A fertõzéses légúti megbetegedések kezelése
„Ó, csak náthás vagyok, megfáztam valahol” – legyintünk sokszor az enyhébb lefolyású légúti fertõzés kapcsán, holott ezt is ugyanúgy vírusok okozzák, mint az influenzát. A két megbetegedés több tekintetben is eltér egymástól, ám ha mást nem is, a tüneteket mindkét esetben érdemes orvosolni.
Most, hogy nyakunkon a H1N1-vírus, jóval kevesebb szó esik az évrõl évre sok ezer embert ágyba döntõ, jól ismert légúti megbetegedésekrõl. Megfeledkezni azonban ezekrõl sem célszerû, hiszen ha az oltásnak köszönhetõen az új típusú betegség nem is, de a szezonális influenza még bárkit leverhet a lábáról, és egy erõsebb nátha is jelentõsen ronthatja az érintett személy közérzetét.
Mivel a nátha és az influenza is a légutak vírusos fertõzése, néha nehéz eldönteni, hogy az ember éppen melyiket kapta el. A kettõ között természetesen vannak különbségek. A nátha tünetei általában fokozatosan alakulnak ki, míg az influenza egy pillanat alatt dönti le az embert a lábáról. Az elõbbi klasszikus tünetei – az orr eldugulása és/vagy váladékozása, hõemelkedés, köhögés, tüsszögés – általában enyhébbek, mint az influenzáéi, amire magas láz, hidegrázás, izomfájdalom, fejfájás, a nyaki nyirokcsomók duzzanata és erõs kimerültség jellemzõ. Leginkább csak az orrüreg érintett, míg influenzánál sokszor az egész légzõszervrendszer, a légcsõ és a hörgõk is.
A két betegség a gyógyuláshoz szükséges idõ tekintetében is különbözik. A nátha körülbelül egy hétig tart, de a tünetek, ha az immunrendszer jól mûködik, már három-négy nap után enyhülnek. Az influenza akár tíz napig is elhúzódhat, sõt a fáradtságérzet még ezt követõen, két-három hétig fennmaradhat. További lényeges különbség, hogy míg a megfázás nem különösebben veszélyes a betegre, a nem megfelelõen kezelt influenza súlyos szövõdményekkel járhat.
Amennyiben az orrmelléküregek (arcüreg, homloküreg) a bennük termelõdõ váladék és a nyálkahártya-duzzanat miatt nem szellõznek megfelelõen, bakteriális
felülfertõzõdés alakul ki, ami arc-, homloküreg-, mandula- vagy középfülgyulladáshoz vezethet. Tüdõgyulladás pedig elsõsorban az olyan veszélyeztetett betegcsoportoknál alakulhat ki, mint a tüdõ-, a szív- és érrendszeri, illetve a cukorbetegségben szenvedõk, az idõskorúak és a csökkent ellenálló képességûek.
Tüneti kezelés
A megfázás és az influenza a legtöbb esetben magától elmúlik, speciális kezelést normális esetben egyik sem igényel. A terápia célja a tünetek enyhítése: magas láz esetén a lázcsillapítás, a torokfájást pedig pasztillák és cukorkák formájában kapható, fertõtlenítõ hatású és a nyáltermelést serkentõ készítményekkel érdemes csillapítani. A köhögés mérséklésére nyákoldó készítményeket, szirupokat, gyógyteákat ajánlhatunk. Ezek az orrváladékot is folyósabbá teszik, ami így könnyebben ürül.
Az orr nyálkahártyájának duzzanatát a különbözõ orrcseppek csökkentik, így az orrdugulás érzése csökken, az érintett könnyebben ki tudja fújni az orrát, amitõl mind a fülkürt, mind az orrmelléküregek jobban szellõznek. Ez utóbbi szereket azonban a beteg soha ne használja öt napnál hosszabb ideig, mert ez esetben – mellékhatásként – az orr idült eldugulása léphet fel. Az orrnyálkahártya védelmét szolgálja, ha az illetõ orális készítményekkel küzd a nyálkahártya-duzzanat ellen. A tapasztalat szerint a spray formájában bejuttatott gyógyszer alkalmazása könnyebb, az egyenletesebben oszlik el az orrüregben, de a hátsó orrjáratok környékére és az orrgaratba kevésbé jut el.
Kiemelt jelentõséggel bír a megfelelõ folyadékbevitel is, hiszen a lázas beteg folyadékigénye a megszokott napi mennyiségnél legalább húsz százalékkal magasabb. Folyadékpótlásra bármilyen ital használható: magas vitamintartalmú gyümölcslevek, levesek és teák is.
Amennyiben több gyógyszer együttes szedése válik szükségessé, feltétlenül mérlegelni kell, hogy azok valóban erõsítik-e, nem pedig gyengítik egymás hatását.
Minthogy a nátha és az influenza is vírusos eredetû megbetegedés, esetükben az antibiotikumok alkalmazása felesleges és hatástalan. Kivéve, ha megtörténik a bakteriális felülfertõzõdés. Ez azonban már a háziorvos vagy a szakorvos kompetenciája.
Megelõzés: ami hatásos – és ami nem (annyira)
Megfázás esetén, sõt annak megelõzésére is az egyik leggyakoribb tanács a C-vitamin nagy dózisban történõ fogyasztása. Széles körû vizsgálatok, amelyek során a résztvevõk napi egy gramm C-vitamint kaptak, azonban azt igazolják, hogy a nem segít a megfázás elkerülésében. Abban viszont jelentõs szerepet játszik, hogy a tünetek enyhébbekké válnak, és a betegség hamarabb múlik el.
Influenza ellen azonban létezik egy hatásos védelem: a vakcináció. Mivel a vírus elleni immunitás kialakulása hat-nyolc hétig tart, ezért az oltást érdemes még jóval az influenzaszezon elõtt, október–november folyamán beadatni. Mivel minden évben más influenzatörzs bukkan fel, ezek ellen az elõzõ évi oltás már nem nyújt védettséget. Ahogy a szimpla náthával szemben sem.