Közelítő álláspontok

 Az „utolsó pillanatban” ültek tárgyalóasztalhoz a felek

Az elmúlt év utolsó hónapjaiban már hajlottak a kompromisszumra a patikapiac egymással ellenérdekelt szereplõi. Kérdés, hogy ezek az egyezségek milyen módon illeszthetõk a mindenkire érvényes törvény szövegébe.

 

Elöljáróban fontos megjegyezni, az alábbi cikk még az „egyes egészségügyi tárgyú törvények” elfogadása elõtt íródott, ám lapunk már azok hatályba lépését követõen kerül az olvasó kezébe. Elõzõ számunkban több oldalon foglalkoztunk a salátatörvény tervezetével kapcsolatos reakciókkal, a különbözõ gyógyszerpiaci szereplõk álláspontjával. Október végén, november elején a sajtóban, így nálunk is még a nézetkülönbségek kaptak nagyobb hangsúlyt; azóta viszont az is publikussá vált, miben jutottak közös nevezõre, milyen álláspontot tudnak közösen képviselni a kormány elõtt a tárgyaló felek.     

 

Megalakul a Gyógyszerügyi Egyeztetõ Tanács

Az Országgyûlés Egészségügyi Bizottsága 2010. október 19-én tárgyalta a többek között a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére és mûködtetésére vonatkozó törvénytervezetet. A testület a különbözõ vélemények elhangzását követõen egyhangúan általános vitára alkalmasnak tartotta az elõterjesztést. Az anyag szakmai véleményezésére két alkalommal került sor a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT), a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), a Magángyógyszerészek Országos Szövetsége (MOSZ), a Gyógyszer-nagykereskedõk Szövetsége (GYNSZ) és a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) részvételével.

A Nemzeti Erõforrás Minisztérium (NEFMI) Egészségügyi Államtitkársága november 10-én egyeztetést tartott a gyógyszerellátásban érdekelt szervezetek képviselõivel. Ez volt a Gyógyszerügyi Egyeztetõ Tanács alakuló ülése, amelynek kiemelt témája a gyógyszertár-létesítés és -mûködtetés terén tervezett változtatások voltak. A felek teljes mértékben egyetértettek abban, hogy a gyógyszerellátás rendszere az elmúlt évek káros hatásainak következtében jelentõs átalakításra szorul. Az átalakításnak a beteg valódi érdekét, az átláthatóságot, a gyógyszertárak egészségügybe való visszaintegrálását és a kormányprogram elveinek a 

megvalósulását kell szolgálnia. Az államtitkárság felkérte a gyógyszerészszakmai szervezeteket, hogy az elõzõekben felsorolt elvek figyelembevételével egy héten belül dolgozzanak ki egy olyan kompromisszumos megoldást, amelynek elemei a törvényjavaslatban fognak testet ölteni.

 

Valamit valamiért

A szervezetek november 12-én, 15-én és 16-án folytattak megbeszéléseket. Az akkori egyeztetések eredménye a következõkben foglalható össze: 

 

1. Valamennyi szervezet elfogadja a 2011. január 1. után alapított gyógyszertáraknál az 51 százalékos gyógyszerészi tulajdon elõírását.

2. Ugyancsak valamennyi szervezet egyetért abban, hogy a jelenlegi láncok ne bõvüljenek tovább. A HGYSZ és a GYNSZ azt tartja elfogadhatónak, ha a jelenlegi láncok és a nagykereskedõk 2011. januártól se közvetett, se közvetlen módon ne szerezhessenek irányítást további gyógyszertárakban (kisebbségi tulajdonnal sem). 

3. Az MGYK, az MGYT és a MOSZ ezzel szemben azt tartja elfogadhatónak, ha a jelenlegi láncok és a nagykereskedõk 2011. januártól se közvetlenül, se közvetett módon ne szerezhessenek további tulajdont patikákban.

4. Valamennyi szervezet egyetért a patikai marketingtevékenység szabályozásával, ellenõrzésével és szankcionálásával.

5. Valamennyi szervezet elfogadja a szakmai tevékenység szabályozását, ellenõrzését, a törvénytelenségek szankcionálását, és indokolt esetben a mûködési engedély felfüggesztését. 

