Ki húzza a rövidebbet?

Botrány a kamarai küldöttválasztás kapcsán

Megsemmisítették, tiltakoztak, felfüggesztették, figyelmen kívül hagyták – nem szokványos történések, amelyeknek azonban most mégis tanúi lehetünk egy magát egységesnek mutatni szándékozó hivatásrend demokratikus választási procedúrája során.

 

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXXIII. törvény 113. § rendelkezett arról, hogy az egészségügyi kamarai tagság újbóli kötelezõvé válását követõen a szakmai kamarák küldöttközgyûlésének legkésõbb 2011 szeptemberéig el kell fogadniuk szervezeteik új alapszabályát, október 31-éig meg kell alkotniuk új etikai kódexüket, legkésõbb ez év december 31-ig pedig új országos és területi ügyintézõ szerveket és tisztségviselõket kell választaniuk.

 

A választási eredmények megsemmisítése

Az országos tisztújítást megelõzõ megyei küldöttválasztások a nyár folyamán le is zajlottak. Mindenhol megszületett a hivatalos végeredmény – egy kivétellel.

     A Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Elnöksége ugyanis – a választásokat Felügyelõ Bizottság határozata alapján – megsemmisítette a július 16-i budapesti választói közgyûlés, s így az augusztus 24-i országos küldöttválasztó küldöttgyûlés eredményeit is, és új területi választásokat írt ki.

     Az indok meglehetõsen banális: az MGYK Budapesti Szervezetének választói névjegyzéke nem állt összhangban a területi szervezet tagnyilvántartásában lévõ adatokkal. Hogy honnan eredt a különbség, nem teljesen világos, az azonban igen, hogy a választási hiányosságokért nem az „elkallódott” tagok, hanem a kamara országos és budapesti szervezete tehetõ felelõssé.

     A valódi ok azonban többek szerint is az volt, hogy a választások eredményeként a küldöttek között a kamara belsõ ellenzékeként aposztrofált hálózati gyógyszertárak képviselõi kerültek többségbe. E nemkívánatos végkifejletet látva, egy kamarai tag „felszólamlását” követõen az MGYK Országos Elnöksége kérte a tagnyilvántartás revízióját, s az események így jutottak el a fent ismertetett végkifejletig.

 

A kamara határozatának felfüggesztése

„Legitim, törvényes választás eredményét csak azért megsemmisíteni, mert néhány embernek nem tetszõ tagokat választottak meg, elavult módszereket idéz” – reagált az eseményekre az egyik Pest megyei gyógyszertár tulajdonosa.

     A Hálózati Gyógyszertárak Szövetségéhez tartozó két patikus ennél radikálisabban fejezte ki nemtetszését: dr. Zsíros Ágnes és pertársa jogi úton támadta meg az MGYK határozatát.

     „Sem az MGYK Országos Elnökségének, sem az országos Felügyelõ Bizottságnak nem volt sem illetékessége, sem hatásköre, hogy az átmeneti választási szabályok értelmében új választások kiírására utasítsa a budapesti területi szervet. A határozatok tehát nem csupán tartalmilag, hanem alakilag is jogszabálysértõk” – állítja dr. Szentirmai Endre, a felperes gyógyszerészek képviseletében eljáró jogi szakember, aki nem mellesleg a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének is jogi képviselõje.

     A Fõvárosi Bíróság szeptember 19-i végzésében helyt adott a felperesek keresetének, és a per jogerõs befejezéséig felfüggesztette az MGYK Felügyelõ Bizottsága és Budapesti Szervezete határozatának végrehajtását, vagyis úgy döntött: nem ismételhetõ meg a kamara budapesti szervezetének küldöttválasztó közgyûlése. Az indoklás szerint „az alperes (a gyógyszerészi kamara) döntéseinek végrehajtása, a döntéssel érintett személyi kör kiterjedtségére is figyelemmel súlyos, utóbb helyreállíthatatlan vagy nehezen orvosolható következménnyel járhat”. A végzés ellen a kamara 15 napon belül fellebbezhetett.  

