Egyértelmű keretek

Egyértelmű keretek

A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos jogszabályváltozások

A vállalkozások több, a kutatás-fejlesztés területét érintő változással szembesülnek 2012-ben. Ezek egy része régóta fennálló hiányt pótol, más része az ösztönző rendszer egyes elemeihez kapcsolódik. Az alábbiakban összefoglalva mutatjuk be ezeket az intézkedéseket.

A kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározására vonatkozóan 2011. december 31-ig több jogszabály is tartalmazott rendelkezéseket. A számviteli elszámolás kapcsán a Számviteli törvény definiálta az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés fogalmát. Megfogalmazását tekintve ezektõl eltérõ, de koncepciójában azonos fogalomrendszert tartalmazott az Innovációs törvény és az Innovációs Alapról szóló törvény. Az elõbbiekkel ellentétben a társasági adóról szóló törvény nem tartalmazott konkrét definíciót; ehelyett – az adóalapot csökkentõ tételek, illetve az adókedvezmények kapcsán, a kutatás-fejlesztési tevékenység meghatározására – a Számviteli törvényt és a Frascati Kézikönyet rendelte alkalmazni.

Ez a többszörös fogalmi szabályozás azt eredményezte, hogy a vállalkozásnak kérdéses esetben akár négy meghatározás szempontjából is vizsgálnia kellett a saját tevékenységét. Ezt a fogalmi diszkrepanciát a jogalkotó is felismerte, és 2012. január 1-jétõl bevezette a kutatás-fejlesztés egységes definícióját.

Az egységes definíció megfogalmazására az Innovációs törvény keretei között került sor, s ezzel párhuzamosan a Számviteli törvénybõl kikerült a meghatározás, továbbá a társasági adóról szóló törvénybõl is törölték a Frascati Kézikönyvre való hivatkozást. A továbbiakban alkalmazandó, egységes definíció külön meghatározza az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. A definíciók megegyeznek az Európai Unió K+F támogatásokra vonatkozó iránymutatásában használt fogalmi meghatározásokkal, ezzel is biztosítva az uniós és a hazai szabályozás összhangját. Bár külön utalás nincs rá, – az egységes definíció mellett – a Frascati Kézikönyv továbbra is háttéranyagul szolgál egy adott tevékenység kutatás-fejlesztési tartalmának megállapításához.

A jogalkotó régóta fennálló hiányt orvosolt azzal, hogy a K+F fogalmának meghatározása mellett a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység definícióját is jogszabályi szinten rendezte. Hiszen eddig a jogalkalmazók például a társasági adóalap csökkentésre való jogosultság megállapításakor csak az adóhatóság és az illetékes minisztérium által kiadott, kötelezõ erõvel nem rendelkezõ állásfoglalásokra, vagy egyedi esetben alkalmazható feltételes adómegállapítási határozatok tartalmára hagyatkozhattak. A meghatározások megalkotásával a jogalkotó ezeket a korábbi értelmezéseket és gyakorlatokat rögzítette a definíció szintjén. A saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység kapcsán a kutatás-fejlesztési megállapodás fogalma is bevezetésre került, amit az Innovációs törvény definiál.

A K+F minõsítés intézményének kialakítása

Az egységes fogalomrendszer bevezetése mellett 2012-ben egy olyan jogintézmény kialakítására is sor került, amely a jogbiztonságot a K+F kedvezmények igénybevételének területén hivatott megteremteni. Több évre visszanyúló probléma volt ugyanis, hogy amennyiben egy vállalkozás nem tudta eldönteni, hogy az általa végzett tevékenység kutatás-fejlesztésnek minõsül-e, nem állt rendelkezésére olyan hatóság, amely kétséget kizáróan döntést tudott volna hozni ebben a kérdésben. Amennyiben valamely hatóság mégis állást foglalt a tevékenység megítélésének kérdésében, abban az esetben is fennállt annak lehetõsége, hogy azt egy másik hatóság (például egy ellenõrzés keretében az adóhatóság) megkérdõjelezi. Erre a kockázatra tekintettel az olyan cégek, amelyek tevékenysége a kutatás-fejlesztés határterületén helyezkedik el, sok esetben inkább nem éltek az adókedvezményekkel és egyéb ösztönzõkkel.

