Gyógyszertárból egészségtár

A patika mint egészségközpont

Több tendencia is azt mutatja, hogy az egészségpiac növekedése és fejlõdése nem feltétlenül a hagyományos gyógyszerek piacán, illetve a hagyományos kereskedelmi módon valósul meg. Ezért – stratégiájukban, mûködésükben – a gyógyszertáraknak is át kell alakulniuk, ha követni akarják a piac fejlõdését, illetve részesedni akarnak abból.

 

Nagyon komoly korszakváltás elején állunk, amelynek legfontosabb jele a most megélt világválság. Pénzügyi, valamint túltermelési és értékesítési válságként is szokták jellemezni, ám emellett bizton állíthatjuk, hogy fogyasztási, sõt még mélyebben húzódó értékválság az, amit napjainkban megélünk.
Az értékválság színtere, egyik elszenvedõje és egyben a változások egyik fõ területe az egészségügy és az egészségipar, amely jelentõs változásokon fog átmenni az elkövetkezõ években. Az értékválságnak az egészségipart érintõ egyik meghatározó jele, hogy a ma széles körben alkalmazott közös értékmérõvel, a pénzzel nem tudjuk mérni az egészség értékét, különösen annak észlelt elemeit, bár az egészséggazdaságossági vizsgálatok erre kísérletet tesznek. A másik, hogy az egészségipar nem tudja megfelelõ mértékben közvetíteni és megjeleníteni a fogyasztói számára a nekik nyújtott hasznot. Ezáltal sokkal több kritika éri, mint amit a szakmai szempontok szerint elõállított érték indokolna, illetve amit a benne dolgozók jogosnak tartanak.
A most zajló korszakváltás egy meghatározó jellemzõje, hogy a technológiai fejlõdési hullámoknak köszönhetõen a gazdaság motorja is megváltozik, s ezt a szerepet egyre erõteljesebben az egészségipar veszi át. Különösen a biotechnológia és az idegtudományok fejlõdése révén, az új fejlesztéseket sok esetben az információtechnológiával és az informatikával ötvözve. A technológiai újdonságok mellett az emberek gondolkodása is megváltozik. A betegek pácienssé, illetve fogyasztóvá válnak, és valódi fogyasztóként egyre inkább dönteni is akarnak az egészségüket érintõ beavatkozásokról.

 

Fókuszban az ügyfélközpontúság

Az egészség érdekében alkalmazott megoldások és módszerek tárháza egyre tágul, miközben a gyógyszerhatóanyagok köre alig bõvül a világban: évente csupán néhány teljesen új gyógyszert törzskönyveznek. Ez azt is jelenti, hogy az egészségipar technológiaváltásának köszönhetõen a gyógyszer szerepe fokozatosan csökken, rengeteg egyéb megoldás jelenik meg, a különbözõ eszközöktõl kezdve a táplálék-kiegészítõkön és a funkcionális élelmiszereken keresztül a keleti gyógyító módszerekig. De ha önmagában a gyógyszerek körét nézzük, akkor is jelentõs változások elõtt állunk: a hatóanyag-központúság helyett egyre erõteljesebben jelenik meg az ügyfélközpontúság – például a kiszerelésben, a hatóanyag-erõsségben, a csomagolásban, és különösen a disztribúcióban. A változó igényekre utal, hogy a vitaminok piacán 2008-ban a magyar fogyasztók az összes megvásárolt vitamin 16 százalékát ügynöki hálózaton keresztül szerezték be, szemben a 2006-os 3 százalékkal.
A ma széles körben alkalmazott gyógyszerek egyre inkább tömegcikké válnak, amely körben a márkák és a termékek között észlelt különbségek is egyre kisebbek. Számos terápiában csaknem egyenértékûek a különbözõ hatóanyagok, az azonos hatóanyagú készítmények közötti csekély különbségekrõl nem is beszélve. Ezeknél
a gyógyszereknél sokkal fontosabb, hogy a beteg higgyen a gyógyszerében, és észlelje, hogy az alkalmazása jó neki, mint az, hogy milyen a hatóanyag klinikai vizsgálatokban mért teljesítménye. Már metaanalízisek is mutatják, hogy a gyógyszerek ajánlása során a termék helyett egyre inkább a fogyasztóra, a páciensre kell összpontosítani; azt a gyógyszert kell választani, ami a beteg szerint a legjobb. Szakmai szemüvegen keresztül az orvosok ezt gyakran egyéni érzékenységként fogalmazzák meg, a fogyasztók megismerésében elõrébb járó iparágakban viszont ezt az egyéni érzékenységet tudatosan használják ki a gyártók, a forgalmazók.