6. Valamennyi szervezet támogatja, hogy az a gyógyszerész, aki súlyosan vétett a szakmai és a gazdasági szabályok ellen, öt évig ne kaphasson személyi jogot. 

7. Valamennyi szervezet javasolja, hogy a törvény a lehetõ legrövidebb határidõvel (30 nap) tiltsa meg az off-shore cégek közvetlen és közvetett tulajdonlását a gyógyszertári vállalkozásokban. 

8. Valamennyi szervezet elfogadja, hogy a már a liberalizáció elõtt is létezett „történelmi hálózatok” – a jelenlegi patikahálózatukkal – idõkorlátozás nélkül tovább mûködhetnek. Ide tartoznak a gyógyszer-nagykereskedõk által tulajdonolt gyógyszertárak is. (Cserébe viszont) az MGYK, az MGYT és a MOSZ – a Parlament elõtt lévõ tervezet javaslatával egyetértve – szükségesnek tartja, hogy a törvénymódosítás hatályba lépése elõtt mûködõ valamennyi gyógyszertár esetén a többségi gyógyszerészi tulajdon megvalósítását 2014. január 1-jei határidõvel írják elõ. 

9. A HGYSZ és a GYNSZ a jelenleg mûködõ gyógyszertárak esetén továbbra is alkotmányellenesnek és a gazdasági racionalitással ellentétesnek tartja a tulajdonjog korlátozását. A 25 százalékos gyógyszerészi tulajdon elõírását azonban – 2017. január 1-jei határidõvel – el tudják fogadni. Egyetértenek viszont azzal, hogy ha 2011. január 1. után a gyógyszertárat mûködtetõ társaság többségi tulajdona értékesítésre kerül, akkor meg kell felelni a gyógyszerészek 51 százalékos tulajdoni részesedését elõíró szabálynak. 

10. Azt viszont a HGYSZ és a GYNSZ is elfogadhatónak tartja, hogy zárják ki a gyártók közvetlen patikatulajdonlását, illetve irányítását. 

11. A személyi joghoz tartozó menedzsmentkötelességek vonatkozásában az MGYK, az MGYT és a MOSZ egyetért a törvénytervezet jelenlegi szövegezésével. A HGYSZ és a GYNSZ viszont kifogásolja, hogy ezek a jogok a beszerzésre, a gazdálkodásra és a munkaügyi kérdésekre, valamint a személyi jogos ügyvezetõként való képviseleti jogára is kiterjednek.

12. A HGYSZ és a GYNSZ azt a felajánlást tette, hogy amennyiben a tulajdonlás és a személyi jogosok részére adni tervezett menedzsment-, illetve vétójogok korlátozása kérdésében a felek között megállapodás születik, akkor a gyógyszertárláncok tíz gyógyszertáranként egy fiókgyógyszertár mûködtetését vállalják. Az MGYK, az MGYT és a MOSZ ezzel abban az esetben ért egyet, ha az a jelenlegi tervezet szabályozási elveibe integrálva történik. A feltételként szabott kérdésekben azonban nem született megállapodás.

13. A HGYSZ és a GYNSZ javasolta, hogy a személyi jog átruházásához az ÁNTSZ mellett a gazdasági társaság jóváhagyása is kelljen, hiszen a személyi jog a mûködtetõ társaság részére kiadott mûködési engedéllyel gazdasági egységet képez. A mûködtetõ társaság hozzájárulása nélküli személyijog-átruházás a gyógyszertári társaságot ellehetetlenítheti, és annak jelentõs kárt okozhat. Az MGYK, az MGYT és a MOSZ ezzel szemben egyetért a törvénytervezet jelenlegi szövegezésével. 

A felek az egyeztetések eredményét november 18-án a szaktárcának és a döntéshozatal illetékeseinek is elküldték.

 

Javaslatból törvény?

Mindeközben a Kormány 2010. november 12-én benyújtotta az Országgyûlésnek az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot, és kérte annak sürgõsségi tárgyalását. Szócska Miklós államtitkár felhatalmazást kapott arra, hogy a Gyógyszerügyi Egyeztetõ Tanács javaslatait képviselõi módosító indítványok formájában terjessze be az Országgyûlés elé.

Az Országgyûlés Egészségügyi Bizottsága 2010. november 17-én, elsõ helyen kijelölt bizottságként tárgyalta a T 1668. számú törvényjavaslatot, majd vitát folytatott a joganyagról. A testület ezt követõen az elõterjesztést a Parlament számára általános vitára alkalmasnak találta. 

