Testsúlycsökkentõ készítmények a patikában
Az eredetileg az elhízás gyógyszeres kezelésérõl szóló cikkünket alaposan átírta az OGYI ez év február 1-jén életbe lépett határozata, amelyben az Intézet a Magyarországon kapható öt testsúlycsökkentõ gyógyszer közül háromnak felfüggesztette a forgalomba hozatali engedélyét. A fogyni vágyók számára egyetlen gyógyszer-hatóanyag, illetve az étrend-kiegészítõk által kínált alternatívák maradtak.
A WHO adatai szerint Európa felnõtt lakosságának jelentõs része, 400 millió ember túlsúlyos*. Egy 2008-ban végzett felmérés szerint az érintettek 83 százaléka próbál változtatni az étrendjén, 62 százaléka pedig valamilyen testmozgást végez a kívánt testsúly elérése érdekében. Szomorú statisztika, hogy ez utóbbi téren hazánk sereghajtó az európai államok mezõnyében. Holott a magyarok 56 százaléka tartja magát túlsúlyosnak, és csak 38 százaléka elégedett a súlyával – derült ki egy nemrég készült nemzetközi internetes felmérésbõl**. Honfitársaink 16 százaléka – messze meghaladva az európai hatszázalékos átlagot – különbözõ fogyókúrás készítményeket is igénybe vesz a karcsúsodás érdekében, ugyanakkor csupán 7 százalékuk szed gyógyszert orvosi ellenõrzés mellett. (Tegyük hozzá: Európában ezen a téren még így is listavezetõk vagyunk.)
Kis lépések, komoly eredmények
A jelentõs túlsúllyal küzdõk a zsírfelesleget elsősorban esztétikai problémaként élik meg. „Fogyózni” is legfeljebb azért kezdenek, hogy „jobban nézzenek ki”, hogy beleférjenek a régi, szûkké vált ruhákba. A plusz kilók természetesen mozgásproblémákhoz is vezetnek: egyre fárasztóbbá válik a gyaloglás, a futásról nem is beszélve, s a lehajolás, a cipõfûzõ bekötése is egyre inkább a kivitelezhetetlen mozdulatok közé tartozik. A legfõbb veszély azonban – hoszszú távon – az egészségre leselkedik.
Egy, a közelmúltban közzétett felmérés eredménye szerint az európai lakosság riasztóan magas aránya – 88 százaléka – nem tud az úgynevezett rejtett hasi zsír (viscerális zsír) létezésérõl. Holott ennek a túlzott mértéke a fogyókúrázók életét is megrövidítheti. A viscerális zsír a létfontosságú szerveket veszi körül a hasüregben. Bár nem látható és nem érezhetõ, de túlzott mennyiségben ez az anyagcserében is aktív alkotóelem növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a krónikus szívbaj és más veszélyes betegségek kialakulásának kockázatát.
„Már testsúlyunk 5–10 százalékos csökkentésének is jelentõs pozitív egészségügyi hatása van testi és lelki jólétünkre – mondja dr. Pados Gyula, a Szent Imre Kórház Lipid Részlegének vezetõ fõorvosa. – Tíz százalék testsúlycsökkentés eredményeképpen a daganatos betegségek elõfordulása 40 százalékkal, a diabétesszel összefüggõ betegségek 30, a szív- és érrendszeri betegségek pedig 20 százalékkal csökkenthetõk, miközben 10–30 százalékkal csökkennek a vérnyomás-, a vérzsír- és a vércukorszintek.”
A nem kampányszerû, hanem hosszú távon is maradandó súlycsökkentés hoszszadalmas, nehézségekkel teli folyamat, amelynek során étrend- és életmód-változtatásra, az addig megszokott fizikai aktivitás fokozására és esetenként gyógyszeres kezelésre van szükség. Az eredményességhez az orvos tanácsa és a család lelki támogatása is nélkülözhetetlen.
