Házon belül intézik

Patikaiból kórházi beszerzésûvé váló biológiai terápiák

Az egyes autoimmun megbetegedésekben szenvedõ betegek az eddig patikában is kiváltható gyógyszereiket februártól már csupán a kijelölt kórházakban kaphatják meg. Milyen elõnyökkel, esetleges hátrányokkal jár ez a változás az ellátási lánc egyes szereplõi számára?

 

Az egészségügyért felelõs miniszter 2011. december 23-i rendeletében a korábban vényre kiváltható szerek közül kilenc, úgynevezett biológiai készítményt február 1-jei határidõvel átsorolt a tételes elszámolású gyógyszerek körébe. Ezek a készítmények a reumatoid artritisz, a pszoriázis, illetve a Crohn-betegség súlyosabb formáiban alkalmazott szerek, amelyeket a szakorvosok eddig is csupán a kórházakban írhattak fel. A változásnak köszönhetõen a betegek ezentúl gyógyszereiket a felírás helyén, a fekvõbeteg-intézményekben kapják meg, ráadásul a továbbiakban a minimális 300 forintos térítési díjat sem kell kifizetniük értük.

     A hivatalos indoklás szerint az intézkedés célja egyrészt az volt, hogy az orvosok pontosabban nyomon tudják követni betegeik állapotának változását, a gyógyszerek hatását, a betegek pedig kényelmesebben, a kezelés helyén jussanak hozzá a gyógyszereikhez. Az egészségbiztosító reméli, hogy ilyen módon a több millió forint éves kezelésiköltség-igényû, körülbelül hat-hétezer rászoruló részére a továbbiakban is biztosítani tudja a zavartalan ellátást.

     A páciensek e gyógyszereiket, azokból is egyszerre csupán egyhavi adagot a kórházakban, egészen pontosan a 21 erre kijelölt kezelõcentrum egyikében válthatják ki. Amivel aztán ott helyben látják el õket – holott egyes injekciókat otthon, maguknak is beadhatnának. Ez egyes szakértõk szerint a kórházi betegforgalom és a várakozási idõ indokolatlan növekedését eredményezheti.

 

Ahogy a finanszírozó és a felhasználó látja

„Az állam korábban számos olyan készítményt dotált az Egészségbiztosítási Alapból, amelyek egyébként kórházi vagy orvosi felügyelet mellett,  fekvõbeteg-ellátás keretében kerülnek felhasználásra – tudtuk meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár illetékeseitõl. – E szerek finanszírozása innentõl nem a gyógyszerkasszából, hanem a gyógyító-megelõzõ ellátásokra elkülönített összegbõl történik.”

     „A gyógyszertámogatási rendszer strukturális átalakítása még pontosabbá és gyorsabbá teszi az elszámolást az egészségügyi szolgáltató, valamint az OEP között. Az új rendszernek köszönhetõen az is lehetõvé válik, hogy az elszámolás a gyógyszerfelhasználás helyén történjen – tette még hozzá az egészségbiztosító sajtóosztálya. – Ilyen módon e gyógyszerek sokkal pontosabb nyomon követése is megvalósul, ami a betegregiszterek bevezetéséhez teremti meg az alapot.”

     S hogy milyen elõnyt jelent mindez a kórházaknak? „Az OEP a gyógyszereket természetben fogja biztosítani a felhasználó centrumok részére, így azoknak nem kell foglalkozniuk a készítmények beszerzésével” – kaptuk a választ a finanszírozótól.

     Dr. Rácz Jenõ, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház igazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke úgy látja, hogy a biológiai gyógyszerek rendkívül komoly költséget jelentenek a finanszírozó számára, így a világon mindenütt szigorú adminisztrációhoz kötik ezek indikációjának felállítását és az ellátás dokumentációját. Mint mondja, az OEP által elkészített dokumentációs sablon a szakma részérõl elfogadható, ugyanakkor hiányossága, hogy nem kompatibilis a kórházakban használatos medikai informatikai rendszerekkel, ami a szolgáltatók részérõl többlet-adminisztrációt igényel.

     „Problémákat vethet fel az intézményi gyógyszertárak és a felhasználó osztályok közötti logisztika és adminisztráció, valamint a beszállítók és a gyógyszertárak közötti forgalmazás megszervezése. Ugyancsak komoly kérdés, hogy a megnövekedett betegforgalmat hogyan kezelik az érintett intézmények. Mivel az idõ igencsak elõrehaladt, a rendszert kénytelenek leszünk élesben tesztelni, aminek megint csak vannak bizonyos kockázatai” – véli az egykori egészségügyi miniszter.

