Gondolatok a patikaalapról
A Patika Hitelprogram keretében minimálisan felvehető 5 millió forintos összegből csupán egy egészen kis forgalmú patika többségi tulajdonrésze vásárolható meg. A teljes, 10 milliárd forintos hitelkeretből pedig – a maximálisan igénybe vehető 60 millió forintos hitelösszeget igénybe véve – az értékesítési kötelezettség alá eső gyógyszertárak körülbelül 40 százalékának a tulajdonviszonyai rendezhetők.
Mint ismeretes, a 2006. évi, azóta többször módosított XCVIII. törvény (a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól) kimondja, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban a gyógyszerészek tulajdonhányadának 2014. január 1-jéig együttesen meg kell haladnia a 25 százalékot, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot.
Annak érdekében, hogy az érintettek megfelelhessenek a törvényi előírásnak, a kormány meg is tette javaslatát, közkeletű nevén a patikaalapról. A rendelettervezet egy 10 milliárd forintos, kereskedelmi bankokon keresztül igénybe vehető alapot hoz létre. Azaz: a patikatulajdonra vonatkozó adásvétel a részt vevő civil felek üzleti alapon létrejött megegyezésén nyugszik majd. Ehhez az ügylethez vehet fel hitelt a tulajdonrészt megvásárolni kívánó gyógyszerész a kedvezményes akcióban részt vevő kereskedelmi bankoktól, amelyek a saját szabályzatuk alapján minősítik a pályázó gyógyszerészek hitelképességét.
Láncpatikák: csupán opciós vásárlási jog
A törvény által előírt értékesítési kötelezettség alá eső gyógyszertárak száma körülbelül 840. Egyes számítások szerint körülbelül a felük, mintegy 400 egység sorolható az úgynevezett láncpatikák közé.
A pályázók természetesen az egyelőre nem teljesen világos kompetenciával és hatáskörrel rendelkező, 100 százalékos állami tulajdonban lévő Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.) segítségét is igénybe vehetik. E szervezet a gyógyszerész megbízása alapján tulajdonos lesz a gyógyszertárban. Ebben az esetben a tulajdont szerezni kívánó gyógyszerész csupán a kölcsön idejére szóló opciós vásárlási jogot kap, hiszen a tulajdonjog a KvfP Zrt. kezében lesz.
Elég-e a 10 milliárd?
Ha alaposabban megvizsgáljuk a számokat, és összevetjük az előterjesztésben szereplő keretösszegekkel, látható, hogy a döntéshozók egy gyógyszertár átlagárát körülbelül 24 millió forintban határozták meg. Ha az igényelhető legkisebb, 5 millió forintos hitelösszeget vesszük figyelembe, akkor ezen a pénzen egy körülbelül 10 millió forint értékű patika 50 százalékos tulajdonjogát lehet megszerezni. Ha a maximálisan igénybe vehető 60 millió forintos hitelösszeget nézzük, akkor a kormány által meghatározott 10 milliárd forintos keret 333 patika 50 százalékos többségi tulajdonjogának a megvásárlására lenne elegendő.
De miként határozzuk meg, hogy mennyit ér egy patika? Mekkora lesz például a vételára egy havi 15 millió forintos forgalommal rendelkező, 15 százalékos árréssel dolgozó gyógyszertár 50 százalékos tulajdonrészének? Ennek a patikának az öt év alatt termelt árréstömege – változatlan forgalom és haszonkulcsok mellett – körülbelül 135 millió forint lesz.
Azt a lehetőséget sem vizsgáltuk meg, hogy mi történik akkor, ha a jelenlegi tulajdonos (befektető) nem az 50, hanem a 100 százalékos tulajdonrészét akarja eladni a gyógyszerészeknek, mivel kisebbségi tulajdonosként már nem akarja továbbvinni az üzletmenetet.
Természetesen arról a nagyon fontos aspektusról is említést kell tennünk, hogy ez a rendelkezés sem oldja meg a – biztonságos gyógyszerellátás követelményeit nehezen teljesítő – kistelepüléseken található gyógyszertárak problémáit, mivel azok csupán elenyésző mértékben tartoznak az értékesítési kötelezettség alá eső patikák közé.
A végén pedig azt a kérdést is feltehetjük, hogy miként válik a patikaalappal gazdaságossá a gyógyszerellátás Magyarországon.
Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének elnöke