Ezt a problémát rendezi megnyugtatóan a kötelezõ erejû K+F minõsítés intézményének kialakítása. A minõsítést kérelemre, díj megfizetése ellenében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala végzi el, döntésérõl pedig határozatot hoz. A kérelem a kizárólag még meg nem kezdett projekt, vagy egyértelmûen elválasztható projektrész minõsítésére vonatkozóan nyújtható be. A K+F minõség megállapítására vonatkozó kérelemmel párhuzamosan az is kérhetõ, hogy a hatóság vizsgálja meg, a kérelmezõ saját tevékenységi körben végzi-e a tevékenységet, illetve, hogy a tevékenységben milyen arányt képvisel az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által hozott határozat a projekt vagy projektrész változatlan tartalommal történõ megvalósítása esetén kötelezõ erõvel bír, megkérdõjelezésére más hatóság nem jogosult. Fontos hangsúlyozni, hogy a minõsítés csak változatlan tényállás esetén bír kötelezõ erõvel. Érdemes tehát a minõsítendõ projekteket vagy projektrészeket úgy meghatározni, hogy annak a kérelemben leírtakkal azonos tartalmi megvalósítása legalább valószínûsíthetõ legyen. A minõsítés elsõdleges felhasználási területe az adókedvezmények igénybevételének alátámasztása lehet, de egy pozitív tartalmú határozattal támogatások igénybe vétele esetén is igazolható a szubvencióval érintett projektek K+F tartalma.

Az egységes fogalomrendszer bevezetése, valamint a minõsítés intézménye lehetõvé teszi, hogy a vállalkozások egyértelmûen meghatározhassák, hogy az általuk végzett tevékenység valóban kutatás-fejlesztés-e vagy sem, kiszûrve ezzel a K+F ösztönzõ rendszer kockázatait.

Az adóösztönzõk változásai

A fogalmi egységesítésen túl, a K+F-hez kapcsolódó adóösztönzõk területén egyéb pozitív változás nem történt 2012-ben, eltöröltek viszont néhány eddigi kedvezményt. A K+F ráfordítások adóalap-csökkentõ tételként való figyelembevétele, valamint a kutatóhelyekkel való együttmûködés esetén járó adóalap-csökkentés változatlan formájában megmaradt, azonban a 2012. január 1-jét követõen a K+F közvetlen költségei között felmerült, vagy a szoftverfejlesztõ alkalmazására való tekintettel elszámolt bérköltség után már nem vehetõ igénybe adókedvezmény. Az átmeneti szabályok 2014 végéig teszik lehetõvé a 2012 elõtt felmerült, ilyen jellegû bérköltséghez kapcsolódó adókedvezmény kivezetését.

Az adózókat és a kutatóhelyeket is a legérzékenyebben érintõ veszteség az innovációs járulék kedvezményének eltörlése. Ez év január 1-jéig ugyanis a fizetendõ innovációs járulékot csökkenteni lehetett a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység, valamint a meghatározott szervezetektõl saját tevékenységhez kapcsolódóan megrendelt K+F tevékenység költségével. Kétségtelen, hogy egyes cégek visszaéltek ezzel a kedvezménnyel, hiszen gyakran olyan tanulmányokat is K+F költségként mutattak ki, amelyeknek valójában nem volt újdonságtartalma. Ennek volt köszönhetõ, hogy a közelmúltban az innovációs járulékkedvezmény az adóhatósági ellenõrzések fókuszába került, és a vizsgálatok számos esetben tártak fel visszaéléseket. Ezeket a visszaéléseket látva döntött úgy a jogalkotó, hogy eltörli a kedvezményt, és az abból befolyó többletforrásokat K+F-hez kapcsolódó pályázatok keretében osztja újra.

A K+F területéhez kapcsolódó támogatások

Az innovációs járulékból befolyó többletforrások felhasználási területe tehát a K+F támogatások biztosítása. Bár az Innovációs alap jelentõs öszszegû, korábban megkötött szerzõdésekbõl fakadó kötelezettségállományt görget maga elõtt, a befolyó innovációs járulék így is, már az idén lehetõvé teszi több új K+F pályázat kiírását. Ezek a pályázatok egyrészt hiányt pótolnak, hiszen a közép-magyarországi régió esetében uniós források csak nagyon korlátozottan állnak rendelkezésre, másrészt forrásokat tesznek elérhetõvé a kis- és középvállalkozások K+F tevékenységének, valamint az európai uniós programokban (EUREKA, EU 7. keretprogram) való magyar részvétel támogatására. Az elsõ pályázatok kiírása a hetekben várható, és az elõzetes elképzelések szerint a következõ években is folyamatosan áll majd forrás a pályázók rendelkezésére.

Mint látható, a 2012-es év a K+F tevékenységgel foglalkozók számára sok újdonságot hozott; ezek a változások egyrészt régóta nyitott kérdéseket tisztáztak, másrészt átalakították az ösztönzõ rendszert.

Dr. Koncz Barbara
adómenedzser

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>