A szisztémás vénagyógyszerek piaca
2013 első negyedében a vény nélkül kapható visszérgyógyszerek forgalma látványosan nőtt, míg a receptre kapható készítményeké valamelyest csökkent (az előző év azonos időszakához képest), amivel összességében végre sikerült megtörni az elmúlt esztendők negatív tendenciáját. A szegmens – évek óta tapasztalható – második negyedévi, kiugró eredményeiért gyakorlatilag egyetlen készítmény „tehető felelőssé”.
A vénák megbetegedését, kitágulását kezelő szereket alapvetően három nagy csoportra oszthatjuk: az aranyér tüneteit, illetve az alsó végtagok visszerességét lokálisan csökkentő készítményekre, valamint a szisztémásan ható gyógyszerekre. Az utóbbiak általában mindkét területre jótékonyan hatnak, ám azt az engedélyezett indikáció határozza meg, hogy e termékeket konkrétan mire írják/adják ki. Jó részüket kizárólag vénapanaszokra ajánlják, míg a többi aranyér esetén is alkalmazható. Alábbi cikkünkben a szisztémásan ható szegmens termékeit, forgalmának alakulását vesszük szemügyre.
Trendforduló
A szájon át alkalmazott vénagyógyszerek piaca már termelői áron számolva is egy csaknem milliárdos forgalmú piac, amelynek bevételei körülbelül tucatnyi készítményből származnak. A szegmensre – 2010 elejétől egészen 2012 végéig – dobozforgalom tekintetében, összességében a lassú, folyamatos csökkenés volt jellemző. Ez 2011-ben az egyes negyedévekben 20-30 ezerrel, míg 2012-ben 20-60 ezerrel kevesebb eladott dobozt jelentett, az előző év azonos időszakához képest. A tavalyi év utolsó három hónapjában például mindez csaknem nyolcszázalékos visszaesést eredményezett. Ez a trend tört meg az idei év első negyedében, amikor is a szereplők együttesen nagyobb forgalmat produkáltak, mint a 2012 januárja és márciusa közötti időszakban.
Tavaszi lendület
Az ebben a termékkörben tapasztalható másik látványos tendencia minden év második negyedének kimagasló eredménye. Az egyes készítmények forgalmának alakulását vizsgálva hamar kiderül, hogy eme anomáliáért éppen a legnépszerűbb vény nélkül is kapható termék, a Detralex a felelős. Míg a többi gyógyszer eladásai meglehetősen egyenletes görbét adnak ki, a Servier készítménye az áprilistól júniusig terjedő időszakban rendre 60-70 ezer dobozos többleteladást produkál. Mint az a Kantar Mediától havi rendszerességgel kapott hirdetési adatokból is kiderül, a cég tudatosan, intenzív reklámkampánnyal erősít rá arra a természetes fogyasztói igényre, ami a meleg időjárással bekövetkező végtagvizesedést kívánja orvosolni.
Harc a piacvezető pozícióért
Érdekesség, hogy bár a csoport 11 márkája között mindössze három klasszikus vényköteles gyógyszert találunk (a Venorutonnak van receptre és vény nélkül kapható gyógyszerformája is), 2012 végén a szegmens teljes dobozforgalmának több mint a fele (51,7%), az idei év első negyedében pedig a 43 százaléka e készítményekből származott.
Egészen a legutóbbi időkig – némileg meglepő módon – a csoport legnagyobb forgalmú terméke is egy vényköteles készítmény, a Doxium volt. A készítményt sokáig csupán a már említett második negyedévekben utasította maga mögé a Detralex, ám a Servier terméke legutóbb, 2013 első három hónapjában is az első helyen végzett. S minthogy a második negyedévek vitathatatlanul a Detralexéi, a fő kérdés, hogy a szer az augusztustól októberig terjedő időszakban is meg tudja-e majd őrizni vezető pozícióját.
Az „élmezőnyben” két receptköteles és két OTC-készítmény található. A lista-ötödik Venoruton tabletta az utóbbi években, ha nem is egy klasszissal, de stabilan 25-30 ezer dobozzal maradt el a negyedik Doxilek teljesítményétől, 2013 elején pedig tovább nőtt a hátránya. S mivel alapvetően évek óta stabil, beállt forgalmakról beszélhetünk, a Novartis készítményének, illetve az őt követőknek sem igen van esélyük arra, hogy az éllovasokat – legalábbis a közeljövőben – megszorongassák.
A csoporthoz az elmúlt két évben két új termék csatlakozott: a Varixinal 2011 elején, a Pierre Fabre Cyclo 3 Fortja pedig ugyanazon év második negyedében. Ám egyelőre egyiküknek sem sikerült akkorát dobbantania, hogy azzal mostanra – vagy akár csak egy rövidebb időre is – beverekedje magát az élmezőnybe. Pedig a Walmark készítménye ígéretesen indult: fél éven át a kilencedik legkeresettebb termék volt a piacon – jelenleg pedig sereghajtó.
Sok „kicsi” sokra megy
A bevételeket a dobozforgalmi rangsorral összehasonlítva, a pozíciókban – egy komolyabb előzést leszámítva – csupán egyszerű helycseréket láthatunk. Ebben a dimenzióban folyamatos a piacvezető hegemóniája – nem véletlenül, hiszen míg a Detralexből csupán 500 mg-os hatáserősség kapható, aminek a legkisebb kiszerelése (30 szem) is 2935 forintba kerül, a Doxiumból 250 mg-os hatáserősség is hozzáférhető, amiből a 30 szemes kiszerelés csupán 722 forint.
A legnagyobb ugrás a Venoruton tabletta nevéhez köthető, ami, bár „csupán” az ötödik legkeresettebb vénagyógyszer, gyártójának a harmadik legnagyobb összeget hozta a kasszába. E készítménynél a kisebb, 300 mg-os hatáserősség is 2274 forintba kerül (50 szem), a Venoruton Fortéért (60 szem) viszont már 3234 forintot kell fizetniük a betegeknek.
A dobozforgalmi adatokhoz képest látványos változás, hogy a bevételek dimenziójában rendre az OTC-készítményekből származik a nagyobb bevétel (63,7%), ami a vényköteles gyógyszerekhez képest magasabb dobozárakat feltételez. A forgalmak alakulását vizsgálva itt is kitűnik minden egyes év második három hónapjának dominanciája.
A gyártók piaci részesedését röviden megemlítve, a Venoruton három gyógyszerformájának, illetve a Sandoz által forgalmazott Doxilek együttes eladásainak köszönhetően a Novartis csoport a szegmens dobozforgalom tekintetében második, bevételek szempontjából a harmadik legnagyobb szereplője.
Tóth Tamás
