Élet a válság alatt

Elhúzódó fellendülésre számítanak a magyar vállalatok

Legkorábban 2010 második félévében indulhat meg a gazdasági fellendülés – állítják a Coface Hungary Hitelbiztosító legutóbbi felmérésében részt vevõ magyar vállalkozások vezetõi, akik munkájuk során növekedõ kintlévõség-állománnyal és csökkenõ árbevétellel szembesülnek.

 

A Coface Hungary által megkérdezett több száz magyar vállalatvezetõ 41,6 százaléka nem reménykedik a közeli gazdasági fellendülésben, ehelyett legkorábban 2010 második felében számít biztató jelekre.
„Az, hogy a vezetõk szerint a kilábalásra legkorábban 2010 második felében kerülhet sor, két dolgot jelent – magyarázza Dercze Zoltán, a Coface országigazgatója. – Az egyik, hogy mivel a média is a 2010 második felére vonatkozó becslést szajkózza, az a mindennapi hangulat részévé vált. Így, ha a cégvezetõ ezt a dátumot jelöli meg, az valójában azt jelenti, hogy nem tudja, mire számítson. A másik, hogy mivel a piaci információk és a megrendelések alapján nehéz akár csak fél évnél is elõrébb látni, a várakozások azt jelzik, hogy abban az idõszakban, amit átlátnak, a vezetõk nem várnak változást.”
Mindezek mellett a megkérdezettek 39,9 százaléka eleve úgy nyilatkozott, hogy nem tudja megmondani a várt fellendülés kezdetének idõpontját.

 

A túlélés eszközei

Dercze szerint a magyar vállalkozások jó irányba mozdultak a túlélés érdekében. A legtöbben ugyanis úgy nyilatkoztak, hogy új piacokat kerestek, ami az országigazgató szerint jó reakcióképességet mutat. Másfelõl ez némiképp meglepõ is, mert az év elején a bejáratott piacokon olyan mértékben estek vissza a megrendelések, hogy a cégek nehezen találhattak idõt és alkalmat új piacok felépítésére. A Coface Hungary vezetõje ugyanakkor úgy látja, hogy a hazai cégvezetõkben nõ a tudatosság, hiszen körükben a második leggyakoribb intézkedés a válság kezelésére az volt, hogy áttekintették kintlévõségeiket. Dercze úgy véli, a vállalkozások ma már sokkal hamarabb lépnek a behajtás ügyében, és jelentõsen megnõtt a belsõ credit management tudatossága is.
A válság kezelése érdekében a harmadik legnépszerûbb megoldás a finanszírozási struktúra átalakítása lett. Mivel az idei év elsõ néhány hónapjában erõteljesen szûkültek a banki finanszírozási lehetõségek, így a cégek inkább a szállítókkal finanszíroztatnak, ami praktikusan úgy mûködik, hogy lassítanak a kifizetéseken. Emellett voltak olyan vállalkozások is, amelyek a rövid lejáratú forgóeszköz-finanszírozás egy részét faktorfinanszírozásra váltották, bár ez utóbbi egy kicsit drágább megoldás.
A leggyakrabban alkalmazott válságkezelõ módszerek között a munkaidõ csökkentése is helyet kapott, ám ez leginkább a gyártói vonalon volt jellemzõ. Ugyancsak életképes megoldásnak tûnt az eszközök részleges értékesítése is, hiszen azt, amit nem tudtak jól hasznosítani, érdemes volt készpénzre váltani a szûkös idõszakban. 

 

Visszaesõ árbevétel, növekvõ kintlévõség

A válság talán legszembetûnõbb jele az árbevétel visszaesése volt: a megkérdezettek 42,4 százaléka tíz százalék feletti visszaesésrõl számolt be; 18,3 százalékuk öt és tíz százalék közötti, míg 14,3 százalékuk 5 százaléknál kisebb mértékû visszaeséssel szembesült.
Ugyancsak negatív fejlemény, hogy – a Coface adatai szerint – a cégek 78,6 százalékának rendszeresen van lejárt követelése. Dercze szerint ez a szám magas ugyan, de nem meglepõ. A megkérdezetteknek az a 20,34 százaléka, akiknek nincs ilyen problémájuk, vélhetõen létfontosságú (azaz valóban pótolhatatlan) szállítók lehetnek, és a piaci pozíciójuk is erõs. Fontos megemlíteni, hogy a cégek bevallása szerint 57,6 százalékuknál nõtt a lejárt kintlévõség állománya.

 

Kiszámítható lemorzsolódás

A Coface prognózisa szerint a csõdhullám hamarosan eléri a tetõpontját, ami vélhetõen 2009 legvégén, 2010 elsõ hónapjaiban következhet be. A hazai csõdarány drasztikus magasságba ugrásának egyik oka, hogy Magyarországon a piac méretéhez képest túl sok cég mûködik, amelyek ebbõl következõen alultõkésítettek. A vállalkozások 92–94 százalékának az árbevétele nem éri el az évi húszmillió forintot, így ezek a kis cégek nem lesznek képesek elviselni a válság által rájuk rakott terhet. Dercze szerint ez nem is feltétlenül baj, mert hosszabb távon úgysem tud megélni egymás mellett ennyi, igen kis árbevételû cég. Példaként az építõipart említi, ahol nálunk tízszer annyi cég van bejegyezve, mint Ausztriában, holott a piac mérete nem nagyobb. Az alvállalkozói rendszert pedig sokszor az adó- és járulékszabályok kijátszására hozzák létre.

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>