Láncok és reakciók

A hazai patikai piac koncentrációja

Az elmúlt egy-másfél évben nem nõtt látványosan a hazai patikaláncok száma és mérete. Ami jellemzõbb, az az egyes csoportosulások tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett változás.

 

A gyógyszertári piac liberalizációjának kezdetén a szakmai mellett pénzügyi befektetõk is jelezték igényüket a gyógyszer-kiskereskedelmi forgalom bizonyos hányadára. Lehetõségeiktõl függõen több-kevesebb patikával indultak, illetve gyógyszertárakat vásároltak fel. Mostanra a 2007-re jellemzõ intenzitású patikaalapítási láz valamelyest csillapodott, s inkább az egyes gyógyszertárak vagy gyógyszertárláncok tulajdonosi hátterében következik be változás. E kisebb-nagyobb hálózatok esetében is elõfordul, hogy elfogy a lendület, a tõke, így egyik napról a másikra vállalkozások tucatjai cserélnek gazdát. A gyógyszerészek kiszolgáltatott helyzetét jól jellemzi az egyik Alma Patika alkalmazott gyógyszerészének kijelentése, miszerint „úgy adnak-vesznek minket, mint egy zsák krumplit”.

 

Nyertesek és vesztesek

A láncosodási versenyben helyzeti elõnynyel indultak azok a patikai csoportosulások, amelyeket még a privatizáció idõszakában, illetve évekkel a liberalizációt megelõzõen alapítottak. Itt említendõk a veszprémi központtal létrejött Severinus Patikák, amelyek már 1996 környékén is 10–11 üzleti egységet számoltak, vagy a Piros Pont Gyógyszertárak, amelyek mögött osztrák tulajdonos áll. 
Mégsem õk nõttek a legnagyobbra, hanem a német befektetõi háttérrel rendelkezõ Pharmanova, amely jelenleg 130–140 gyógyszertárat tudhat a magáénak, s amelynek gyógyszer-kiskereskedelmi piaci részesedése már 2006-ban is elérte a nyolc százalékot. Az egyes gyógyszertári vállalkozásokban a Pharmanova Rt. – mint befektetõ – kültagként van jelen, a gyógyszertárban folyó szakmai munka szervezése és irányítása viszont jórészt a beltag gyógyszerész feladata.
A Pharmanova legutóbb ez év elején bõvítette hálózatát, amikor is többségi, nem egy esetben százszázalékos tulajdonosa lett az AW Holding Kft. 19 már mûködõ vagy megnyitás elõtt álló gyógyszertárának. Utóbbi érdekeltségi körébe akkoriban többek között az Europatika Kft. nyolc, illetve a Gyógyszertér Kft. négy, már mûködõ patikája tartozott. Az ügylet lebonyolítása elé a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) sem gördített akadályt.
Úgy tûnik, a befektetõk ezt a gyógyszertárhálózatot hosszú távon, ugyanabban a tulajdonosi körben kívánják mûködtetni, ami az alkalmazottak és a vásárlók számára is bizonyos fokú biztonságot, kiszámíthatóságot jelent. A Pharmanova évek óta szisztematikusan építi a hálózatát: azokat a patikákat, amelyek nem jelentenek számára nagy perspektívát, kiengedi a portfóliójából. A rendszer – részben nagyságából adódóan – máig meglehetõsen heterogén, de már folyamatban van az ide tartozó gyógyszertárak arculatának és marketingtevékenységének egységesítése. (Sokáig, például, azt sem szabták meg a patikáknak, hogy melyik nagykereskedõ legyen az elsõ beszállítójuk.) Mostanra viszont megjelentek az elsõ Nova Patikák, amelyek szórólapjaikon egyszerre több üzletükben hirdetnek például „százforintos” akciókat. 
Az Alma Patikák kálváriájáról elõzõ számunkban írtunk részletesebben. Hasonló sorsra jutott az ELI Patika Kft. által mûködtetett gyógyszertárak köre is, amelyekre – jelentõs tartozásaik miatt – idén tavasszal jegyeztetett be jelzálogot a Teva. A 3,5 milliárd forint jegyzett tõkéjû, a holland Pharma Investment B. V. 99,9 százalékos tulajdonában lévõ cég mintegy negyven gyógyszertárának árverését szeptember végére tûzték ki, a licitálás 3,2 milliárd forintról indult. A patikaláncot végül az Alba Pharma nevû vállalkozás vásárolta meg.
Úgy tudjuk, Az ELI Patika Kft. által mûködtetett gyógyszertárak elõzõ tulajdonosa  a Magyar Egészségház Kft. volt, amely mögött a Hospinvestet is finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) állt. A patikák azt követõen kerültek át a fent említett holland cég érdekeltségi körébe, hogy a londoni székhelyû pénzintézet kivonult Magyarországról. 
Hankó Zoltán szerint az Alma Patikák esete a gyógyszerpiaci liberalizáció állatorvosi lova, ugyanis mindazokat a folyamatokat mutatja, amelyeket a szakmai érdekképviseletek a láncosodás kapcsán valószínûsítettek. Ilyen a felelõtlen tulajdonosi magatartás, a nagymértékû eladósodás, a hirtelen növekedés, a rendszerbõl meggondolatlanul történõ forráskivonás, továbbá az objektív betegérdekek figyelmen kívül hagyása.
A Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke megjegyezte, az a nagykereskedõi piaci attitûd sem jó, amivel a Hungaropharma az Alma Patikák létrehozását és a hálózat gyors terjeszkedését pénzintézeti módszerekkel segítette, hiszen lényegében pénzintézeti módszerekkel támogatta a láncot. Hankó olyan gyógyszer-nagykereskedõrõl is tud, amelyik több száz napos fizetési haladékot adott a létesítendõ gyógyszertáraknak, ami szerinte jóval több, mint szállítói segítségnyújtás. Az ilyen magatartás jelentõsen lecsökkenti egy gyógyszertárlánc létrehozásához szükséges tõke mennyiségét, s nem csupán a piacra lépést, de a piaci megerõsödést is nagymértékben segíti, a régi üzletfelek rovására. 

