem hirdet meg átfogó reformot, holott a diagnózis alapján erre lenne szükség. 
     Horváth Ágnes úgy látja, a Semmelweis Tervvel a kormány egyértelmûen az állami egészségügy mellett teszi le a voksát: „az állami ellátásszervezõ az állami tulajdonú intézményekbe irányít, az állam mondja meg, hogyan kell az ellátást nyújtani, és az egészet az egyetlen állami hivatal finanszírozza. A jobb minõséget, a felelõsebb gazdálkodást vagy a nagyobb betegelégedettséget visszaigazoló verseny semmilyen szinten nem jöhet létre. A magántulajdonú szolgáltatókat is érintõ szektorsemleges finanszírozás távoli álom” – olvashattuk a Népszabadságban. 

 

A generikumok és a kis cégek elõnyben

Mivel a jövõ évi gyógyszerköltségvetés azonos az ideivel, ugyanakkor a lakosság megbetegedési mutatói nem javultak, a kassza betartása érdekében szigorú gazdálkodás várható az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál. S mivel a kormány szándéka szerint a betegek gyógyszerterhe sem nõhet, várhatóan a gyártóknak kell ismét mélyen a zsebükbe nyúlniuk – írta a Világgazdaság.
     Iparági elemzõk úgy látják, a januárban hatályba lépõ jogszabály-módosítások az olcsó generikus szereknek és a gyorsan növekvõ kis cégeknek kedveznek, míg a valódi vesztesek a nagy gyógyszergyártók és azok lesznek, akik úgynevezett támogatásvolumen-szerzõdést kötnek a biztosítóval.

 

TT

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>