Csak a szentek alhatnak nyugodtan!

Az etikai kódex és következményei

Az új etikai szabályrendszerrel, annak szinte határtalan fegyelmi erejével számos gyógyszerész és gyógyszertár sorsát tudják ellehetetleníteni, hiszen a legenyhébb etikai vétség is tízszeres munkabérnek megfelelõ bírsággal járhat. Igaz, mindenki kérhet bírósági felülvizsgálatot, de ettõl még a végrehajtás elindul.

 

Pár elhamarkodott, etikai hévvel meghozott, de jogilag meg nem alapozott határozat komoly kárt okoz a gyógyszerésznek, a gyógyszertárának, az azzal kapcsolatban álló beszállítóknak, nagykereskedõknek, a betegeknek, összességében tehát a gyógyszerellátásnak, amit kártérítés keretében a Magyar Gyógyszerészi Kamarának, végsõ soron pedig az államnak, azaz nekünk kell megfizetnünk!
Tudja-e a kedves olvasó, hogy mit enged és mit tilt az általános erkölcs? Általában igen, de konkrétan valószínûleg nem. Az általános erkölcs általános. Mindenkiben a szerint van meg, hogy mit hozott
otthonról. Az általános erkölcs szabályai íratlanok. Megszegõit ezért nehéz számon kérni, és nagy felelõsség büntetni õket. A Magyar Gyógyszerészi Kamara Etikai Bizottságára mostantól ez a feladat vár. Íratlan szabályokat írásban számon kérni.

 

Nincs definiálva, mégis szankcionálható

Az október végén elfogadott Etikai Kódex alapján a testület „elmarasztalja azokat, akik esküjüket, s ezzel a szakmai és erkölcsi szabályokat megszegik”. Néhány sorral késõbb ez olvasható: „Ebbõl következik, hogy a gyógyszerészeknek nem csupán a jogszabályok és a Kódex elõírásait kell betartaniuk, hanem a gyógyszerészi hivatásnak az általános erkölcsbõl levezethetõ követelményeit is.”

     Tehát e rendelkezés alapján nemcsak az etikai szabályokkal, hanem az elvárt erkölcsi szabályokkal is tisztában kell lennünk ahhoz, hogy ne kövessünk el etikai vétséget. Ez természetesen azt is feltételezi, hogy ezek az erkölcsi szabályok változatlanok és mindenkire egyformán kötelezõ érvényûek.

     Sajnos az Etikai Kódexbõl hiányzik, hogy betûrõl betûre mit kell érteni az „elvárt erkölcsi szabályok” alatt. Jogilag elfogadhatatlan, hogy az elvárt magatartásforma, jelen esetben az erkölcsös lét nincs rögzítve, mégis szankcionálható.

     Mielõtt legyintenénk erre, fontos tudni, hogy a legenyhébb etikai vétség esetén is kiszabható mellékbüntetésként „a mindenkori legkisebb kötelezõ munkabér havi összegének tízszereséig terjedõ pénzbírság”. Ha így nézzük, egyáltalán nem mindegy, hogy ki mit ért „elvárt erkölcsi szabályokon”, hiszen a gyógyszerész egzisztenciája múlhat rajta.

Ehhez képest már igazán mellékes, hogy a bírságolás menete nem szerepel a Kódexben.

 

A magánélet támadhatósága

Az általános erkölcsi szabályok kötelezõ érvényû ismeretén túl az Etikai Kódex hatálya a magánéletre is kiterjed: „A gyógyszerésznek szakmai tevékenységében és a magánéletben etikus magatartást kell tanúsítania.”

     Az ember persze tudja, hogy egy ilyen mondat általában mit jelent, de ahhoz, hogy ennek az elvárásnak mikor nem felel meg egy gyógyszerész, a Kódex adhatna valami támpontot, de nem ad. Az etikátlan magánélet meghatározása az Etikai Bizottság tagjaira vár.

     Hasonlóan nehéz helyzetben lesz a Bizottság tagsága, amikor valakit azért kell majd büntetni, mert az írott szabályokat betartja ugyan, az íratlanokat viszont nem: „A gyógyszerész munkája etikai szempontból összeférhetetlen olyan cselekvéssel, amelyet az írott társadalmi szabályok nem korlátoznak ugyan, de az általánosan elfogadott etikai normákba ütközik.”

     Túl azon, hogy jogbölcselettel foglalkozó jogtudósok sem tudnák még a teljesség igénye nélkül sem meghatározni az elvárható elfogadott etikai normákat, a Kódex erre bátran vállalkozik, sõt a legenyhébb, általánosan elfogadott etikai norma megszegése esetén is a mindenkori legkisebb kötelezõ munkabér havi öszszegének a tízszeresét is kiszabhatja bírságnak, ami az adott gyógyszerészt ellehetetlenítheti, egzisztenciáját kilátástalan helyzetbe hozhatja!

