Széles körű harc a hamis gyógyszerek ellen
A nem tiszta forrásból származó medicinák forgalmának túlnyomó része az interneten történik. S bár jelenleg is zajlik a felvilágosító kampány, aggasztó tény, hogy honfitársaink akár negyven százaléka is vásárolna ilyen módon gyógyszert. A jogalkotók a tavalyi év végén bűncselekménnyé nyilvánították a gyógyszerhamisítást.
A hamis gyógyszerek alkalmazásával járó kockázatok ma már nem csupán a harmadik világ országainak lakosait fenyegetik, de Európában, sõt Magyarországon is éreztetik a hatásukat. Az Európai Bizottság adatai szerint az elmúlt öt évben csaknem nyolcszorosára nõtt az unió határain lefoglalt hamis gyógyszerek aránya. Egy felmérés szerint évente 77 millió európai vásárol illegális forrásból hivatalosan csak vény ellenében kiadható gyógyszereket, amelyeket 90 százalékban az internetrõl szereznek be. Kevesen tudják azonban, hogy a WHO szakértõi szerint minden második illegálisan kínált, online eladott pirula hamisítvány, és mint ilyen, fogyasztása súlyos egészségkárosodást, sõt halált is okozhat. A dílerek elsõsorban potencianövelõ, testsúlycsökkentõ és étrend-kiegészítõ termékeket kínálnak a gyanútlan vásárlóknak.
Rések a falon
Nézzünk néhány példát arra, hogyan próbálják kijátszani a hatóságok éberségét a bizonytalan eredetû gyógyszerek forgalmazói! A közelmúltban például hamis hatósági engedélyt feltüntetõ honlap mûködésére derült fény: az orosz szerverrõl üzemeltetett, potenciálisan veszélyes gyógyszereket kínáló weboldal az Európai Unió Gyógyszerészi Csoportjának (PGEU – Pharmaceutical Group of the European Union) hamisított igazolásával próbálta fedezni mûködését. A szervezet az eset kapcsán úgy látja, könnyû hamisíthatóságuk miatt megkérdõjelezhetõvé vált az engedélyezett online patikák mûködését szavatoló, a honlapokon elérhetõ hitelesítés létjogosultsága.
Egy korábban illegálisnak minõsített kanadai online patika, a Canadian-Drugshop.com az egyik ismert közösségi oldalon, a Twitteren hozott létre vényköteles gyógyszereket reklámozó, illetve azok megvásárlására lehetõséget adó felhasználói fiókot. A honlap üzemeltetõi nem kértek receptet a rendelt vényköteles termék mellé, ráadásul egyik akciójuk során minden vásárláshoz két darab Viagra tablettát adtak ajándékba.
S bár eddig azzal nyugtattuk magunkat, hogy a hivatalos gyógyszer-kereskedelmi láncba nem juthatnak be hamis készítmények, Németországban már ez is megtörtént. Nemrégiben illegális gyógyszerterjesztés, köztük hamisítványok értékesítésének gyanúja okán folytattak nyomozást több észak-németországi patikussal szemben. A hatóságok szerint nemcsak hamis életmódgyógyszerek, de nem eredeti fájdalomcsillapítók, antibiotikumok és rákgyógyszerek is felkerültek a patikák polcaira.
Egyébként nem ez az elsõ eset, amikor megkérdõjelezõdik a német gyógyszerellátási rendszer biztonságossága. A hatóságok már 2009-ben is HIV-fertõzés kezelésére használt hamis készítményekre bukkantak a hivatalos gyógyszerellátási láncban. Az eredeti gyártók – a betegek biztonsága érdekében – mindkét esetben termékeik viszszahívására kényszerültek.
Szigorodó szabályozás
Az Európai Parlament, felismerve a jelenlegi szabályozás hiányosságait, 2010 októberében szavazták meg a gyógyszerhamisítás elleni uniós direktívát. Az akkori intézkedéscsomag többek között a gyógyszerellátási lánc szigorítására és a gyógyszercsomagok egyedi azonosíthatóságára vonatkozó elõírásokat tartalmazott. Ezek keretében többek között szigorították a gyógyszerhatóanyagok importjára vonatkozó jogszabályokat, és minden egyes gyógyszercsomag esetében egyedi azonosítókódok elhelyezését írták elõ. Ez utóbbi egyrészt a termék eredetiségét hivatott biztosítani, másrészt a gyógyszerszállítmányok útjának visszakövethetõségét teszi lehetõvé. Mindezek mellett az EP-képviselõk a hamisítás szigorúbb szankcionálását is sürgették.
Az egyik elfogadott módosító javaslat szerint a mûködési engedélyt megszerzõ online gyógyszertárak weboldalára fel kell kerülnie a hivatalos uniós logónak, ami a vásárlási felület megbízhatóságát igazolja. Ezen túlmenõen a jövõben minden legális online patika egy központi, tagállami szintû gyógyszer-honlaphoz kapcsolódna, illetve szerepelne a vonatkozó uniós adatbázisban.
Az Európai Unió Tanácsának tagjai a gyógyszergyártók felé irányuló elvárásként fogalmazták meg, hogy azok ellenõrizzék: beszállítóik termékei megfelelnek-e az uniós elõírásoknak. Egy további elképzelés, hogy jöjjön létre egy olyan gyógyszeripari adatbázis, amely azon harmadik világbeli hatóanyag-exportõröket tartalmazza, amelyek megfelelnek az uniós egészségbiztosítási normáknak.