Komplex testsúlycsökkentõ program
A vásárló a patikák polcain számtalan fogyókúrát segítõ termék – gyógyszer, táplálék-kiegészítõ vagy éppen gyógyhatású készítmény – közül válogathat. Ezek egy része gyors és látványos, míg más részük hosszú távú, ám maradandó súlycsökkenést ígér. Azt a szakorvosok és a gyártók is sietnek leszögezni: a fogyasztószerként alkalmazott gyógyszerek alkalmazása hosszú távú, komplex testsúlycsökkentõ program részeként, a diéta és a testmozgás kiegészítéseként javasolt. A kezelés ideje alatt a betegeknek az életmódjukat is meg kell változtatniuk, méghozzá olyan módon, hogy a gyógyszeres kezelés leállítása után is megtarthassák a testtömegüket. A fogyni vágyókat tájékoztatni kell arról is, hogy ezen életmód-változtatások hiányában – a gyógyszer elhagyását követõen – a testsúlyuk ismét növekedni fog.
A gyógyszertárakban jelenleg egyetlen hatóanyaggal mindössze két testsúlycsökkentõ gyógyszer kapható: az orlisztáttartalmú alli és a Xenical. Utóbbi receptköteles készítmény, míg az alli az elsõ és egyedüli európai uniós engedéllyel rendelkezõ, vény nélkül kapható testsúlycsökkentõ gyógyszer.
A szibutramin hatóanyag-tartalmú konkurenciát (a Reductilt, valamint generikumait, a Lindaxát és a Minimectilt) az Országos Gyógyszerészeti Intézet ez év február 1-jétõl élõ határozata tüntette el a piacról. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) Humán Gyógyszereket Értékelõ Bizottsága ugyanis, miután biztonságossági okokból felülvizsgálta a szibutramin-tartalmú gyógyszereket, arra a következtetésre jutott, hogy az alkalmazásukból eredõ kockázat felülmúlja az abból fakadó elõnyt. Ezért a Bizottság azt javasolta, hogy az Európai Unió valamennyi tagállamában „határozatlan idõre” függesszék fel e gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyét. Az OGYI e javaslat szellemében járt el, aminek eredményeképpen az orvosok ezután már nem írhatják fel, a gyógyszerészek pedig nem adhatják ki ezeket a gyógyszereket. Azoknak a betegeknek, akik jelenleg ilyen készítményeket szednek, mielõbb érdemes konzultálniuk a kezelõorvosukkal a súlycsökkentés egyéb lehetõségeirõl.
A zsírfelszívódás gátlása
A patikákban jelen pillanatban kapható testsúlycsökkentõ gyógyszerek hatóanyaga, az orlisztát a bélben fejti ki a hatását: szelektíven gátolja a gyomorban és a hasnyálmirigyben termelõdõ lipáz enzim mûködését, ami a zsírokat (triglicerideket) monogliceridre és zsírsavakra bontja, lehetõvé téve ezzel a zsírok felszívódását a bélfalon keresztül. Ennek eredményeképpen a táplálék zsírjának mintegy 25 százaléka megemésztetlen marad, és a széklettel kiürül a szervezetbõl. (Normális esetben a székletben a táplálék zsírtartalmának csupán öt százaléka található meg.) Ezáltal 50 százalékkal nagyobb fogyás érhetõ el, mint csupán diétával.
Abban az esetben, ha a gyógyszert szedõ zsíros ételt fogyaszt, arányosan nagyobb mennyiségû zsír kerül a székletbe, ami gyakoribb, sürgetõbb székelési ingert, hasmenést, puffadást, szeleket, hasi panaszokat okozhat. Ez a beteget mintegy rákényszeríti a zsírszegény diéta betartására. Az orlisztát-tartalmú gyógyszerek egyébként nincsenek hatással az étvágyra, s mivel a vegyület nem szívódik fel, a központi idegrendszert sem befolyásolja.
Lassan, de biztosan
A bizonyítottan hatásos gyógyszerekkel kezelt betegek kapcsán a klinikai vizsgálatok éves szinten 6–10 kilogrammos fogyásokról számolnak be. Ez elsõ hallásra talán kevésnek tûnhet, fõleg a bulvárhírekben szenzációként tálalt, néhány hónap alatt 30–40 kilogrammos súlyvesztésekhez képest, ám jó tudni: a jojó-effektus réme inkább az utóbbiakat, az expressz- és megadiéták alanyait fenyegeti. Nem lehet elégszer ismételni, hogy maradandó eredmények csupán életmódváltással, hosszú távú tudatossággal érhetõk el.
TT
* The Challenge of obesity in the WHO European
Region. Factsheet EURO/13/05. Bucharest:12 September 2005.
** Nielsen Europe: Diet & Healthy Eating Survey, Field dates: 22/09/08-06/10/08