A gazdasági válság egyik túlélője lehet a gyógyszeripar – mondják a szakértők. Egyrészt, mert az iparágban a recesszió már korábban elkezdődött, és az erre adott válaszlépések is megtörténtek, másrészt gyógyszerre mindig szükség lesz.
Nézzük, mi történt 2008-ban a gyógyszeriparban! A főbb hírek természetesen tavaly is felvásárlásokról, leépítésekről és gyárbezárásokról szóltak. Akár 50 ezer embert is elbocsáthatnak a világ nagy gyógyszergyártói az évtized végéig – írta még februárban a Világgazdaság. Ezt a megállapítást látszottak alátámasztani a cégek egymást követő bejelentéseikkel.
Elbocsátások világszerte
A Novartis nyitotta a sort, amikor is Bázelbe helyezte át bécsi központja autoimmun megbetegedések kutatásával foglalkozó részlegét. A Wyeth az elkövetkező három év folyamán munkatársainak legalább a tíz százalékától, konkrétan 2008 márciusának végéig mintegy 1200 orvoslátogatójától kívánt megválni. A Novartis februárban jelezte: azt követően, hogy 1300 alkalmazottját már elbocsátotta, újabb 2500 embert tervez elküldeni.
Mindeközben az Európai Bizottság több európai gyógyszergyártónál is versenyjogi vizsgálatokat indított. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a vezető innovatív gyógyszergyártók megpróbálják megakadályozni a különböző generikus készítmények piacra kerülését.
A Schering-Plough tavaly áprilisban hozta nyilvánosságra azt a költségcsökkentő programját, ami körülbelül 5500 alkalmazottja elbocsátásával jár majd. Csak a tavalyi év első felében az Eli Lilly 500, a Valeant 1250, a Johnson & Johnson 400, a Merck & Co. 1200, a GSK 350, a Pfizer 500, a sanofi-aventis 700 munkatársa talpára kívánt útilaput kötni – utóbbi kettő csak Franciaországban.
Június végén nyugdíjba vonult Robert Essner, a Wyeth igazgatótanácsának elnöke. Utóda az addigi ügyvezető Bernard Poussot lett. Az Abbott augusztusban tudatta, hogy az elkövetkező négy évben gyártóegységeket fog bezárni, aminek eredményeképpen ezer munkatársa kerül az utcára. A Glaxo további 850 főt bocsát el a kutatás-fejlesztés területén, a Merck & Co.-nál pedig a 2011-ig feleslegessé váló alkalmazottak száma már 7200.
Majd ismét a GSK hallatott magáról, aki előbb egy ezer fős egyesült államokbeli leépítésről, majd novemberben egy angliai gyártóüzemének bezárásáról, s ezzel újabb 620 pozíció megszűnéséről döntött. Decemberben tudtuk meg, hogy spanyolországi, belgiumi és svédországi üzemeket zár be az AstraZeneca, aminek nyomán újabb ezernégyszáz gyógyszeripari munkahely szűnik meg Európában. Végül, a Pfizer által 2009-ben, Franciaországban elbocsátani kívánt alkalmazottak száma 700 főre emelkedett.
A vállalatok szóvivői szerint a kényszerű átalakításokra a gyógyszerfejlesztések növekvő kiadásai, az egészségügyi költségekre nehezedő fokozott nyomás, a lejáró szabadalmi védettségek, a generikus konkurencia erősödése, valamint a romló üzleti eredmények miatt van szükség.
Akadtak előremutatóbb szerkezetátalakítási lépések is: a Merck & Co. új üzleti divíziót hozott létre, a Merck BioVenturest, amely biotechnológiai készítményekkel kíván foglalkozni. Új üzleti egységeket alakított ki a Pfizer is, amelyek a jövőben az elsődleges gondozás és a speciális terápiák területére, valamint a dinamikusan növekvő piacokra fókuszálnak.
Kishalak és nagyhalak
Recesszió ide vagy oda, 2008-ban is bőven érkezett hír gyógyszeripari cégek összeolvadásáról. A Roche még januárban tette rá a kezét a Ventanára, a Teva pedig a bioszimiláris gyógyszereket gyártó CoGenesyst szerezte meg. A Novartis 39 milliárd dollárt fizetett a Nestlének a szemápolási termékeket gyártó Alcon többségi részvényeinek felvásárlásakor. A japán Takeda Pharmaceutical 8,8 milliárd dollár ellenében kebelezhette be amerikai versenytársát, a Millenium Pharmaceuticalst, a GlaxoSmithKline a Sirtris akvizíciója kapcsán hallatott magáról, a Novartis pedig – még mindig az év első felében – az amerikai Protez Pharmaceuticals biotechnológiai céget vette meg.
A felvásárlási kedv a nyári melegben sem lanyhult: kiderült, a japán Daiichi Sankyo az indiai Ranbaxyt, a Novartis a Speedelt, a Boehringer Ingelheim az Actimist kebelezi be, a sanofi-aventis a Zentiva maradék részvényeire tett ajánlatot, a Teva pedig a Barr megszerzéséért indult harcba – sikerrel.
Az év második felében a sanofi-aventis az Acambist, az Eli Lilly pedig az ImClone amerikai biotechnológiai céget szemelte ki magának. A sanofinál közben december 1-jén változás történt az ügyvezető igazgatói poszton: Gerald Le Fur helyét Chris Viehbacher foglalta el a vállalat élén.