A generikus vaklicit eredményei
A generikus vaklicit árcsökkentő hatásával és a támogatási kulcsok csökkentésével párhuzamosan a kormányzat úgy tudna új terápiás lehetőségeket biztosítani a lakosság számára, hogy közben a Széll Kálmán Tervben foglalt irányszámokat sem kellene felpuhítania. A térítési díjak ebből adódó emelkedése csekély mértékű és átmeneti jellegű lenne.
2012 utolsó nagy, ráadásul pozitív híre volt a gyógyszerpiac szereplői számára, hogy a Parlament megszavazta az idei gyógyszerkassza 63 milliárd forinttal történő kiegészítését. Ezzel elhárult egyes támogatott gyógyszerek kivonásának és a betegterhek drasztikus emelkedésének közvetlen veszélye. A következő lépés az innovatív gyógyszerek befogadása lenne, de úgy tűnik, – kevés kivételtől eltekintve – ez a lépés még várat magára.
A kassza betarthatósága érdekében a szakemberek különböző módszereket alkalmazva, folyamatosan próbálkoznak a rendszer hatékonyabbá tételével. Jelenlegi elemzésemben a körülbelül egyéves múltra visszatekintő generikus vaklicit eredményeit vettem górcső alá. Néhány meghatározó ATC-csoport példáján keresztül nézzük meg, mit eredményezett a licit a támogatások és a térítési díjak változásának vonatkozásában!
Eredményes költségcsökkentés
Elemzésemben nyolc nagy gyógyszercsoportot vizsgáltam, konkrétan a H2-blokkolókat (A02B1), a protonpumpa-gátlókat (A02C2), a β-blokkolókat (C07A0), a Ca-antagonistákat (C08A0), az ACE-gátlókat (C09A0), az angiotenzin-II.-antagonistákat (C09C0), a sztatinokat (C10A1), valamint a fibrátokat (C10A2). Az analízis időszaka 2008-tól 2012-ig terjedt.
Valamennyi készítményt normatív támogatásban részesíti az OEP (55-80% között), s valamennyi csoportban szép számmal találhatók generikumok is. Ebből fakadóan a biztosító – finanszírozási technikaként – a hatóanyag- és a terápiás fix összegű támogatást használja. Mivel meglehetősen nagy forgalmú csoportokról van szó (hiszen népbetegségek kezelésére szolgáló medicinák tartoznak ide), a legtöbb szegmens azon gyógyszergyártók számára is ideális terepet jelent, akik szeretnék kihasználni a vaklicit szabályaiból fakadó, fél évig tartó exkluzivitás előnyeit.
Persze ennek a szituációnak is voltak káros mellékhatásai. Akadt olyan gyógyszergyártó, aki „Jesszus Mária, győztünk!” felkiáltással fogadta a hírt, miszerint az adott hatóanyagcsoportban az elkövetkező fél év során neki kell kielégítenie az igényeket – amire nem készült fel időben, s ezért kénytelen volt egy másik gyógyszercég termékeivel ellátni a piacot.
Persze az OEP-nek is voltak elvárásai, hiszen a vaklicit eredményeképpen egyrészt a támogatás, másrészt a térítési díjak csökkenésére számított. Lássuk, hogyan teljesültek ezek az elvárások!
Az 1. grafikon alapján elmondható, hogy forgalom szempontjából enyhe emelkedés történt, amiből arra következtethetünk, hogy a betegek egyre inkább megbarátkoznak a generikus készítményekkel, s így a penetráció e csoportokban sikeresnek nevezhető.
Mint az a 2. grafikonon látható, 2010-ben megugrott a térítési díjak teljes összegének mértéke (holott, mint ahogy az az 1. grafikonból is kitűnt, ezt nem a forgalom ugyanilyen arányú növekedése, hanem a 85 százalékos normatív támogatás 80 százalékra történő csökkentése okozta). Azóta viszont – folyamatosan emelkedő forgalom mellett – egyre csökken a térítési díjtömeg. Mindebből arra következtethetünk, hogy az OEP sikerrel valósította meg ezt az intézkedést, és nagyfokú, rendszeren belüli megtakarítást sikerült elérnie.
Talán a 3. grafikon számsorai a legmeggyőzőbbek: 2012-re ugyanis, az előző évhez viszonyítva nem kevesebb, mint 15 milliárd forinttal csökkent a támogatás-kiáramlás mértéke. Azaz, a generikus vaklicittel az OEP képes volt mind a támogatás-kiáramlás, mind a térítési díjtömeg mérséklésére, miközben a betegszám stagnált vagy enyhén növekedett!
Megtakarításból finanszírozni
Hogyan alakultak a vaklicit eredményeként a gyógyszerárak? Jelen pillanatban 500 olyan gyógyszer található a magyar támogatási rendszerben, amelynek a termelői ára nem haladja meg az 500 forintot, ezen belül 30 darab olyan termékkel rendelkezünk, amelynek a térítési díja a 100 (!) forintot sem éri el. 1500 készítmény esetében pedig kevesebb mint 1000 forintot kell fizetniük a betegeknek. A vaklicit következtében tehát folyamatos és nagymértékű gyógyszerár-csökkenés valósult meg, kevesebb terhet jelentve mind a betegeknek, mind a biztosítónak.
Visszatérve a cikk elején felvetett problémára (arra, hogy nem, vagy csak igen ritkán kerülnek fel új hatóanyagok a támogatott készítmények listájára), és emlékezve arra, hogy a lakosság egészségi állapota éppen ennek az ellenkezőjét tenné szükségessé, ezen a téren is megoldást jelenthetne a generikus vaklicit eredményeinek a kihasználása. Mi módon? Egy általános támogatáskulcs-csökkentés (például a normatív 80 százalékos kategória 70 százalékra történő redukálása) a kasszának éves szinten azonnali, 4-5 milliárd forintnyi megtakarítást jelentene – amit aztán új gyógyszerek befogadására lehetne fordítani.
A térítési díjak ebben az esetben sem emelkednének hosszabb távon, hiszen a generikus vaklicit során, a gyógyszergyártók árcsökkentéseinek köszönhetően ezek a különbségek a következő fixesítéskor várhatóan eltűnnének. Arról nem is beszélve, hogy a térítési díjak – átmeneti – emelkedése elhanyagolható mértékű lenne, hiszen jellemzően olcsó készítményekről van szó.
Lengyel Gábor, gyógyszerügyi szakértő
