Megjelent az elsõ gyógyszerészi gondozási szakmai protokoll
A gyógyszerészi gondozás hazai történetének újabb jelentõs mérföldköveként, a Magyar Közlöny 2010. október 25-i számának mellékletében1 a Nemzeti Erõforrás Minisztérium közleményeként megjelent a metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozás hivatalos szakmai protokollja.
Mint ismert, a gyógyszerészi szervezetek (MGYK, MGYT, MOSZ) évek óta közös program szerint, a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság kereteit felhasználva tevékenykednek a gyógyszerészi gondozás elfogadtatásáért és elterjesztéséért. A 2009. január 1-jétõl hatályos definíció szerint a gyógyszerészi gondozás a gyógyszerész által önként vállalt, felelõsen végzett, dokumentált tevékenység, amelynek célja – a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elõsegítésén túl – a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elõsegítése, megfelelõ gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttmûködõ készségének a növelése, életminõségének a javítása – minõségileg kontrollált körülmények között.
A rendeleti szintû szabályozás
A rendeleti szintû szabályozás a gyógyszertárat orvosi diagnózis nélkül vagy orvosi rendelvénnyel felkeresõ beteg esetében részletezi a gyógyszerészi gondozási tevékenységet, továbbá külön is foglalkozik a betegségspecifikus gyógyszerészi gondozással. Ez utóbbi esetén a gondozási tevékenység az adott betegség és kockázati tényezõinek korai felismerésére, a betegség késõi komplikációinak vagy visszatérésének a megelõzésére, a betegek egyensúlyi állapotának a fenntartására irányul és – a beteg kezelõorvosával együttmûködésben – magában foglalja a kockázati tényezõk felmérését és a beteg szükség szerinti orvoshoz irányítását, valamint a beteg oktatását és együttmûködõ készségének kialakítását, továbbá a beteg gyógyszerhasználatának irányítását.
A rendelet elõírásai szerint a gyógyszerészi gondozás a szakmai protokollokban foglaltak szerint, gyógyszertárban végezhetõ.2 Betegségspecifikus gyógyszerészi gondozási tevékenységet az a gyógyszerész végezhet, aki az erre irányuló, akkreditált továbbképzési programot eredményesen elvégezte. A gyógyszerészi gondozás bejelentésköteles, a bejelentést a személyi jogos gyógyszerész az ÁNTSZ-hez nyújtja be.
A gyógyszerészi gondozás rendeleti szintû szabályozása során a gyógyszerészi gondozás szakmai protokolljainak elkészítéséért felelõs szervezetként a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium került nevesítésre. Ugyanakkor a gyógyszerészi gondozás szakmai programjának fejlesztése és a szükséges szakmai háttér biztosítása a szakmán belül a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság feladata, amely egyben a metabolikus szindróma programjának a gondozásáért is felelõs. Ezért a rendelet rögzíti, hogy a kollégium a gyógyszerészi gondozási protokollokat az MGYK, az MGYT és a MOSZ képviselõinek a bevonásával készíti el. Így vált legitimmé ebben a folyamatban a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság részvétele, amely – mint elõkészítõ bizottság – kidolgozta a protokoll tervezetét.
A protokoll felépítése
A protokoll a betegségspecifikus gyógyszerészi gondozási protokollok közé sorolandó, és az abban foglaltak szerinti tevékenység csak a meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítõ gyógyszertárakban végezhetõ. A protokoll mindenkor érvényes változata a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság honlapján érhetõ el.
Az I. fejezetben a protokoll ismerteti a metabolikus szindróma népegészségügyi jelentõségét. Röviden bemutatja a gyógyszerészi gondozás nemzetközi és hazai szakmai hátterét, majd rögzíti, hogy a protokoll a nemzetközi és hazai szakmai irányelvek alapján készült, valamint leírja a metabolikus szindrómában szenvedõ, vagy arra gyanús betegek gyógyszerészi gondozási ellátásában javasolt teendõket. Ezek:
– az egészséges életmód promóciója a metabolikus szindróma betegség megelõzése érdekében (primer prevenció – elsõ gondozási szint);
– a metabolikus szindróma korai diagnózisa érdekében történõ együttmûködés (szekunder prevenció – második gondozási szint),
– diagnosztizált betegek gyógyszerterápiás menedzsmentje (tercier prevenció – harmadik gondozási szint).