 

Nagy lehetõségek egy kis piacon

A Pingvin Patikákról már mi is írtunk korábban. Ezeket a Pharmainvest-csoport hozta létre, eleinte Szegeden és a város környékén. Késõbbi terjeszkedésüknek egy ideig a Duna vonala szabott határt, ám tudomásunk szerint már az ország nyugati felében is tervezik bõvíteni hálózatukat, amelynek – honlapjuk tanúsága szerint – jelenleg 23 gyógyszertár a tagja. Üzletpolitikájukat inkább az új egységek nyitása, mintsem a felvásárlás jellemzi. Ezzel együtt „agresszív” marketingstratégiát folytatnak; az elsõk között hirdettek például százforintos akciókat, adtak bónuszokat, szerveztek ajándéksorsolásokat, ami a közepes és nagyobb városokban nagyon erõs forgalom-centralizációval jár együtt. 
Egy másik különös, jelenleg is zajló történet a Szirt-Invest Kft. nevéhez fûzõdik. A vállalkozás képviselõi sorra keresik fel a hazai önkormányzatokat ajánlatukkal, amelynek lényege, hogy az adott településen a saját költségükön építenek fel egy egészségházat, amelyben egy helyen mûködnének a város egészségügyi szolgáltatásai (a háziorvosi, gyermekorvosi és fogorvosi ellátás, esetleg a védõnõi szolgálat és a nõgyógyászati szakrendelés). Ennek használati jogát 99 évre átadják az önkormányzatnak. Cserébe csupán annyit kérnek, hogy az így létrejövõ intézményben õk mûködtethessék a patikát, illetve, hogy az ott üzemelõ háziorvosi és szakorvosi praxisok legalább háromnegyede fel legyen töltve. A Kft. eddig mintegy húsz önkormányzattal kötött szerzõdést, a többségét Pest megyében: Dunaharasztiban, Halászteleken, Fóton, Dunakeszin, Szõdön, Monoron, Szadán, Maglódon; a fõvárostól kicsit távolabbi helységként pedig Szolnokot említhetnénk. Sejthetõ, hogy az így létrejött patikák – helyzeti elõnyükbõl adódóan – jó eséllyel szerzik meg a települések gyógyszerforgalmának jelentõs részét.
Említhetnénk még az Ispotály Kft. hálózatát, amely elsõsorban kórházakban mûködtet gyógyszertárakat; a DrogeryMed, a Szolgáltató Gyógyszertár, vagy éppen a Gyógyszerpont patikáit is. És ne feledkezzünk meg a Patikus Céh Kft. érdekeltségi körébe tartozó 148 gyógyszertárról sem, amelyeknek közös jellemzõje, hogy személyi jogos gyógyszerészük a Patikus Céh Kft.-ben is tulajdonosi részesedéssel bír.
Összességében elmondható, hogy – hacsak nincs átfedés az egyes tulajdonosi struktúrák között, vagyis egy patika nem tagja egyszerre több hálózatnak  – a hazai gyógyszertárak mintegy 20 százaléka tartozik valamelyik patikalánchoz.

