Pozitív pszichológia az üzleti életben
A világ vezető pszichológusai, neurológusai és vállalati tanácsadói két napon át beszéltek a tudósok legújabb felfedezéseiről, azzal kapcsolatban, hogy miként működik az idegrendszer, és mi mindent kell figyelembe venniük a vállalatvezetőknek, ha a legmagasabb teljesítményt szeretnék kihozni munkatársaikból. Az Európai Pozitív Business Fórum első alkalommal szólította meg az üzleti élet szereplőit a pozitív pszichológia irányából.
„Ellenálló képesség, optimizmus, dinamizmus – a modern üzleti világ három alapfogalma.” E szavakkal nyitotta előadását Marco Masella 2013. március 27-én Milánóban, az első Európai Pozitív Business Fórumon. A pozitív pszichológia körülbelül 10 éve létező irányzata eddig jobbára az intézményekkel, az egészségüggyel, a politikával és az oktatással foglalkozott. Ez volt az első alkalom, hogy a mozgalom az üzlet világát szólította meg.
Három fontos felismerés
David Linden (Johns Hopkins University, School of Medicine, Baltimore) neurológus az idegrendszer „öröm iránytűjéről” beszélt. A cégeknek eljárásmódjaik kialakításában három fontos felismerést érdemes figyelembe venniük:
1. Az emberek örömszintje az elvárásuk függvényében változik. Az érzett öröm szintje a remélt és a megkapott jutalom fényében alakul. Ha például a munkatársak 5 ezer forint jutalomra számítottak, a 10 ezer forint hatalmas öröm számukra, ám ha 20 ezer forintra, akkor komoly csalódást élnek át. Vezetőként tehát jól át kell gondolni, hogy mit, mikor és hogyan közlünk.
2. A saját indítású cselekvéseknek nagyobb a jutalomértéke, mint ha mások cselekszenek helyettünk, még akkor is, ha a saját közreműködésnek semmi jelentősége nincs. David Linden a kaszinók nyerőautomatáit említette példaként. Miután bedobta a pénzérmét, mindenki maga akarja meghúzni a kart, még akkor is, ha pontosan tudja, hogy ez egy gép, és teljesen mindegy, hogy azt kinek a keze hozza működésbe. Tehát az önmagunk indította cselekvés a legtöbb esetben nagyobb örömet jelent, mint amikor mások cselekednek helyettünk.
3. Éreznünk kell, hogy a cselekvéseinkkel hatással vagyunk a környezetünkre – ez a gondolat határos Martin Seligman „learned helplessness” (tanult tehetetlenség) teóriájával, amivel szervezeti szinten a Profil Training MQ fejlesztőprogramja évek óta foglalkozik. Ez a tulajdonságunk a legapróbb dolgokban is megnyilvánul: jobban szeretjük például azokat a lifteket, amelyeknél az ajtózáró gomb megnyomásával magunk indíthatjuk el a liftet, mint azokat, amelyekben csak állunk és várjuk, hogy becsukódjon az ajtó.
A teljesítményt az alvásritmushoz kell igazítani
John J. Medina molekuláris biológus (híres könyve a Brain Rules) az alvás egyedi mintáiról, illetve az alvásnak a tanulásban betöltött szerepéről beszélt. Elmondta, hogy az emberiség mintegy 20 + 20 százaléka szélsőséges alvásritmussal rendelkezik. Az előbbiek hajnali 3 körül álmosodnak el, és déltájban tudnának természetes módon felébredni, míg a másik csoport kora délutántól aludna szívesen hajnalig. Csupán a maradék 60 százalék tartozik a szokványos életritmusunkhoz igazodó, este fél 11-től reggel körülbelül fél 7-ig alvó csoporthoz. Felvetette, hogy ha a cégek igazodnának az emberiség természetes alvásritmusához, akkor a munkahelyeket 24 órás üzemmódban lehetne működtetni, és mindig azok dolgoznának, akik alvásritmusuk alapján az adott műszakban a legjobb teljesítményt tudnák nyújtani.