A protokoll tételesen rögzíti a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, az adatvédelmi és etikai normákat. Metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási tevékenységet az a gyógyszerészi diplomával rendelkezõ, a gyógyszerészek mûködési nyilvántartásában szereplõ, az adott gyógyszertárral munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló gyógyszerész végezhet, aki a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság képzési programjával tartalmilag megegyezõ és általa jóváhagyott, gyógyszerészképzésre szakosodott egyetem által akkreditált metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozás elméleti és gyakorlati továbbképzést elvégezte. A személyi jogos gyógyszerész vagy az intézetvezetõ fõgyógyszerész a protokoll szerinti tevékenység indítása elõtt a körzetben praktizáló háziorvos(oka)t is tájékoztatja a tevékenység megkezdésérõl.
A protokoll szerint a program célja
– tájékoztatás nyújtása az egészséges életmódról, a metabolikus szindróma betegség megelõzésének lehetõségeirõl;
– a vérnyomás, a koleszterin-, a triglicerid- és a vércukorszint-önellenõrzés széles körû elérhetõségének a biztosítása;
– a korai diagnózis szükségességének tudatosítása;
– a gyógyszertárat felkeresõ betegek metabolikus szindróma rizikóinak meghatározása, a fokozott kockázatú személyek felismerése, orvoshoz irányítása;
– a betegek oktatása, hogy képesek legyenek jobban együtt élni betegségükkel;
– a betegek adherenciájának javítása;
– a terápiás eredmények monitorozása;
– a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos problémák megelõzése, azonosítása és megoldása;
– a gyógyszerészi tevékenység, valamint a beteg állapotának dokumentálása és értékelése;
– a gyógyszerész–orvos–beteg-együttmûködés elõsegítése.
A protokoll önálló fejezetben összegzi a primer prevencióban (egészséges életmód promóció), a prevenció második szintjén (a korai diagnózis érdekében való együttmûködés) és a gondozási protokoll harmadik szintjén (a diagnosztizált betegek gyógyszerterápiás menedzsmentje) szükséges teendõket, beleértve a „célpopuláció” kiválasztását, a betegoktatást, a mérések és ellenõrzések leírását, az eredmények feldolgozásának és közlésének módját, a kardiovaszkuláris rizikó meghatározását, a gyógyszeres terápia áttekintését, a gyógyszereléssel kapcsolatos kommunikációt, valamint a gyógyszerelési problémák kiszûrését.
A protokoll ismerteti az ellátás megfelelõségének indikátorait és összesen tíz mellékletben teszi közzé a gondozási tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek körültekintõ és szakszerû elvégzéséhez szükséges dokumentumokat.
Elsõ, de várhatóan nem az utolsó
A metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozás protokoll az elsõ szakmai protokoll a hazai lakossági gyógyszerellátás területén. A protokoll elõzményeként a különbözõ részterületeken (például diabétesz gyógyszerészi gondozás, hipertónia gyógyszerészi gondozás) sokan végeztek jelentõs szakmai tevékenységet, orvosok és gyógyszerészek egyaránt. Mindenkinek a megnevezésére nincs lehetõség, illõ azonban, hogy a protokoll tartalmának kialakításában és összeállításában meghatározó szerepet játszó Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság tagjait név szerint is felsoroljuk: Bánkuti Péter, Hankó Balázs, Horváth-Sziklai Attila, Soós Gyöngyvér professzor, Samu Antal, Szabó Sándor.
Hankó Zoltán
a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke
1 Hivatalos Értesítõ 92. szám, 12934–12963. oldal
2 A szakmai protokoll meghatározott betegségcsoportban és ellátási szinten egy betegség vagy állapot – az elérhetõ tudományos bizonyítékokkal alátámasztott preventív, diagnosztikai, terápiás, ápolási, gondozási és rehabilitációs – ellátási folyamatával kapcsolatos tevékenységek rendszerezett listája, amely alapját képezi az egészségügyi szolgáltatások szakmai ellenõrzésének és finanszírozásának, továbbá amelynek célja az ellátás biztonságának és egyenletes színvonalának megteremtése. A szakmai protokollt bonyolult eljárásrend végén fogadja el és teszi közzé a minisztérium.