Kényes egyensúly

Probiotikumokkal a bélflóra egészséges mûködéséért

A bélflóra egyensúlya alapvetõ feltétele a szervezet egészséges mûködésének. Az antibiotikumos kezeléssel megtizedelt hasznos baktériumok pótlásának leggyorsabb és leghatékonyabb módja a probiotikumok adása.

 

Az emberi gyomor-bél traktus belsõ felülete óriási, összességében több száz négyzetméter. Az itt megtelepedõ bélflóra természetes körülmények között sokmilliárdnyi baktériumot tartalmaz. A gyomorban alig élnek mikroorganizmusok, mivel az ott termelõdõ sav elpusztítja õket – ez alól kivételt csupán a nem igazán hasznos helicobacter baktérium jelent. Ahogy haladunk a vastagbél és a végbél felé, az emésztõrendszerben egyre nagyobb mennyiségben találunk különbözõ baktériumokat.

     Az emberi bélflórában alapvetõen kétféle mikroorganizmus él. Ezek egy része hasznos, nélkülözhetetlen a szervezet számára, a többi viszont nem. E két csoport az egészséges ember emésztõszerv-rendszerében egyensúlyban van. Ha ebben valamilyen módon beavatkozunk, nagyon komoly károkat tudunk okozni.

 

Felborult arányok

A külsõ baktériumfertõzések alkalmával használt antibiotikumok nem válogatnak, a bél hasznos baktériumait is elpusztítják, így ott azok a rezisztens baktériumok jutnak túlsúlyba, amiket eddig tömegüknél és hatásuknál fogva visszaszorítottak a jó baktériumok. Az utóbbiak ráadásul jóval érzékenyebbek, különösen a széles spektrumú antibiotikumokra.  

     Ahogy pusztul a bélflóra, elpusztulnak a bélbolyhok is. Súlyos esetben a bélfal áteresztõvé válhat, aminek következtében maga a baktérium vagy a toxinja, közvetlenül a hashártyára jutva életveszélyes, szinte visszafordíthatatlan állapotot idézhet elõ. Ezen kívül a gyulladásos bélbetegségek kialakulása is nagyban függ attól, hogy az ember bélrendszerében megfelelõ arányban vannak-e jelen a hasznos baktériumok. Éppen ezért fontos, hogy a lehetõ leghamarabb helyreállítsuk a bélflóra egyensúlyát.
Árulkodó tünetek 

     A bélflóra-egyensúly felborulásának elsõ és legegyszerûbb tünete a hasmenés. Ennek oka, hogy a hasznos bélflóra kiirtásával a nem hasznos mikroorganizmusok kerülnek túlsúlyba, amelyek izgalmat okoznak a bélfalon, s ez felgyorsítja a tápanyag vagy a béltartalom transzportját, amihez a vastagbélbõl sok-sok folyadék szívódik hozzá, és ennek következtében alakul ki a napi ötszöri-tízszeri székletürítés. Ebben elsõsorban a Clostridium difficile nevû baktérium a ludas, ami a legtöbb gyógyszerrel szemben rezisztens. Csak nagyon speciális, széles spektrumú antibiotikummal lehet kipusztítani az ember szervezetébõl – ha szükséges. Ennél egyszerûbb, ha megelõzzük az ilyen helyzetet, és elkezdjük támogatni a bélflóra regenerációját. Ennek

    a legkézenfekvõbb módja, hogy bejuttatjuk a szervezetbe azokat a hasznos baktériumokat, amikre a béltraktusnak szüksége van.

 

Mesterségesen elõállított és természetes probiotikumok

Azokat a mikroorganizmusokat, amelyek hasznosak az ember szervezete számára, probiotikumoknak nevezzük. Ezek a baktériumok olyan módon hatnak, hogy ellensúlyozzák a bélben található káros mikroorganizmusok (például a kólibaktériumok vagy a Clostridium) szervezetre gyakorolt hatását (kompetitív antagonizmus). A leggyakoribb probiotikumok a lactobacillus és a bifidobacterium törzsekbe tartoznak. 

     A probiotikumok adásával elõsegítjük, hogy visszaálljon a bélflóra normális állapota, ami szükséges a szervezet egészséges mûködéséhez. Mesterségesen elõállított probiotikumot akkor érdemes bevinni a szervezetbe, amikor gyorsan, nagy menynyiségû „jó” baktériumra van szükség. Erre tipikus példa, amikor valaki széles spektrumú antibiotikumot kap. E készítményeket nem lehet túladagolni, hiszen a felesleg kiürül a szervezetbõl.

     Probiotikumokat nemcsak az antibiotikumot szedõ embereknek kell fogyasztaniuk, hanem azoknak is, akik egészségesek akarnak maradni. Azt szoktuk mondani: ha egészséges a bélrendszered, te magad is egészséges vagy. Ha a megelõzés a cél, elég, ha természetes úton, normál élelmiszerekkel bevitt probiotikumokat fogyasztunk. Ezek a különbözõ kefirekben, joghurtokban találhatók. A Biblia szerint Ábrahám is azért élt 900 évig, mert savanyú tejet fogyasztott. De ennek sajnos az ellenkezõje is igaz: a bélflóra nem megfelelõ állapota bizony megrövidíti az ember életét.

 

A nélkülözhetetlen prebiotikumok

A prebiotikumok olyan hasznos, enzimek számára nem emészthetõ vivõanyagok, amelyek a probiotikumok hatását segítenek kifejteni. Elõbbiek nem szívódnak fel a bélbõl, viszont elõsegítik a hasznos baktériumok szaporodását, megfelelõ életkörülményeik kialakulását. Prebiotikum például az articsókában található inulin, vagy az oligoszacharidok, amelyeket többek között a bab, a borsó, a hagyma és a fokhagyma tartalmaz nagyobb mennyiségben. 

    A tehéntej viszonylag kevés oligoszacharidot tartalmaz, az anyatej viszont ennek a mennyiségnek a 160-szorosát. Ezért van nagy jelentõsége az anyatejes táplálásnak, hiszen a prebiotikumok semmilyen más forrásból nem juthatnak be a csecsemõ szervezetébe. Pedig szükség van rájuk, hiszen ezek segítik a probiotikumokat megtapadni a kisgyermek bélrendszerében. Ezért nagy probléma, ha a csecsemõnek antibiotikumot kell adni, amitõl hasmenése lesz, mert a probiotikumok így nem tudnak megtelepedni a bélbolyhaiban.   

 

dr. Bende János gasztroenterológus,
a Péterfy Sándor utcai Kórház és
Rendelõintézet osztályvezetõ fõorvosa

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>