 

Jól felfogott érdekek

A fentiekkel nem tévesztendõk össze azok a tulajdonosi összefogást nem megvalósító integrált marketingrendszerek, amelyekbe egy-egy gyógyszercég vagy nagykereskedõ kezdeményezésére és támogatásával, ám önkéntes alapon tömörülnek a patikák, megtartva szakmai és üzleti önállóságukat, ugyanakkor valamelyest összehangolva kereskedelmi- és marketingtevékenységüket. Érintõlegesen ide sorolhatók az egyes gyártók referencia- és partnerpatikái (Béres, Richter, Teva) is, ám a modell legismertebb képviselõi a sokszor virtuális láncoknak is nevezett patikai csoportosulások: a Hungaropharma nevéhez köthetõ Gyöngy Patikák, a Phoenix által támogatott Szimpatikák, illetve a Teva elsõdleges partnereinek számító Mosoly Patikák.
Hankó Zoltán szerint az MGYK több okból is támogatta az ilyen gyógyszertári csoportosulások létrejöttét. Egyrészt, az együttmûködés a benne résztvevõk számára költségtakarékos gyógyszertár-mûködtetésre ad lehetõséget. Mivel a rendszer egy viszonylag stabil forgalmat biztosít az adott nagykereskedõnek, az úgy tudja megõrizni a piaci pozícióját, hogy nem kell patikát vásárolnia vagy létesítenie. Harmadrészt, azzal, hogy a hazai piac ilyen módon, ilyen látványosan koncentrálódik, remélhetõleg a külföldi nagykereskedõk magyarországi piacszerzésre irányuló offenzíváját is sikerül kivédeni.
Sajnos azonban a jelenlegi makro- és mikrogazdasági helyzetben már az ebbõl az együttmûködésbõl adódó stabilizáló hatás sem képes kompenzálni a patikáknak a nagykereskedõk felé történõ eladósodásával járó destabilizációt.

 

Nem igazolt elõnyök

Mindezeken túl, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke szerint nem igazolhatók
a patikaláncok létrehozásának sem a szakmai, sem a gazdasági, sem a társadalmi elõnyei. Legutóbbi ítéletében az uniós bíróság is kimondta: a beteg érdeke a gyógyszerész szakmai függetlensége, ami akkor biztosított, ha az általa vezetett gyógyszertár egzisztencia-vállalkozásként, és nem egy patikalánc tagjaként mûködik. Azokban az esetben, amikor a gyógyszergyártók vagy a nagykereskedõk patikatulajdonosként jelennek meg a piacon, a bíróság szerint a profitérdek kevésbé fékezett, mint a gyógyszerész által mûködtetett gyógyszertáraknál.
A gyógyszerészek szakmai önállóságának biztosítása tehát elsõsorban a társadalom haszna szempontjából lényeges. Hankó Zoltán szerint közgazdaságilag sem megalapozott az az állítás, miszerint a gyógyszertárláncok össztársadalmi szempontból költséghatékonyabban mûködnének, mint az egzisztencia-vállalkozásként számon tartott patikák.   
Mára elfogadott tézissé vált, teszi hozzá az MGYK alelnöke, hogy a közszolgáltatások minõségét és költséghatékonyságát szabadpiaci módszerekkel nem lehet garantálni. Márpedig ha elfogadjuk, hogy a gyógyszerellátás egy egészséggel kapcsolatos közszolgáltatás, akkor a fenti állításnak erre is érvényesnek kell lennie. Ami persze nem azt jelenti, hogy ezen a területen piacidegen eszközökkel kellene dolgozni, viszont egy olyan szabályozott feltételrendszerre lenne szükség, ahol a kormányzat minden lehetséges eszközzel biztosítja a betegérdekek érvényesülését a profitérdekekkel szemben.

 

Tóth Tamás

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>