Szócska Miklós 2010. december 7-ére hívta össze a Gyógyszerügyi Egyeztetõ Tanács második, szûk körû ülését. A megbeszélésen a MOSZ, az MGYK, a HGYSZ és a GYNSZ vett részt. Az államtitkár tájékoztatta a résztvevõket a törvénytervezet azon pontjairól, ahol a kormány a korábbi tartalomhoz képest változtatást lát indokoltnak. Mint mondta, valamennyi szereplõ számára elfogadható középutat kerestek, s fenntartható rendszer megteremtését tûzték ki célul. A módosítások során mérlegelték, hogy a nagy sebességû átalakítási rendszer gazdasági hiátusai amellett, hogy értékvesztést teremtenek, teljesíthetetlen feladatot rónak a gyógyszerésztársadalomra.

Szócska Miklós ismertette a kormány aktuális álláspontját, miszerint 

 

– különös figyelmet javasol fordítani a felelõtlen gazdálkodás eseteire; 

– a személyi jog átruházása esetén indokoltnak tartja a gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozás gazdasági társasága jóváhagyását;

– kezdeményezi adósságfigyelõ rendszer kiépítését a nagykereskedõknél;

– 2011-tõl csak 51 százalékos gyógyszerészi többségi tulajdonnal lehessen gyógyszertárat létesíteni. A már mûködõ gyógyszertáraknak két ütemben kell megfelelniük az ilyen jellegû elvárásoknak: 2014-ig 25 százalékos, 2017. január 1-jéig 51 százalékos többségi gyógyszerészi tulajdont kell, hogy elérjenek;

– a nagykereskedõk tulajdoni hányada fennmaradhat, és 25 százalék erejéig a láncok is tulajdonosok maradhatnak, viszont további tulajdont már nem szerezhetnek;

– az off-shore cégek tulajdonosi szerepvállalását a törvény hatályba lépését követõ 90 napon belül kell felszámolni. 

 

A megbeszélés véleményezési szakaszában a MOSZ képviselõje kifejtette, hogy a nemzetközi gyakorlat (többek között az Európai Közösség Bíróságának ítéletei), valamint a korábbi politikai és kormányzati elképzelések nem ezt a megoldást közvetítették a gyógyszerészek számára. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége éppen ezért nem tudja elfogadni a vázolt kormányjavaslatot, és kitart a november 18-án, valamennyi szervezet által aláírt anyagban rögzített álláspontja mellett. 

A jogszabálytervezet végleges szövege december 16-án érkezett meg az Országgyûléshez, amelyrõl a honatyák négy nappal késõbb tartottak végszavazást. A még novemberben napvilágot látott „munkaváltozathoz” képest végül kikerült a szövegbõl a csomagküldés, valamint annak a tilalma, hogy patika a gyógyszer-házhozszállítást megbízott (külsõ cég) útján láthassa el. 

A fúziókorlátozás viszont újabb elemmel bõvült: eszerint abban az esetben sem valósulhat meg összefonódás, ha annak eredményeképpen húszezer lélekszám alatti településen három vagy annál több gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá.

Az a rendelkezés, miszerint patikában „nem szerezhet sem közvetlenül, sem közvetve tulajdont gyógyszergyártási, gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezõ gazdálkodó szervezet”, többféleképpen értelmezhetõ. Nem azt írják, hogy „nem lehet” tulajdonos; a jogszabály szövege elõremutató, vagyis „annak hatályba lépését követõen nem szerezhet”. Hogy tényleg így van-e, hamarosan megtudjuk.    

A szakmai kamarákkal kapcsolatban a törvénytervezet mindössze annyiban rendelkezik, hogy azok tisztségviselõinek megbízatása posztjuk „tisztújítással, illetve újraválasztással történõ betöltéséig, de legfeljebb 2011. december 31-éig meghosszabbodik”.

A Kormány – mintegy záró rendelkezésként – vállalja, hogy az új szabályozás gyakorlati megvalósulásáról, elvárt és tényleges hatásainak összevetése alapján a Kormány 2014. október 1-jéig jelentést terjeszt az Országgyûlés elé.

 

TT  

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>