 

A gyártók (is) az ellátás biztonságát tartják elsõdlegesnek

„Megértjük azokat a finanszírozói szempontokat, amelyek a biológiai terápiák új támogatási formájához vezettek – mondja dr. Jakab Zoltán, az Abbott Magyarország ügyvezetõ igazgatója. – Az olyan súlyos, krónikus betegségek esetében, amikor a biztosító nagy értékû terápiákat finanszíroz, szeretne szorosabb ellenõrzést és követést megvalósítani. Az új rendszer és a kórházi finanszírozásba történõ átcsoportosítás – ami nem egyedülálló Európában – erre ad lehetõséget.”

     „Az egészségügyi kormányzat kiemelt prioritásnak tekintette a betegek biztonságos ellátását, így a gyártók számára is jó hír, hogy – a gyógyszerkassza jelentõs csökkentése ellenére – az állam a jövõben is biztosítja a rászoruló, autoimmun betegségben szenvedõk számára, hogy hozzájuthassanak a legkorszerûbb gyógyszerekhez” – ad hangot elégedettségének a gyógyszercég vezetõje. Ám azt még hozzáteszi, „az új rendszer kialakítása során sajnos kevés idõ jutott az elõkészítésre, így az érintettek kezdetben kevés információval rendelkeztek, amit menet közben kell pótolni.”

     Dr. Takács Péter, a Janssen-Cilag kormányzati kapcsolatokért felelõs igazgatója szerint a finanszírozó szempontjából az átsorolások legfõbb indokát a nagyobb pénzügyi és logisztikai kontroll szükségessége jelentette. Ugyanakkor, mint mondja, a tételes finanszírozásra való átállás számos kihívás elé állítja a rendszer szereplõit. „Nyilvánvalóan valamennyi fél törekszik arra, hogy a betegek minél gördülékenyebben, szükségtelen terápiás kompromisszumok nélkül juthassanak hozzá a gyógyszereikhez.  Ehhez a rendszer szereplõi között szoros együttmûködésre és folyamatos visszacsatolásra van szükség. A gyártók, az új rendszer pályára állíthatósága érdekében az eddiginél fájdalmasabb kompromisszumok megkötésére is hajlandók voltak. Bízunk abban, hogy a szereplõk (a finanszírozó, a szolgáltatók, a nagykereskedõk és a gyártók) képesek lesznek arra, hogy együtt értékeljék az új rendszer elsõdleges tapasztalatait, és amennyiben szükséges, közösen hajtsák végre a szükséges módosításokat” – reménykedik dr. Takács Péter.

     A Janssen-Cilag kormányzati kapcsolatokért felelõs vezetõje pozitívumként említi, hogy az új rendszer a terápiás tapasztalatok közös értékelésének lehetõségét is magában hordozza, ami közép- és hosszú távon biztos alapokat nyújthat a finanszírozónak a tényleges betegigények megállapításához. Szerinte ugyanakkor problémák forrása lehet, hogy a szükséges mennyiségek beszerzési ideje igen hosszú, így a rendszer viszonylag rugalmatlannak tûnik. „Reméljük, sikerül úgy kialakítani a végsõ jogi és technikai kereteket, hogy ellátási problémák vagy hozzáférési nehézségek egyetlen beteg esetében se lépjenek fel” – jut el a végsõ konklúzióig a gyógyszeripari szakember.

 

Csökkenõ gondok, sokasodó problémák

A patikák számára finanszírozás szempontjából mindenképpen könnyebbséget jelent a gyógyszertámogatási rendszer fentebb részletezett átalakítása. Ez a járulékos költségek viszonylatában is pozitív lépésnek tekinthetõ, hiszen – mint arról korábban mi is többször írtunk – e gyógyszerek kapcsán többe került a leves, mint a hús: a patikus többet fizetett a gyógyszer ellenértékének átutalásáért, mint amennyit annak árrésén keresett. Viszont e készítmények kórházi csatornába való átkerülésével nemcsak a kiskereskedelmi árréstömeg és az árbevétel csökken, hanem a nagykereskedõk által a gyógyszertáraknak nyújtott árkedvezmény egy része is elvész. Egyes számítások szerint e változás következményeként a patikák összességében, éves szinten 22-23 milliárd forint forgalomtól esnek el. Árbevételük látványos csökkenése pedig, ha máshol nem is, az esetleges hitelkérelmek elbírásánál jelenthet majd hátrányt a számukra.  

 

Tóth Tamás

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>