Nehéz kenyér a patikusoké

Nehéz kenyér a patikusoké

Egy friss felmérés eredményei

Egyre nehezebb körülmények között dolgoznak a hazai gyógyszerészek. Legalábbis ez derül ki a GKI-EKI Egészségkutató Intézet 2013 áprilisában készült felméréséből. A lesújtó eredményeket a gyógyszerészek, és az őket képviselő szervezetek vezetői is megerősítették.

A GKI-EKI-felmérés eredményeinek ismertetése apropóján a kutatóintézet kerekasztal-beszélgetést szervezett, ahol a résztvevők sorra vették az elmúlt időszak és a közeljövő gyógyszerészeket érintő törvényi változásait, és azok hatásait. A konklúziókat az alábbiakban ismertetjük.

Mély nyomokat hagyott az elmúlt néhány esztendő

Az elmúlt évek kormányzati intézkedései közül egyértelműen a vaklicit 2011-es bevezetése gyakorolta a legkedvezőtlenebb hatást a patikusok mindennapjaira. A kutatásban megkérdezettek 82 százaléka szerint a változás csökkentette gyógyszertára árréstömegét.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a helyzet még ennél is sokkal rosszabb, hiszen vannak olyan gyógyszertárak, amelyek azért nem vehettek részt a felmérésben, mert belebuktak a változásokba. Mikola Bálint, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnöke – saját kutatásukra hivatkozva – elmondta, a vaklicit patikánként átlagosan 200 ezer forint készletérték-csökkenést okozott.

Az első tőrdöfést azonban nem ez, hanem a gyógyszertári piac 2006 végén lehetővé tett liberalizációja okozta, ami Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke szerint teljesen kontrollálatlanul zajlott, s ezért hatalmas károkat okozott a szektorban; ugyanakkor – például a vásárlók szemszögéből – voltak pozitív hatásai is. Egy másik nagyon fájó pont a generikus program, ami a megkérdezettek 71 százaléka szerint okozott a gyógyszertárakban árréstömeg-csökkenést.

Hankó Zoltán elmondta, az elmúlt három évben a szektor kimutatottan 5,1 milliárd forint árréstömeg-veszteséget könyvelhetett el. Mikola Bálint szerint a kár ennél sokkal jelentősebb: ő körülbelül 20 milliárdra becsülné a veszteséget, ami mellé érkezik ugyan egy 8,6 milliárdos kompenzáció, ám ez messze nem fedezi a veszteségeket. S bár a generikus program sok esetben látványosan csökkentette a gyógyszerek árát (ami a patikáknak nem, a vásárlóknak viszont elvben jól jöhet), Zlinszky János szerint ezen valójában az OEP spórolt a legtöbbet, a betegek csak vajmi keveset érzékeltek az árcsökkenésből.

Újabb jobbegyenes: a létszámrendelet

2013 szeptemberében lép életbe a patikai létszámrendelet, aminek hatására több változás is várható a gyógyszertárak működésében. A felmérésből kiderült: a patikák 16 százaléka csökkenteni fogja nyitvatartási idejét, 17 százalékuk pedig a jelenlegi alkalmazottak mellé kénytelen lesz újabb gyógyszerészt felvenni. Sokan gondolkodnak új szolgáltatások bevezetésén, annak érdekében, hogy kompenzálják az előírás teljesítéséből adódó pluszkiadásokat, mások viszont a költségekből fognak lefaragni annyit, amennyit csak tudnak. A megkérdezetteknek csupán a 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan teljesíteni tudja a létszámrendelet kitételeit, a többiek sorsa egyelőre bizonytalan.

Hankó Zoltán szerint több száz patika nemhogy nem felel meg a törvényben előírtaknak, de nem is tud eleget tenni annak, ezért mindenképpen változtatni kell a törvény jelenlegi megfogalmazásán. Mikola Bálint elmondta, a MOSZ már 2011-ben – amikor először találkozott a létszámrendelettel – tudta, hogy azt ebben a formájában nem lehet kivitelezni.

Venni kell, de ki akar?

2014. január 1-jéig valamennyi hazai közforgalmú gyógyszertár legalább 25 százalékos tulajdonrészének gyógyszerészi kézben kell lennie. Hankó Zoltán adatai szerint ehhez 487 patika tulajdonosi struktúrájában kell változásokat eszközölni. Ráadásul 2017-re ennek a tulajdoni hányadnak 50 százalék fölé kell emelkednie, ami viszont összesen 840 gyógyszertárat érint.

A kérdőív tanúsága szerint a vásárlásra kötelezettek 63 százaléka nem rendelkezik saját mobilizálható tőkével az előírt, 25 százalékot meghaladó tulajdoni arány eléréséhez. A patikák tulajdonosainak, gyógyszerészeinek csupán a szűk egyharmada gondolja úgy, hogy hozzáférhet a patikaalaphoz, viszont e szakembereknek mindössze 12 százaléka tervezi, hogy valóban élni is fog ezzel a lehetőséggel. Mindezek alapján prognosztizálható, hogy az érintett gyógyszerészeknek csupán a töredéke (4 százaléka) fogja igénybe venni a Patika Hitelprogram által kínált kedvezményes kölcsön lehetőségét.

Zlinszky János szerint olyanoknak kell megvenniük a patikák jelentős tulajdoni hányadát, akik egyáltalán nem is akarják azt. Ráadásul a gyógyszertárak a harmadát, felét érik pár évvel ezelőtti értéküknek, és ilyen bizonytalan körülmények között kiszámíthatatlan, hogy mikor térül meg a befektetett összeg.

Megoldási lehetőségek

A gyógyszerészszakmai és érdekképviseleti szervezetek tisztségviselői mindenekelőtt a patikai termékkör bővítésében látnának kitörési lehetőséget, ám ennek egy 2008-ban hozott törvény szab határokat. Jó lenne, ha gyógyszertárak új marketingfogásokat is alkalmazhatnának annak érdekében, hogy felvegyék a versenyt a drogériák reklámkampányaival szemben.

Segíthetne valamennyit a jelenlegi helyzeten, ha a kizárólag patikákban kapható termékek mindegyikét egészségkártyára is meg lehetne vásárolni. Az is könnyítene a terheken, ha a patikaműködtetés olyan kötelező, ám kihasználatlan tárgyi feltételeit, mint például az officinai elektronikus betegtájékoztató rendszer, el lehetne hagyni.

S hogy ne csupán negatívumokról számoljunk be, a megkérdezett gyógyszerészek 71 százaléka szerint a patika fenntarthatóságában érdemi segítséget jelent a szolgáltatási díj bevezetése.

Zima Kati

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>