     A bíróság az üggyel kapcsolatos elsõ tárgyalást 2012. január 16-ára rendelte el, amivel látszólag egyértelmûvé vált, hogy az idén, vagyis a törvény által elõírt határidõn belül már nem kerülhet sor az MGYK országos vezetõinek megválasztására. A kamara Budapesti Szervezete viszont, mintha mi sem történt volna, ez év október 9-re újabb küldöttválasztó közgyûlést hívott össze. 

     „Szeptember 29-én ügyvédi irodám személyesen kézbesített egy ügyvédi levelet a Budapesti Szervezetnek, amiben felhívtuk a figyelmüket a felfüggesztõ végzésre, és kértük a jogkövetõ magatartást – mondja dr. Szentirmai Endre. – Levelünket (a felfüggesztõ végzéssel egyetemben) a Budapesti Szervezet továbbította az Országos Elnökség felé. Horváth Tamás elnök úr viszont úgy nyilatkozott, hogy nem tudnak ilyen tartalmú határozatról, és a választást le akarják bonyolítani. Ez egyértelmûen jogsértõ magatartás, rosszhiszemû pervitelt és a jóhiszemû joggyakorlás megsértését feltételezi, aminek a tényét bejelentettük a bíróság felé.”

     Amennyiben a kamara tudomásul veszi a bírósági végzést, és a jogerõs ítélet megszületéséig elhalasztja Budapesten az újbóli küldöttválasztást, azzal mulasztásos törvénysértést követne el, mivel így nem tudná törvényi határidõre lebonyolítani a választásokat, a tisztségviselõit megválasztani, az új országos és területi szerveket felállítani, valamint a kamarai szervezetrendszert megalkotni.

     „A kamara úgy próbál a kialakult helyzeten felülemelkedni, hogy jogszabálysértõ és etikátlan módon figyelmen kívül hagyja a végrehajtandó bírósági végzést, és illegitim alapokon próbálja folytatni a mûködését – magyarázza a kialakult helyzetet az ügyvéd. – Ezzel viszont csak tetézi a bajt, hiszen abban az esetben, ha kereseti kérelmünknek a bíróság helyt ad, a törvényesen megválasztott küldöttek helyett megválasztásra került illegitim küldöttek részvételével (létre)hozott valamennyi határozat, szervezet, szervezetrendszer jogszabálysértõvé válik. Éppen ezért kereseti kérelmünket már most kiterjesztettük e jövõbeni határozatok, a választási eredmény és egyéb döntések megsemmisítésére.”

 

A választás megismétlésének elnapolása

     Az október 9-ére meghirdetett, megismételt budapesti küldöttválasztás elõtt négy nappal a Magyar Gyógyszerészi Kamara Budapesti Szervezete közleményben tudatta, hogy – tudomásul véve a Fõvárosi Bíróság határozatát – elhalasztja a küldöttválasztó közgyûlést. 

     A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke még ugyanezen a napon, ugyancsak közleményben reagált a történtekre. Mint írta, a kamara Országos Szervezete „kezdettõl fogva a tagnyilvántartási probléma megoldása érdekében körültekintõen, a jogszabályi elõírásoknak és a szervezeti belsõ szabályoknak megfelelõen, jogszerû ügykezeléssel járt el. A problémára még a választási folyamat megkezdése elõtt, július 7-i határozatában felhívta a figyelmet. Az MGYK Országos Szervezete az ügy rendkívül bonyolulttá és szövevényessé válásáért felelõsnek a Budapesti Szervezet elnökségét tartja.”

     Szerettük volna megtudni, mi várható az év hátralévõ részében: megtörténik-e valamilyen módon az országos tisztújítás, vagy a testület valóban nem fog tudni megfelelni a törvényi elõírásoknak. Kérdéseinkre a következõ választ kaptuk Horváth Tamás elnök úrtól: „Az ügy lényegére tekintettel eddig is tartózkodtunk a sajtónyilvánosságtól (a reakciókat kivéve), bízva abban, hogy a rendelkezésre álló szervezeti eszközök megoldást kínálnak. A sajtónyilvánosság számára a szükségesnek ítélt információkat közleményekben adtuk közre. (…) Az érintettek megfelelõ idõben, megfelelõ módon tájékoztatást kapnak a fentiekben említett döntéshozatali folyamat elemeirõl.”

