Optimális készletezés, hatékony expediálás

Optimális készletezés, hatékony expediálás

Szempontok a patikai generikus helyettesítéshez – 2. rész

A megfelelő szakmai „háttérmunkával” elérhetjük, hogy egy adott hatóanyagcsoporton belül ne kelljen a teljes kínálatot tartanunk. A felajánlott helyettesítés elfogadásának egyik kulcsa pedig az expediáló azon meggyőződése, hogy a generikus gondozás a páciens érdekében történik.

A generikus helyettesítés a készletezés területén is fejtörést okoz a gyógyszertárvezetőknek. Rengeteg azonos hatóanyagú készítmény létezik, s a legtöbb patika megpróbálja a teljes palettát tartani, legalábbis azokat a gyógyszereket, amiket a betegek keresnek. Ez persze nem feltétlenül szükségszerű, – így vannak olyan gyógyszertárak is, amelyek igyekeznek csupán a nagyobb forgalmú termékeket tartani.

Ha a gyártói árkedvezményt kihasználó bekészletezést nem vesszük figyelembe, szinte minden patika pár napos készlettel dolgozik. A nagyobb forgalmú termékekből pár napos készletet tartani a közepes vagy kisebb árbevételű gyógyszertárak számára sem jelent problémát, hiszen azokat hamar ki lehet expediálni. Léteznek viszont olyan generikus termékek, amelyekből kéthavonta fogy egy doboz. Ha ezekből akár csak a legminimálisabb mennyiséget tartják, abban is ott áll a tulajdonos pénze, ami összességében negatív egyenleget eredményez.

A nagy forgalmú gyógyszertárak ebből a szempontból is könnyebb helyzetben vannak. Náluk ugyanis a ritkábban kért termékeket is hamarabb ki lehet expediálni, így nyugodtan tarthatják a teljes szortimentet. A gyógyszertárláncok és a fejben – gazdaságilag – előrébb tartó gyógyszertárvezetők azonban a patikai választékból száműzik a marginális forgalommal rendelkező márkákat, a maradék esetében pedig valamennyi munkatársukban tudatosítják, hogy a tára mellett mi az elsődlegesen, illetve a másodlagosan választandó készítmény az adott hatóanyagcsoporton belül.

Ezt a szűkebb, gazdaságosabb szortimentet több fronton is meg lehet támogatni. Például az orvossal is meg lehet beszélni, hogy lehetőség szerint melyik terméket ne írja: ha csak egy vagy két betege van az adott gyógyszeren, tegye meg, hogy átállítja őket egy gyakrabban alkalmazott másik készítményre.

Másrészt – ahogy azt már többször említettük – a gyártóknál is érdemes nyomon követni az akciókat, aminek köszönhetően az egyes hatóanyagcsoportokon belül mindig megtaláljuk azt a készítményt, amit a lehető legnagyobb árréssel tudunk expediálni. Tegyük gyorsan hozzá: ha ez nem pusztán egy akció egyszeri kihasználása, hanem egy hosszabb távú elköteleződés, akkor ez valóban hatékonyságot eredményez (üzletileg kifizetődőbb, szakmailag pedig hitelesebb), nemcsak a patika, hanem a gyártó számára is.

Harmadrészt, a megfelelő betegkommunikációval elérhető, hogy ha a páciens egy olyan terméket kér, ami nálunk éppen nincs készleten, egy másik, általunk preferált készítményt is elfogadjon. Mindezeknek köszönhetően egy-egy hatóanyagból nem húszféle terméket kell tartanunk, hanem csak négyet-ötöt.

Rutinmunka helyett tudatosságot!

Fontos, hogy mi magunk is elhiggyük: a generikus beteggondozás a páciens érdekében történik, nem pedig ellene. Amikor jön a beteg, aki megszokott egy terápiát s ahhoz valamilyen szinten ragaszkodik, és mi egy másik terméket ajánlunk neki, ellenállásba fogunk ütközni. Ha mi patikavezetőként szakmailag nem hiszünk az általunk preferált termékekben, és pusztán gazdasági szempontok alapján hozunk döntéseket, előbb-utóbb fel fogjuk tenni a kezünket, amikor a tára mellett dolgozó kollégáink azt mondják, hogy „ezt a gyógyszert nem lehet eladni”.  

Viszont, ha mi magunk elfogadjuk azt, hogy a helyettesítés az orvossal együttműködésben, a beteg érdekében történik, a gazdasági érdekekkel együtt a belső motivációnk is meglesz arra, hogy ebbe az irányba haladjunk. Ennek egyik első lépéseként, az expediálással kapcsolatban is ki kell építenünk azokat a kontroll- és visszacsatolási pontokat, amelyek a generikus beteggondozást előremozdítják.

Miért van erre szükség? Ha a generikus gyártótól 20 százalékos árkedvezménnyel megrendeltük az adott sztatint, senki ne higgye azt, hogy ez a két-három havi készlet csak úgy eltűnik a raktárból. Nem fog, még úgy sem, ha szólunk az expediálóknak, hogy innentől azt kellene kiadni.

Jóllehet a pácienseknek a legtöbb esetben egy olcsóbb gyógyszert ajánlunk, de az sem mindig motiváló tényező számukra. A betegek egy bizonyos hányada az originális készítményhez fog ragaszkodni, mert tíz éve azt szedi, és neki az vált be – függetlenül attól, hogy sokkal többet fizet érte.

Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb expediáló rutinmunkát végez a tára mellett, és nincs tisztában azzal, hogy milyen kiemelt szerepet játszik a gyógyítási folyamat magas szintű ellátásában. Holott ez az alapja az egésznek, és a gyógyszertárvezető felelőssége, hogy az expediálói a tára mellett így gondolkodjanak.

Vonalkód alapján dolgozunk, a gép megadja az adott hatóanyagcsoportba tartozó összes készítményt, továbbá megmutatja, hogy a beteg mit szedett utoljára, és azt a gyógyszerész automatikusan kiadja. A compliance ettől nem fog javulni, az OEP támogatás-kiáramlása nem csökken, a beteg nem fizet kevesebbet, a patikának nem lesz nagyobb az árréstömege, és a gyógyszergyártóknál sem realizálódik több haszon. A következő alkalommal azt nézzük meg, hogyan működhetne ez másként.

Dr. Kató Bálint

Szóljon hozzá!

(Kötelező.)

(Kötelező - nem jelenik meg.)

(Nem kötelező.)

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>