 


Bizalmi tõke és etikai korlátok

E tendenciákból is láthatjuk, hogy az egészségpiac növekedése és fejlõdése nem a hagyományos gyógyszerek piacán, a hagyományos kereskedelmi módon valósul meg, ezért a gyógyszertáraknak is át kell alakulniuk, ha követni akarják a piac fejlõdését, illetve részesedni akarnak abból. Ebbõl a szempontból is érdemes figyelembe venni a nagy gyógyszergyárak átalakulását. Ma már egyre több gyógyszergyártó jelenti ki, hogy õ „healthcare company”, jelezve, hogy stratégiája szerint jóval szélesebb körben gondolkodik, kutat és fejleszt, mint a gyógyszerek gyártása és forgalmazása. Emellett külön igazgatóságokat, részlegeket hoznak létre a fogyasztók jobb megértése és kiszolgálása érdekében.
A gyógyszertáraknak is érdemes követniük ezt a szemléletet. A patikai termékkör hazánkban is folyamatosan bõvül, azonban érdemes azt tovább bõvíteni, figyelve és a patikai stratégiába illõen kihasználva minden jó lehetõséget. Másrészt, a fogyasztó igényeit érdemes egyre jobban és egyre szélesebb körben kielégíteni. Felméréseink szerint ma még igen sok kielégítetlen igény van mind a gyógyszerekhez jutás, mind az egészséggel kapcsolatos termékek és információk terén. A legnagyobb hiány az egészséggel kapcsolatos hiteles információ területén mutatkozik, s talán ezért is vélekedik úgy a magyar felnõtt lakosság legnagyobb része, hogy a legszívesebben a gyógyszertárakban vásárolja meg a gyógyszereit. Érdemes élni ezzel a bizalommal, és a jelenleginél jóval nagyobb súlyt helyezni a hiteles egészséginformációkra, útmutatást adni a patikai vásárlóknak az egészséggel kapcsolatos kérdéseiket és problémáikat illetõen.
Ez az eddigieknél jóval szélesebb körû ismeretet, tájékozottságot igényel az expediálóktól, hiszen a gyógyszerek mellett egyéb termékeket is alaposan ismerniük kell. Azonban tudatos szakmai, kereskedelmi, fogyasztói és egészségügyi stratégiára alapozva egyetlen gyógyszertár mûködése során is meg tud térülni a képzést és fejlesztést célzó befektetés. Amennyiben egy gyógyszertárban sikerül elérni, hogy a vásárlók tényleg öncenzúra és megilletõdöttség nélkül kérdezzék gyógyszerészüket, újra és újra visszatérõen, ahányszor csak kérdésük és gondjuk van, az lehet az elsõ fontos lépés afelé, hogy a patikából valódi egészségtár válhasson.
A megváltozó egészségpiac újabb fontos jellemzõje lesz, hogy az egyes szolgáltatók szerteágazó együttmûködések révén tudják majd a legjobban kihasználni saját erõsségeiket. Az egészségtárrá alakuló patikák sikeres mûködtetéséhez érdemes ilyen helyi hálózatot is kialakítani. Ezáltal több ügyfélhez tud eljutni a gyógyszertár: mintha az intézmény falait sikerülne így kitágítani. Ma ezt a hálózatot számos patika a környezõ orvosokkal építi ki, amit gyakran ér elmarasztalás. Amennyiben ezt a kapcsolatot csupán egyszerû anyagi haszonszerzés motiválja, jogosnak tûnik ez a kritika, ha azonban az együttmûködésnek szakmai tartalma is van, ha rendszeres egyeztetések, konzultációk jellemzik, az mindenképpen a betegek javát (is) szolgálja.

 

Dr. Lantos Zoltán
divízióvezetõ,
GfK LHS Healthcare