 

A véleménynyilvánítás korlátai

Az íratlan erkölcsi és etikai normák magánéletre is kiterjedõ betartatásán túl az Etikai Kódex az Alkotmányt is újraértelmezi: „A választott testületek által kialakított, elfogadott és képviselt kamarai véleménnyel ellentétes, attól eltérõ tartalmú egyéni vagy valamely kamarai szervezeten belül kialakított kisebbségi vélemények kinyilvánításának helye – a Kamara Alapszabályának figyelembevételével – elsõdlegesen a kamarai testületek és rendezvények fóruma. A kisebbségi álláspont kialakítása és képviselete nem irányulhat a szakma méltóságának és presztízsének csökkentésére, nem vezethet a kamarai álláspont gyengítésére, más kamarai tag jogos érdekeit nem sértheti.”

     Ez azt jelenti, hogy az MGYK által hozott bármilyen határozat, vélemény, nyilatkozat kommentárja csak támogató lehet. Ellenkezõ esetben etikai vétséget követ el az a tag, aki – alkotmányos alapjogaival élve – bírálja vagy minõsíti köztestületének mûködését. Érdemes tudni, hogy ez a paragrafus lényegében a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza, ami alapjog!

 

Bûnös vagy nem bûnös?

A gyógyszerész természetesen legyen erkölcsös, viselkedjen etikusan és éljen úgy, hogy nem hibázik még a magánéletében sem. Fogadja el, hogy alapjogaiban korlátozzák – legalábbis a Kódex szövege szerint –, de hogy esetleges bûncselekmény elkövetésére miért kötelezik, érthetetlen: „Továbbá etikai vétséget követ el, aki az általa észlelt gyógyszerészettel kapcsolatos bûncselekményeket, valamint szabálysértéseket és a gyógyszerészeti etika megsértõit az arra hivatott szervnek 15 napon belül nem jelenti. A kamarai tag joga és kötelessége etikai vétség észlelése esetén azt jelenteni a kamarának.”
Mindez azt jelenti, hogy a kamara

     elvárja a tagjaitól, hogy 15 napos rögtönítélõ bíróságként saját maguk mérlegeljenek és bizonyosodjanak meg tagtársuk etikai vétkességét illetõen. Ha valaki bizonytalankodik és nem jelent, de késõbb kiderül, hogy valóban fennállt az etikai vétség ténye, úgy õ maga is etikai vétséget követ el. Ha feljelenti tagtársát és kiderül, hogy az illetõ ártatlan, úgy a Büntetõ Törvénykönyv szerint egy évig terjedõ szabadságvesztéssel sújtható bûncselekményt követ el.

     Ha ez a szabályozás így marad, akkor a gyógyszerészek bármelyik pillanatban etikai eljárás, rosszabb esetben bûnvádi eljárás kellõs közepén találhatják magukat.

 

Gazdaságetika és kölcsönös bizalom

Az erkölcsös, etikus, jogaiban korlátozott és besúgásra kötelezett gyógyszerésznek függetlennek is kell lennie: „A szakmai függetlenséget veszélyeztetõnek tekinthetõ különösen minden olyan megállapodás vagy szerzõdés, amely alapján a gyógyszerész érdekeltté válik abban, hogy a hozzá forduló páciensek számára egy adott gyógyszert, gyógyászati célú terméket, vagy egy adott gyógyszergyár vagy gyógytermék-elõállító termékét kínálja, ajánlja, akár jutalék, ajándék, bármilyen más elõny vagy ellenszolgáltatatás elérése érdekében.”

     A gyógyszerészeknek a „gazdaságetika” fogalmával is meg kell ismerkedniük, mégpedig: „A gyógyszerész gazdasági tevékenységében etikus üzleti magatartást tanúsítson, jogkövetõ és jogtisztelõ módon járjon el, betartva a szakmai, a hivatás- és gazdaságetikai normákat.”

     A gyógyszerésznek ezen túl azt is kell tudnia, hogy mit jelent a „kölcsönös bizalom elve”: „A gyógyszerészek egymás közötti szerzõdéseinek és megállapodásainak meg kell felelniük a kölcsönös bizalom elvének.” Ha már ilyen nyakatekert és jogilag megfoghatatlan rendelkezést rögzít a Kódex, a minimális elvárás az, hogy rögzíti a kölcsönös bizalom elvét, hiszen nincs olyan jogszabály, amely ezt az elvet definiálja.

 

Nehéz helyzetben

Az új, immár elfogadott Etikai Kódex értelmezése után (a teljesség igénye nélkül, persze) megállapítható, hogy a legnehezebb helyzetben az Etikai Bizottság tagjai lesznek, hiszen olyan íratlan normák, mint etika és erkölcs írott meghatározása nélkül kell majd a gyógyszerészek számára büntetõjogi felelõséggel járó írásos döntéseket hozniuk.

     A gyógyszerészek felelõssége most anynyi, hogy a testületbe olyan tagokat jelöljenek és válasszanak, akikrõl biztosan tudják, hogy neveltetésüknek, tudásuknak és eddigi munkájuknak köszönhetõen képesek és alkalmasak lesznek arra, hogy helyesen értelmezzék a kamara Etikai Kódexét.

 

Korodi Karolina
elnök, HGYSZ

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>