     Informális csatornákon úgy értesültünk, mivel a kamara Országos Szervezete nem a budapesti választások eredményét vonta kétségbe, mindenképpen öszszehívják a decemberben esedékes tisztújító kongresszust, ahol a küldöttek megválasztják az (új) országos elnökséget.

     Annak érdekében, hogy a testület eleget tegyen a jogszabályi elõírásoknak, úgy tûnik, azt is vállalja, hogy a választáson nem megfelelõ számú budapesti küldött vesz majd részt. Hiszen hivatalos taglétszáma alapján a fõvárosi szervezetnek a közelmúltban megválasztottnál körülbelül másfélszer több küldöttet kellene delegálnia a közgyûlésre. De ez már egy következõ történet…        

 

Akik a szálakat mozgatják

Dr. Hankó Zoltán, az MGYK alelnöke már július végén hangot adott nemtetszésének, látva a gyógyszertári hálózatok nem gyógyszerész tulajdonosainak kamarai aktivizálódását. Mint írta: „ahol csak lehet, jogászokkal támadtatják meg a közgyûlések elõkészítését és lebonyolítását. Van, ahol a lánc tulajdonosai úgy döntöttek, hogy a közgyûlés idejére minden gyógyszertárukat bezárják, és kifejezetten elvárják gyógyszerészeik jelenlétét a közgyûlésen. Továbbá összeállítják a jelöltlistát azokról, akikrõl úgy gondolják, hogy az adott lánc ’szakmai értékrendjét’ sikeresen képviselhetik a kamarában.”

     „A kamarai törvény a gyógyszerészek (és nem a tulajdonosok) jogát ismerte el a szakmai önkormányozáshoz – érvelt az alelnök. – Nem helyes, ha a nem gyógyszerész tulajdonosok akarják ezt a területet irányítani az alkalmazottakon keresztül.”

 

Az ördög a részletekben rejlik

Ki tehetõ felelõssé azért, hogy a tagok listája és a választói névjegyzék nem egyezett?

     „A kérdés látszatproblémát érint, hiszen a tagok listáját és a választói névjegyzéket az MGYK és területi szervei készítik, és idõrõl idõre aktualizálják – véli dr. Szentirmai Endre. – Ha volt is bármilyen anomália a Budapesti Szervezet taglistája és választói névjegyzéke között, úgy a felelõsség egyértelmûen az MGYK vezetõit terheli, hiszen alapvetõ törvényi kötelességük lett volna olyan választói névjegyzéket közzétenni, amely a 2011. május 31-ig felvételüket kérõ, illetve a már tagsággal rendelkezõ gyógyszerészeket is feltünteti.

     Az ideiglenes választói névjegyzéket egyébként meghatározott idõre kifüggesztették, azt megelõzõen, hogy a végleges választói névjegyzék megszületett volna. Ez idõ alatt minden gyógyszerésznek jogában állt jelezni, ha a listán arra jogosulatlan személyeket látott, illetve, ha õ maga lemaradt róla. A kifüggesztést követõen a budapesti szervezet jogerõsen kihirdette a véglegesített névjegyzékét, és megtartotta a választásokat.

     Az MGYK országos és budapesti elnökségének, illetve a Felügyelõ Bizottságnak a végleges választói névjegyzék meghatározása elõtt kellett volna lefolytatnia az ellenõrzõ eljárást, és biztosítania minden tag törvényes jogát a választásra és a választhatóságra. Semmilyen formában nem elfogadható az, hogy jogszabálysértõ határozatokkal kívánják saját mulasztásukat korrigálni és ismételten megsérteni tagjaik jogait.

     Az MGYK saját maga határozta meg a választási eljárást rögzítõ szabályzatot, ami nem teszi lehetõvé az utólagos névjegyzéki ellentmondásokkal kapcsolatos jogorvoslatot – mondja az ügyvéd. – Megjegyzem, helyesen, hiszen egy demokratikus és szabályszerû választási eredményt ellenkezõ esetben mindig meg lehetne támadni, megbénítva ezzel az adott szerv mûködését. Jelen esetben az MGYK, jogszabálysértõ határozataival, saját maga bénította meg a mûködését” – teszi még hozzá a felperesek képviselõje.

 

Tóth Tamás

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>