Medina azt is kiemelte, hogy ha valaki nem tud rendszeresen átlag nyolc órát aludni, annak komoly hatása lesz a teljesítményére. (Gondoljunk csak azokra a szülőkre, akiknek egyévesnél kisebb gyerekeik vannak!) Végül ismertette az empátia – mai tudásunk alapján elfogadott – neurológiai alapjait.
Eszerint az idegrendszerünk képes a környezetünkben lévő emberek cselekedeteit felfogni és értelmezni, mivel az érzékszerveinkkel felvett információ szétterjed az agyban, és számtalan központon keresztül (tárolt emlékek, érzések, mozdulatok) egyfajta értelmezéssé épül össze. Ez az értelmezés mélyen a szóbeli feldolgozás alatti funkciókban történik, tehát villámgyors és nem igazán tudatos.
Üzenet a világnak
Martin Seligman – aki Csíkszentmihályi Mihály professzorral együtt a pozitív pszichológiai mozgalom alapítója – a PERMA betűszóban foglalta össze az üzlet világának szánt üzenetét:
- Pozitív érzelmek
- Engagement (bevonódottság, elkötelezettség)
- Relationship (jó kapcsolatok)
- Meaning (értelmes tevékenységek és célok)
- Accomplishment (teljesítmény, teremtés)
Magyar nyelven is olvasható könyvében (Flourish – Élj boldogan!) a szerző részletesen kifejti az egyes fogalmakhoz tartozó, az üzleti szervezetekben is alkalmazható gondolatait.
Az emberi moralitás növelhető
Paul Zak neurológus az emberi moralitás alapjait kutatja. A moralitás „molekuláját” az oxitocinnal azonosítja. Kutatásai azt igazolják, hogy ha magas bennünk az oxitocin szintje, akkor empatikusak vagyunk, morálisan viselkedünk, megbízhatóvá válunk – és a közösség virágzásnak indul.
Előadásában azokat az apró, bármely munkaszervezetben alkalmazható módszereket ismertette, amelyek a dolgozók oxitocinszintjének emelését eredményezik. Ilyenek a váratlan ajándékok; a gyakori pozitív, megerősítő visszajelzés; a gondoskodás számtalan formája; a döntés szabadságának biztosítása; a terhelés ritmikus adagolása (mely utóbbi az erőfeszítéseket követő pihenésre is lehetőséget ad).
A legjobb csapat titka
Említést kell tennünk Marcial F. Losada előadásáról is, aki a magasan teljesítő csapatok titkait kutatja. (Losada vizsgálatait a michigani és a massachusettsi egyetemek matematikai tanszékeinek segítségével végezte.) Megfigyeléseit matematikai formulába öntve összegzi, s így pontos diagnózist tud készíteni egy-egy team hatékonyságáról, és ennek segítségével a beavatkozás szükségességét is képes meghatározni.
Állítja, hogy bármelyik csapat magasan teljesítő közösséggé alakítható. A kulcs a tagok közötti interakciók mennyisége és minősége. Megállapítása szerint a magasan teljesítő teamek a káoszelméletből ismert ábrákkal jellemezhető kommunikációs mintát mutatnak. Ha ez a minta egyszerűsödik, azaz akár egy körrel vagy egy lineáris vonallal is leírhatóvá válik, a teljesítmény is hanyatlásnak indul. Az interakciók a győztes csapatokban egymást erősítik, támogatják. Ha valaki aktívan kezdeményez, azt átlagosan 28 másodpercen belül megerősítés követi. Az információk széles körben megosztottak, a bizalom magas szintű, ami az ügyfél elégedettségét, az értékesítés volumenének emelkedését, és végül a profitabilitás növekedését eredményezi.
Dr. Kovács Eszter és Tóth Ilona, üzleti trénerek
