Kartellezés a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök piacán
Az európai uniós és a hazai versenyjog is tiltja a versenytársak közötti versenykorlátozó megállapodásokat, és szigorú szankciókat helyez kilátásba a jogsértő vállalkozásokkal szemben. Ebből a szempontból példaértékűek lehetnek az olasz versenyhatóság nemrégiben indított, gyógyszer- és orvostechnikai eszközöket gyártó cégeket érintő eljárásai.
Néhány hete kartellgyanú miatt indított eljárást az olasz versenyhatóság két gyógyszercég ellen. A hivatal azt vizsgálja, hogy van-e olyan jogellenes megállapodás a két cég között, amely arra irányul, hogy – bár a két vállalat két különböző készítménye egymással egyenértékű – az egyik cég bizonyos indikációk engedélyezését azért nem kéri a gyógyszerhatóságtól, hogy az adott terápiás területen a másik (egyébként jelentősen drágább) készítmény előnyt élvezzen Olaszországban. A vizsgálat várhatóan az év végéig lezárul.
A versenytársak közti információcserére gyakran közbeszerzési eljárások keretében kerül sor. Olaszországban a közelmúltban mágneses rezonanciával működő gépek beszállítói jogellenesen osztottak meg egymással bizalmas információkat az üzleti stratégiájukra vonatkozóan, méghozzá annak érdekében, hogy sikerrel vegyenek részt a tenderen. A jogsértést elkövető, együttesen a piaci értékesítés több mint kétharmadát adó négy cég közös pályázatot nyújtott be azt követően, hogy maguk között előzetesen megállapodtak abban, hogy melyikük „mekkora szeletet kapjon a tortából”. Az olasz versenyhatóság összesen 5,5 millió eurós bírságot szabott ki a jogsértést elkövető cégekre.
Csak semmi bizalmaskodás!
Az európai uniós, illetve a tagállami versenyjog alapján tilos többek között a versenytársakkal árakról megállapodni, piacot felosztani, bizalmas információkat megosztani, illetve versenytársak vagy üzletfelek bojkottjáról megállapodni.
A jogsértő kartell-megállapodás a versenytársak versengő ajánlatának bármelyik pontjára vonatkozhat, beleértve az árat, a kedvezményeket, a minőséget, a választékot vagy a szolgáltatást. Nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett horizontális egyeztetés (például gyártók között a nagykereskedőkön keresztül, vagy fordítva) is tilos.
Attól függően, hogy a jogsértés milyen mértékben érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, az Európai Bizottság, illetve egy vagy több nemzeti versenyhatóság is eljárhat versenykorlátozó megállapodás miatt.
Retorzió minden szinten
Kartellügyekben Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal jogosult eljárni. Jogsértés megállapítása esetén a GVH az egyéb jogkövetkezmények alkalmazása mellett bírságot is kiszabhat a jogsértést elkövető cégre. A Versenytörvény értelmében a bírság legmagasabb összege a vállalkozásnak (illetve annak a vállalkozáscsoportnak, amelybe a bírsággal sújtott vállalkozás tartozik) a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételének a 10 százaléka lehet.
A kartell által megkárosított személy (közbeszerzési kartell esetén például a tendert kiíró kórház) a bíróságon kártérítési keresettel is élhet. A Versenytörvény alapján az a vélelem is fennállhat, hogy a kartellel okozott árnövekedés 10 százalékos volt. Ennek ellenkezőjét a kartellezésen ért vállalkozásnak kell bizonyítania. Ez a szabály jelentősen megkönnyíti a kár összegszerűségének a meghatározását.
Magyarországon a jogsértés jellegétől függően a kartellező cégeknek, illetve azok vezetőinek más, súlyos jogkövetkezményekkel is szembe kell nézniük. A Közbeszerzési törvény alapján például az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásában előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, amelyet az elmúlt öt évben jogerősen elmarasztaltak, illetve megbírságoltak közbeszerzési kartellezésben való részvételért.
Emellett a kartellező cégek vezetői, tagjai büntetőjogi jogkövetkezményekkel is számolhatnak, ha a bíróság megállapítja bűnösségüket. A büntető törvénykönyv szerint az a személy, aki közbeszerzési eljárás eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, esetleg egyéb, összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A cégeknek, illetve vezetőiknek tehát különösen körültekintően kell eljárniuk, és kerülniük kell a versenytársakkal történő egyeztetést, ami nemcsak a cégre, de annak vezetőire, tagjaira nézve is hátrányos következményekkel járhat.
Dr. Berekméri-Varró Réka
Figyelmeztetés! A fentiek nem minősülnek jogi tanácsnak, és nem helyettesítik a konkrét esetben szükséges jogi tanácsot. További információért keresse a szerzőt!