Következõ lépésként, 2010 karácsonya elõtt az uniós tagállamok, így Magyarország is aláírta az Európa Tanács szakértõi által kidolgozott Medicrime egyezményt, amelynek értelmében innentõl hazánkban is bûncselekménynek számít (és akár szabadságvesztéssel is büntethetõ) a hamis gyógyszerek gyártása, forgalmazása, hirdetése. (A gyógyszer-kereskedelemben elkövetett visszaélést jelenleg az ÁNTSZ büntetheti, legfeljebb 50 ezer forintos bírsággal. A keményebb szankciók bevezetését a büntetõ törvénykönyv módosításának kell megelõznie, amire az elkövetkezõ parlamenti idõszakban kerülhet sor.)
A hazai helyzet
S ha már Magyarországnál tartunk, az interneten – legálisan – nálunk sem lehet gyógyszert vásárolni. Kivétel ez alól a közforgalmú gyógyszertárak internetes felületérõl vásárolt (vény nélküli) készítmény, de ez a vásárlási forma is leginkább a házhoz szállítást foglalja magában. Az illegális csatornákon természetesen itt is megjelentek a hamis gyógyszerek, amelyek arányát a magyar rendvédelmi szervek három százalékra becsülik a teljes magyar gyógyszerforgalomban.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) felismerve, hogy a gyógyszerhamisítás elleni fellépés eredményessége és a lakosság védelme érdekében nem elég a kínálat visszaszorítása, a kereslet csökkentése érdekében átfogó tudatosságnövelõ kampányba kezdett. Ennek részeként
– elindította a hamis gyógyszerek veszélyeire figyelmeztetõ és a problémakörrõl informáló www.hamisgyogyszer.hu portált;
– a „Hamis ígéretek, valódi veszélyek” címû kiállításán kiemelt figyelmet fordított a gyógyszerhamisítás veszélyeire;
– az elmúlt év folyamán több televíziós csatorna is vetítette a testület reklámfilmjét, amelyben halálfejjé állnak össze a hamis gyógyszerek;
– több mint kétezer patikába kerültek ki a hamisgyógyszer-fogyasztás veszélyeire figyelmeztetõ plakátok.
Az ügyet támogatandó, az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) egy olyan fényképes gyógyszeradatbázist hozott létre, amelynek segítségével a fogyasztók tájékozódhatnak a termékekrõl és ellenõrizhetik a vásárolt készítmények eredetiségét. A betegek a gyógyszerészeti intézet honlapjának keresõmoduljában (http://www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis) bármilyen gyógyszerre rákereshetnek, és a találatok között megtalálják a készítmény gyártóra, összetevõkre vonatkozó adatait, továbbá a különbözõ kiszerelések, sõt adott esetben maga a tabletta szöveges és fényképes ismertetõjét.
Patikusok a hamisítók ellen
Az Európai Gyógyszer-nagykereskedõk Szövetsége (GIRP – European Association of Pharmaceutical Full-line Wholesalers) szerint a patikusok feladata megvédeni a betegeket a hamis gyógyszerektõl. A szervezet fõigazgatója, Monika Derecque-Pois szerint nem célszerû, ha a nagykereskedõkre hárítják a gyógyszerszállítmányok eredetiségének ellenõrzését. Derecque-Pois úgy véli, a legbiztosabban úgy lehet megakadályozni, hogy a hamisítványok eljussanak a fogyasztókhoz, ha a forgalmazási lánc utolsó állomásánál, vagyis a gyógyszertárak és a betegek közötti tranzakció során ellenõrzik a termékek eredetiségét. Hozzátette, a hamisítványok kiszûréséhez egy hatékony termékazonosítási rendszert kell kidolgozni. A fõigazgató ennek kapcsán utalt a Svédországban elindított ellenõrzési programra, amelynek tavalyi tesztidõszakát eredményesnek minõsítették a résztvevõk.
A svéd program során egyedi számkódokkal látták el a gyógyszerek csomagolását, amelynek alapján a patikusok – a kódot az erre a célra létrehozott adatbázis adataival összevetve – meg tudják állapítani, hogy az adott termék biztonsággal kiadható-e. A GIRP közgyûlésén elhangzottak szerint a fenti azonosító kódokra csak a legnagyobb hamisítási kockázattal rendelkezõ gyógyszerek, vagyis a drágább és a jelentõs fogyasztói igénnyel bíró termékek esetén lenne szükség.
Internet igen, piac nem
A HENT legutóbbi, ezerfõs, reprezentatív közvélemény-kutatásának eredményei szerint körülbelül 80 ezer honfitársunk gondolkodás nélkül, bármikor vásárolna illegális forrásból gyógyszert, további csaknem 500 ezer fogyasztó pedig hajlik arra, hogy éljen az ilyen lehetõséggel.
A felmérésbõl az is megtudható, hogy a hazai internetezõk egynegyede vásárolt már vényköteles gyógyszert recept nélkül, és egyre többen vannak, akik a jövõben megfontolnák ezt: tízbõl négyen vásárolnának gyógyszert patikán kívül abban az esetben, ha az adott készítményt nem forgalmaznák Magyarországon.
A megkérdezettek azt is elárulták, hogy két fõ beszerzési forrásuk az internet és az ismerõsök. Érdekes, hogy míg a világhálón vásárlók az egyéb, nem gyógyszertári beszerzési helyeket (például a piacot) elutasítják, a webáruházakban megbíznak, mondván, azokat leellenõrizhetõ cégek üzemeltetik. Ebbõl az is kitûnik, hogy az emberek többsége nem tudja: Magyarországon tilos gyógyszert interneten árusítani.
A válaszadók vásárlási hajlandóságát az árak is befolyásolják: tízszázalékos árkedvezmény mellett 11 százalékuk, 30 százalékos megtakarítás esetén pedig már 29 százalékuk vásárolna gyógyszertáron kívül orvosságot.
MP-összeállítás